Két hete ért véget az a nagy port kavart kultúrpolitikai botrány, amelynek keretében az Erdélyben utaztatott Fejedelmek aranya című kiállítás kincseit a román csendőrség nem engedte továbbszállítani. A négyállomásosra tervezett turné második helyszíne, Marosvásárhely után haza kellett szállítani a több mint ötmilliárd forint értékű kiállítási anyagot, amit most az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban tárnak a közönség elé. A történtekről és a hazaszállítás körülményeiről lapunk megkérdezte Ötvös Koppány Bulcsút, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját, illetve Harkácsi Gábort, a Magyar Nemzeti Bank compliance-területének főosztályvezetőjét.
„A román törvények szerint az ilyen kincsek szállítása úgy kell kinézzen (esetünkben is így történt), hogy mindig annak a félnek kell kérnie a szállítási engedélyt, ahová a kiállítási anyagot utaztatjuk, és attól a hatóságtól kell kérni, ahonnan azt elszállítják. A tárlat először Csíkszeredára ment, így mi onnan kértük az engedélyt, amit meg is kaptunk, így a román törvényeknek megfelelően tudtuk elszállítani. Tőlünk Sepsiszentgyörgyre ment volna tovább, onnan Gyulafehérvárra, majd vissza Magyarországra. A tárlat nálunk november végén zárt volna be, a sepsiszentgyörgyiek pedig ügymenetnek megfelelően elkezdték szervezni a szállítást november elején.
Beadták a kérvényt a Maros megyei csendőrségre, ahonnan kaptak egy elutasító választ, amiben egy olyan létező törvénycikkelyre hivatkoztak, ami előírja, hogy ötszázezer eurónál nagyobb értékű tárgyat csak páncélautóval lehet szállítani. Ez két okból problémás:
Egyrészt nem létezik Romániában olyan páncélautó, aminek az ajtaja elég nagy lenne ahhoz, hogy ezek a tárgyak a speciális tárolódobozaikban, szakszerűen becsomagolva beférjenek a járműbe.
A másik probléma pedig az, hogy van egy másik törvény, ami ennek ellent mond, miszerint a mindenkori intézményvezető, ebben az esetben én, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy ezek a tárgyak mindenkor (beleértve a szállítást is) a legjobb körülmények közt legyenek. Egy páncélautóban nagyon nehéz olyan körülményeket teremteni, ami ennek megfelel” – idézte fel az eseményeket Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.
Az intézményvezető azt is elmondta, ők többször jelezték a hatóságoknak, hogy ezek a feltételek ebben a formában ellentmondásosak, nem kivitelezhetőek, fellebbeztek is a határozat ellen, de a csendőrség a döntést nem másította meg, mondván, hogy „a Maros megyei csendőrség nem felel azért, hogy a Hargita megyei csendőrség betartja-e a törvényt, vagy sem”. A szakember ennek kapcsán kiemelte:
„Nekünk eddig sosem volt ilyen jellegű problémánk sem nemzetközi kiállítással, sem hazaival. Más román múzeumnak sem volt soha ilyen problémája.”
Látva, hogy a helyzet nem fog egykönnyen megoldódni, elkezdődött a szervezés, amiben a hazai kiállítók: az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum, az MNMKK Iparművészeti Múzeum, illetve a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont összefogott, hogy megoldják a problémát, de szintén akadt két olyan esemény, ami tovább hátráltatta a „gordiuszi csomó” átvágását.
Az egyik, hogy Romániában pont két nappal a kiállítás vége után volt az az ominózus államelnöki választás, amely nagy port kavart, és ma is szó szerint tüzeket gyújt Bukarest utcáin. Ennélfogva árnyékban maradt az eset, így nehéz volt politikailag egyik napról a másikra megoldást találni. Valamint január végén volt az a Hollandiában történt rablás, amikor filmbe illő módon, január utolsó napjaiban berobbantották a múzeum épületét, és a románok egyik legértékesebb régészeti leletegyüttesét rabolták el. Emiatt is lett nagyon feszült a biztonságot érintő kérdések helyzete
– osztotta meg velünk az események hátterét a múzeum igazgatója.
A rablásban számos román intézmény kincsei érintettek voltak, a megtámadt kiállításra a Maros Megyei Múzeum is adott kölcsön leleteket, de szerencsére ezeknek nem esett bajuk.
Ötvös Koppány Bulcsú azt is elmondta lapunknak, a román kormány jelenleg azt tervezi, hogy szigorít a biztonsági előírásokon, ezáltal a jövőben az ilyen rablási eseteket el lehetne kerülni, ez azonban jelentősen megnehezítheti majd a múzeumok feladatát egy-egy kiállítás kivitelezésekor. A tervezet kapcsán hivatalosan is tudják az intézmények jelezni az észrevételeiket, így nemsokára a román kulturális miniszter ellátogat Marosvásárhelyre,
amikor az új jogszabály és a Fejedelmek aranya kiállítás kapcsán tapasztalt észrevételeket is meg fogja osztani a politikussal a marosi múzeum vezetése.
Az intézmény igazgatója elmondta, hogy bár a két tényező közül egyik sem volt elsődleges okozója az utaztatás akadályozásának, mindegyik elmélyítette a problémát, amivel így „a rendszer egyre jobban befeszült”. A kiesett idő hasznos felhasználására Marosvásárhelyen meghosszabbították a kiállítást, és végig vigyáztak arra, hogy a többmilliárdos kincsnek semmi bántódása ne essék.
Ezzel kapcsolatban voltak félreértések, de szeretném kiemelni, hogy sosem foglalták le a kincset, ami végig biztonságban volt a múzeum raktárában. A Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei jöttek, és ők maguk pakolták el a kincseket, amikor a meghosszabbított kiállítás véget ért, olyan dobozokba, amiknek páratartalmát, hőmérsékletét és biztonságát végig monitorizáltuk. Rendőrséghez bekötött riasztóval felszerelt helyiségben őriztük a tárgyakat, úgyhogy ilyen szempontból sosem volt gond
– tisztázta a helyzetet Ötvös Koppány Bulcsú.
Végül a Magyar Nemzeti Bank felajánlotta a minden követelménynek megfelelő páncélautót, de ez sem volt egyszerű, ugyanis ennek a lepapírozása, fordíttatása és az engedélyek jóváhagyatása szintén hetekbe telt. A páncélautó végül február 26-án érkezett meg Marosvásárhelyre, ahol bepakolták a kincseket, majd február 27-én indultak haza a tárlat anyagával.
A Magyar Nemzeti Bank kapott a Pénzmúzeumtól egy felkérést, hogy segítsük hazahozni a kincseket, mivel ezeket csupán páncélautóval lehet szállítani. A mi páncélautónk, amit kiküldtünk, teljes mértékben megfelelt a román szabályozásoknak, amit a csendőrök és a rendőrség is leellenőrzött. Az ajtó elég nagy volt ahhoz, hogy a kincsek gond nélkül beférjenek, a páncélautónk rugózása pedig légrugós rendszerű. Ennek a rugózása állítható, így megfelelő volt arra, hogy a kincseket sérülés nélkül szállíthassuk
– fogalmazott Harkácsi Gábor, a Magyar Nemzeti Bank compliance-területének főosztályvezetője. A szakember az őrzési kérdés kapcsán azt is elmondta, hogy:
„A Magyar Nemzeti Bank páncélautója csakis rendőri kísérettel közlekedhet Magyarország területén belül. Ilyenkor a készenléti rendőrség kíséri a járművet, ami azt jelenti, hogy előtte és mögötte is a rendőrség egy-egy autója halad konvojban. […] A hazaszállításkor a román határig a román csendőrség biztosította az árut, majd a határon átérve a készenléti rendőrség vette át a szállítmány kíséretét.”
(Az alábbi videó közzétételéért köszönet a kultura.hu-nak.)
A szakértő kiemelte, hogy a kincs végig biztonságban volt a szállítás folyamán. Tapasztalásuk szerint onnantól, hogy a szállítási járművet megfelelőnek találták, a román hatóságok kiemelten segítőkészek voltak, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a kincs mielőbb biztonságban visszaérjen Magyarországra.
(Borítókép: Ötvös Koppány Bulcsú és Harkácsi Gábor 2025. március 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)