Amikor folyamatosan érkeznek a lehangoló adatok arról, hogy hány néző ül be a moziba egy-egy magyar filmre, illetve folyamatosan csökken a mozibajárók száma, ugyanakkor a másik oldalon ismertek a statisztikák arról, hogy mennyit tévéznek a magyarok (az idősebb korosztály akár napi öt órát is) akkor relevánsnak tűnik a kérdés, miért nem készülnek tévéfilmek itthon?

A tévéfilm elfeledett és kissé lenézett műfaj, a rendszerváltás után tulajdonképpen meg is szűnt létezni, pedig sokkal kevesebb pénzből elkészíthető, és több nézőhöz jut el, mint a nagy mozifilm. Ezért is tűnik örvendetes dolognak, hogy megfordulni látszik a tendencia, az Médiatanács ugyanis 2012-ben, és idén is írt ki pályázatot tévéfilmek készítésére. Tavaly hat,  idén pedig nyolc forgatókönyv kapott támogatást, így van némi remény rá, hogy ezentúl értelmes dolgokat is nézhetünk majd a tévében.

Szervezett fasiszta banda

A Szabadság - Különjárat egy igaz történetet dolgoz fel, méghozzá egy nagyon menő témát, az első magyar repülőgép-eltérítést. A Szombathelyre induló Li-2 típusú gépet (merthogy akkoriban még voltak belföldi járatok itthon, igaz autópályák meg nem) hét fiatal térítette el, akiknek meglehetősen elegük volt az itthoni rendszerből. A korabeli sajtóban fasiszta banditaként emlegetett fiatalok, pisztollyal és vasdoronggal felszerelkezve szálltak fel a gépre, majd Győr fölött sikeresen átvették a gép irányítását, hiszen volt köztük korábbi pilóta is.  Szombathely helyett egy nyugat-németországi katonai reptéren landoltak, és természetesen ott is maradtak. A nagy kalandról az egyik gépeltérítő, Iszák Ferenc Free for All to Freedom címmel regényt is írt.

Hárman a rendszer ellen

Köbli Norbert forgatókönyv író aztán a történetet alaposan átdolgozta, az eltérítők számát lecsökkentette háromra, (hiszen a 15 férőhelyes gép felét ők tették is) és a szerelmi szál miatt tett közéjük egy nőt is. Pacsuta, az ismert bokszoló (Lengyel Tamás), akit nem engednek külföldön játszani, edzője, Misi, aki kulák származása miatt nem járhatott egyetemre (Varju Kálmán) és annak menyasszonya, Annus (Tenki Réka) hárman vágnak neki a nagy kalandnak. Annus dolga, hogy kiderítse, ki is a gépen utazó álruhás ÁVÓ-s légimarsall, - hiszen akkoriban minden gépen volt ilyen - de hát a nőknek lelke van ugye, így gyorsan meg is sajnálja szegény embert, ami okoz némi izgalmat és aggodalmat. Ezáltal bontakozik ki a szereplők valódi énje is, és jönnek olyan fordulatok, amit nem is sejtettünk, és ez egy filmnél mindenképpen jó pontot jelent. Egyébként is az egész film végig feszes, izgalmas, - tévéfilmek külön előnye a rövidebb időtartam -, a feszültséget pedig sokszor tovább fokozza Parádi Gergely zseniális zenéje.

A főszereplő színészek végig remekelnek Varju Kálmán és Tenki Réka is nagyon erős, sőt utóbbi még gyönyörű is, a film azonban egyértelműen Lengyel Tamásé, akiről eddigi is lehetett tudni, hogy jó színész, de ebben a filmben egyenesen zseniális. És azon ritka színészek egyike, aki filmben is tökéletesen működnek, nem csak színpadon, ami ritkaság.

Jó film humorral

Az amúgy is izgalmas filmet még élvezhetőbbé teszi a finom humor, és a néhol felbukkanó utalások a jelenre. Hogy a metróról 56-ban is azt gondolták, hogy sose fog elkészülni, és van néha olyan, hogy nem tetszik a rendszer. És a filmnek természetesen üzenete is van, miszerint a  hirtelen jött szabadsággal mi magyarok nem nagyon tudunk mit kezdeni, sem akkor sem azóta. Bár ennél talán sokkal megdöbbentőbb tanulság, hogy a forradalom előtt pár hónappal mégis majdnem mindenki Magyarországot választotta.

A Szabadság-Különjárat izgalmas, lenyűgöző és megható. Bár a tévé premier pontos dátuma még nem ismert, az biztos, hogy érdemes lesz miatta otthon maradni a tévé előtt.

Szabadság – Különjárat, rendező: Fazakas Péter, forgatókönyv: Köbli Norbert, operatőr: Nagy András, producer: Lajos Tamás, Mink Tamás. Főbb szerepekben: Varju Kálmán, Tenki Réka, Lengyel Tamás, Csankó Zoltán, Epres Attila.