Életének 82. évében elhunyt Krisztiáni István, a Vígszínház munkatársa, legendás szcenikusa. A hírt a színház közölte közösségi oldalán, amelyből kiderül, hogy több mint hat évtizeden át szolgálta az intézményt, és hagyott maradandó nyomot a hazai és nemzetközi színpadokon. 

Krisztiáni István életét nem a rivaldafény, hanem a háttér precíz, láthatatlan munkája töltötte ki. Olyan ember volt, aki valódi értéket teremtett – szeretettel, odaadással, szerényen, csendben, de felejthetetlenül

– áll a bejegyzésben.

Pályáját 1961-ben kezdte a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházban, ahol díszítőként dolgozott, és ahol már korán megmutatkozott kivételes tehetsége, esztétikai érzéke és elkötelezettsége. Dolgozott a Déryné Színháznál, Kaposvárott, a Madách Színházban, de hivatásának igazi otthona a Vígszínház lett, ahol évtizedeken át meghatározó szerepet játszott mint színpadmester, majd szcenikus.

„Neve összefonódott a hazai színháztechnika fejlődésével. Munkásságát mindig a precizitás, a kreativitás és a csapatmunkába vetett hite jellemezte. Szenvedélyesen hitt abban, hogy a látvány csak akkor lehet tökéletes, ha minden részlet összhangban van. Nem csupán technikai kivitelező volt, hanem alkotótárs, aki pontosan értette a rendezők és tervezők szándékait, és segített azok megvalósításában” – emlékeznek rá a Vígszínház közösségi oldalán. 

Munkásságát számos kitüntetés kísérte: háromszor lett kiváló dolgozó, Szentendre város plakettjének birtokosa, miniszteri dicséretek, Várkonyi Zoltán-emlékérem, a Magyar Köztársaság Ezüst és Arany Érdemkeresztje, valamint a színházi műszaki élet egyik legrangosabb elismerése, a Tolnay Pál-életműdíj.

Úgy kell a földön járnunk ezekben a nehéz gazdasági időkben is, hogy a színvonalból ne kelljen engednünk. Néha azt a megjegyzést kapom, hogy egy-egy szcenikai megoldást túlbiztosítok, de én szeretek nyugodtan aludni, és a néző azért ül be az előadásra, hogy biztonságos és tökéletes látványt kapjon

– nyilatkozta egy interjúban Krisztiáni István.