Az észak-izraeli Megiddóban olyan kerámiaedényeket tártak fel, amelyek katonai jelenlétre utalnak, és megerősítik a Júdában uralkodó Jósíjáhú király és az egyiptomi Nekó fáraó közötti csatát, amelyet a bibliai Góg és Magóg harcával azonosítanak – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál, amit az MTI szemlézett.

Az „Armageddon” lelőhelyen feltárt cserepek bizonyítékul szolgálhatnak az időszámításunk előtti VII. században a térségben lezajlott csatára, ugyanis azok alapján az egyiptomi katonák valóban a Bibliában megjelölt helyen jártak éppen a Bibliában meghatározott időszakban. A Meggidó melletti dombokon vívott csata a har (héberül hegy, domb) és a Meggidó helységnév egybemosásával vált Armagedonná számos nyelven.

„A helyet egyiptomi erődítménnyé változtatták az időszámításunk előtti VII. század végén, s ezt már régóta gyanították, főként a Királyok könyvében található bibliai szöveg alapján” – mondta a lapnak Aszaf Kleiman, a kérdés szakértője.

Megiddo az egyetlen helyszín Izraelben és a szomszédos országokban, amelyet a Biblia és az ókori Közel-Kelet minden nagy feljegyzése megemlít

– hangsúlyozta az ásatásokat vezető Jiszráel Finkelstein, a Haifai Egyetem régészprofesszora az időszámításunk előtt 609-ben történt esemény korabeli jelentőségét.

A Biblia szerint, amikor az istenfélő Jósíjáhú király trónra emelkedett, több évszázados bálványimádás és bűnös életvitel után visszavezette Izrael népét az igaz útra. Erőfeszítései azonban nem csillapították le Isten haragját, és Nekó egyiptomi fáraó megölte, amikor az asszírok ellen vonulva szembeszállt vele Megiddóban. Egy évszázaddal korábban az asszírok lerombolták Izrael földjének két részre szakadt északi királyságát, Izraelt, noha ekkor még a déli Júda fennmaradt egészen az időszámításunk előtti 597-es babiloni fogságig.

Az egyiptomi cserepek mellett jelentős mennyiségű, Kelet-Görögországból származó edénymaradványt is feltártak, amelyek a tudományos kormeghatározás alapján időszámításunk előtt 630 és 610 között kerülhettek Megiddóba, ami görög zsoldosok jelenlétére utalhat, akik Jósíjáhú ellen harcoltak.

„Görög és asszír forrásokból is tudunk ilyen zsoldosokról az akkori Egyiptom szolgálatában” – hangsúlyozta Finkelstein, hozzátéve, hogy a Bibliában számos nyom jelzi a nyugat-anatóliai Lüdia részvételét Jósíjáhú meggyilkolásában. Az egyik Góg története. Sok tudós szerint Góg Gygeszre, Lüdia királyára utal, aki az asszírok szerint zsoldosokat küldött az egyiptomi seregbe.

Armageddon helyszíne nem véletlen a döntő ütközetre

„Talán az volt a mögöttes teológiai gondolat, hogy Dávid leszármazásának megváltója visszatér arra a helyre, ahol az utolsó és legigazságosabb Dávid-házi király, Jósíjáhú meghalt” – vélekedik Finkelstein.

Megiddót a XX. század eleje óta négy expedíció is feltárta, de a korábbi technológiákkal és kormeghatározásokkal nem juthattak el a jelenlegi következtetésekhez, és új területeket is találtak az újonnan kutatók.

A jelenlegi, 2016-ban indított feltárások az asszír korszak háborítatlan maradványaira leltek nagyon közel a helyszín közigazgatási negyedéhez

– hangsúlyozta Aszaf Kleiman.

Az X területként meghatározott ásatásokon egy időszámításunk előtti VII. századból származó épületre bukkantak, amikor a Jósíjáhú és Nekó közötti csata is történt. A cserépmaradványokban gazdag házban több szoba és egy nyitott udvar volt. A többi között találtak egy júdai főzőedényt, melyet a Jeruzsálemhez közeli Moca agyagjából formáltak. Emellett több mint száz, durván megmunkált egyiptomi kerámiadarabra leltek.

Mivel a feltárt épületben bőséges bizonyítékok vannak az efféle cserepekre, és mivel a helyi lakosság valószínűleg nem döntött úgy hirtelen, hogy durva cserepeket hozat magának Egyiptomból, azt feltételeztük, hogy egy külföldi csoporttal van dolgunk, talán egy egyiptomi helyőrség részével, amely az asszírok visszavonulása után átvette Megiddót

– mondta Kleiman Megiddó várának az északi Izrael királyságának bukása és az egyiptomi győzelem utáni sorsát felvázolva.