Lakos Nóra Edinája kellemes metafilm, amiben (Cserna-Szabó András novellája után szabadon) egy író igyekszik hősnője küllemét-belbecsét definiálni, csak éppen mint az efféle próbálkozások általában, visszahullik önmagára, és majdnem ugyanannyit elmond a szerzőről, mint teremtményéről. Edina nagyvárosi utcákon csalinkázik, zebrákon rohangál át csókokra vadászva, végül fiújával lefekszik, aki a reggel beköszöntével megpróbálja újraalkotni a nőt. Nem lesz elégedett soha.

A Bianka a hírhedt romagyilkosság-sorozattal foglalkozó film Fabrícius Gábor kreatív igazgató rendezésében. Hosszú, fenyegető fahrtok baktatnak-köröznek a fát lopó cigánycsalád nyomában (köztük a címszereplő, a semmiből valamibe vágyódó kislány), miközben a paraszt szélsőjobb gonosz ábrázattal stíröli őket. A film végét pedig a hírekből ismerjük. Tökéletes képi világgal működő jószándékú meszidzsfilm. Amatőrökkel készült, és a rendező megjárta vele a berlini talent campust.

Harmi Gábor A szem története című alkotásának kalandos a históriája. Az alkotók a helyszínhez passzintották a matériát: lehetőségük támadt huzamosabb időt eltölteni a komor Norvég-tenger partján, így hát kamerát ragadtak. Forgattak egy eredetileg több kisfilmből álló másfél órás filmet, melynek csupán egy rövid epizódja A szem története. Szigethy Márton operatőr szikár - képei segítik a rejtélyes módon mesélő filmalkotást felfejteni. A Diák Aranyszem-díjas film részt vett a Nemzetközi Camerimage fesztiválon. A kisfilm egymillió forintból készült.

A +36 elnevezésű, több alkotós csúcsagymenés a szerzők szerint az országimázs filmekre reflektál, a gesamtkunstwerk, a magyar történelem, meg mindenfajta történelem pitiánerségének tizenhat percbe összefogott megidézése.  A képanyaghoz íródtak a nosztalgikus, néhol túlzóan közhelyes narrációk. A film nulla forintból készült. Kovács Krisztián, a zenei producer vette a benzint a forgatásokra. A Vj Centrum biztosította a technikai hátteret. A Kelet- és Dél-Magyarországi Függetlenfilm-szemlén nyert. Az alkotók: Fogarasi Gergely, Besnyő Dániel, Kalmár Bence és Kálmán Mátyás.

2009-ben Peter Greenaway a berlini Collegium Hungaricum falára, videomontázs részeként, több magyar film részletét is kivetítette. Ezek egyik volt Szomjas György Nap utcai fiúk filmje. A Hungaricum Berlin pár percben erről az eseményről emlékezik meg: a kamera felméri a Collegium Hungaricum környékét, majd odaképzel az épület falára pár snittet a filmből. Egotrip szintnél a nem tudunk többet belelátni.

Az Invalidus egy Radírfej-light, amiben a tolószékes főszereplő élettel telíti meg mikrokozmoszát: zenével és emberhanggal a kis vityillóját, éhséggel és vággyal a kirakati bábuját. Kellemes groteszk, amivel – Lynch-módra a saját logikarendszerét követi - egész kis új világ lehet a miénk. Sajnos a lezárás nagy erővel rántja ki a film alól a megmagyarázhatatlanság misztikumát. Az Orbán testvérek filmjének egyik vezérmotívuma a főhős (Váncsa Gábor alakítja) hangos naplója, összetört életének utolsó darabja. A kaposvári srácok ezúttal nem magukra osztották a szerepeket, és a zenét is külön a filmhez íratták.

A Csomagtartó az Indaszemlés felhozatal narratív szempontból leginkább intakt darabja. Első ránézésre idillikus család titkaiba nyerünk betekintést, ami a máz alatt valójában rohad. A Csomagtartó meglepő ügyességgel mossa össze a Családi kört a horrorral, csak éppen a legutolsó jelenet egy elhibázott krédóval küldi meg a történetet. Baranyi Gábor Benő filmje a Faludi Nemzetközi Amatőrfilmszemlén különdíjat kapott. A Huszár Zsolt-emlékesten is bemutatták, ugyanis ez volt Zsolt utolsó filmje.