Kultúrtörténeti utazásban vettünk részt a Magvető 70 programsorozat első részében, amelyben elsősorban a kiadó elmúlt hetven évét igyekeztek bemutatni. De az esemény túlmutatott önmagán, így nemcsak azt tudtuk meg, hogyan működött a Magvető Kiadó az elmúlt évtizedekben, hanem azt is, mi jellemezte az ötvenes és hatvanas évek kiadói rendszerét a Kádár-korszak alatt, és milyen szerepet töltött be a cenzúra.
Hogyan jött létre 1955-ben, éppen 70 évvel ezelőtt a Magvető Kiadó? Mi jellemezte az ötvenes évek kiadói rendszerét? Miképpen működött ez a szisztéma a rendszerváltásig? És mi történt a rendszerváltáskor? Ezekről beszélgetett 2025. március 18-án László Ferenc történésszel és Szabó Tibor Benjámin könyvkiadói szakemberrel a sorozat házigazdája, Szegő János szerkesztő a Magvető Caféban.
László Ferenc úgy véli, Képes Géza – aki egyik alapítója volt a Magvető Könyvkiadónak – első nyilatkozataiból is látszik, hogy olyan irányt választottak, amely nem a pártpolitikai irányítást oldja, hanem a kultúrpolitika monopol jellegét. A kiadó a Magyar Írószövetséggel együttműködve olyan írókat karolt fel, akik addig mellőzve voltak, mint Füst Milán, vagy évekig politikai viták kereszttüzében álltak, mint Déry Tibor, de ez a törekvés megtorpant, amikor Képest elküldték a kiadótól. 1957-ben Vadász Ferenc író vette át a helyét, de ekkor már olyan arculata lett a Magvetőnek, amely jelezte, bátrabb lesz, mint az addigi Szépirodalmi Kiadó. Később aztán,
amikor 1961-ben Kardos György került a kiadó élére, ez a merész arculat kiteljesedett a negyed évszázados vezetése alatt.
Szabó Tibor Benjámin elmondta, hogy a Kádár-korszak marxista ideológiájában a magas művészet a propaganda eszköze volt, amiben a kiadói főigazgatóságot is kontroll alatt tartották. A rezsim úgy tekintett a kultúrára, amelynek feladata, hogy a hatalmat támogassa. László Ferenc szerint
a szocialista államhatalom a XX. század második felében a magas- és könyvkultúra jelentőségét felülértékelte.
Szabó egyetértett az előtte szólóval, majd hozzátette, hogy a magyar könyvkiadás az ötvenes, hatvanas évekbeli amerikai könyvtermés mintegy felét kimetszette, legfőbb részt a szórakoztató irodalmat, úgy hitték, ez a fajta irodalom erősíti a hamis tudatot, vagyis elhiteti, ha hős vagy, le tudod győzni a rendszert. László Ferenc szerint ebből a szempontból a Magvető a Kardos-érában új szemléletet hozott, felvállalta ezt a vonalat Rejtő Jenő-, Agatha Christie- vagy Gardner-regényekkel, amelyek kifejezetten népszerűek lettek.
De mindig jelezni kellett, hogy ezeknek a bevételéből tudják támogatni a kortárs magyar irodalom megjelenését, vagyis mentegetőzniük kellett
– jegyezte meg Szabó Tibor Benjámin.
Szegő János szóba hozta a cenzúra szerepét is, amelynek alapvetően három eleme volt: az írói öncenzúra, a kiadóé, valamint a „harmadik felettes”, vagyis az államé. László Ferenc azzal árnyalta a jelenséget, hogy voltak olyan kötetek, amelyek amíg az egyik kiadónál vállalhatatlanok voltak, addig a másiknál gond nélkül átcsúsztak. Ez a Magvető Kiadó és Szépirodalmi Kiadó esetében is így történt, de itt részben rivalizálásról is szólt a történet.
A cenzúra a legfelsőbb szinteken egyféle játék volt, megfuttatták a könyvkiadókat, hogy időnként egy ponton megállíthassák a folyamatot, jelezve ezzel az állam erejét.
Szabó hozzátette, volt egy doboz, amelyben az engedélyezett könyvek voltak, ha valakinek a műve ebbe nem került bele, az nem jelenhetett meg. Aztán 1988-ban megalakultak a magánkiadók, de a címeket és a tartalmakat még ekkor is, egészen 89-ig ellenőrizték, vagyis a cenzúra megmaradt egészen a rendszerváltásig.
1993-ban a Magvető Kiadó kft.-vé alakult, majd a Líra és Lant Kereskedelmi Rt. vásárolta meg, azóta a Líra kiadói csoport keretén belül, de azóta is önállóan működik. Részben Esterházy Péter javaslata alapján 1995-től 2015-ig Morcsányi Géza dramaturg állt a kiadó élén.
László Ferenc úgy véli, hogy az elmúlt 20 év abszolút sikertörténet a Magvető Kiadó életében, nem biztos, hogy minden egyes könyv ezt igazolja vissza, de az értelmiségi közegben magasan árazott és stabil márka. Ami a könyvkiadó jövőjét illeti, a szakértők azt remélik, a következő tíz évben nem fog visszatérni a rendszerváltás előtti doboz, és kiváló könyvekkel gazdagodhat a magyar kultúra.
(Borítókép: Magvető Kiadó 70 kerekasztal-beszélgetés 2025. március 18-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)