Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNem csak a Gravitációt lehet szeretni idén
További Cinematrix cikkek
- A Netflix megcsinálta a saját Breaking Badjét, csak sokkal viccesebben
- A világ egyik legcsúfabb oldalát mutatja be ez az új Netflix-film
- Egy ültő helyünkben végigdaráltuk Stephen King kedvenc misztikus sorozatát
- Kegyetlenül megdolgoztatta az agytekervényeinket Hugh Grant új vallásos thrillerje
- Az új Dűne-sorozat pont arról szól, amitől napjainkban a legjobban rettegünk
Hogy a Phillips kapitány izgalmas film, az önmagában nem nagy teljesítmény, ezt egy kalózós-túszejtős filmtől el is várjuk. De a Phillips kapitány úgy tud kivételesen izgalmas lenni, hogy az alapjául szolgáló történetet, annak minden fordulatával, már szinte mindenki ismeri. (Ha valaki mégsem követte a 2009-es túszdrámát, és azóta sem olvasott semmit a filmről, annak lehet spoileres a cikk.) A rendező, Peter Greengrass és a főszereplő Tom Hanks érdeme, hogy izgulunk a Maersk Alabama nevű teherhajó legénységéért, pedig tudjuk, hogy megmenekültek.
A film alapjául szolgáló 2009-es eseményeket szinte percről percre követte a sajtó (az Index is), ráadásul zajlik egy per is a legénység egy része és a kapitány között, úgyhogy a történet túl sok meglepetéssel nem szolgálhat. 2009 áprilisában szomáliai kalózok támadták meg dán tulajdonban lévő, de amerikai legénységű Maersk Alabama nevű teherhajót, amely szomáliai, ugandai és kenyai jótékonysági szervezeteknek szállított segélyt.
Az előtt kétszáz évig nem fordult elő, hogy egy amerikai legénységű hajót kalózok foglaltak el. A legénység nem adta meg magát könnyen, elfogták az egyik kalózt. Alkut ajánlottak a szomáliaiaknak, hogy ha beérik a hajón lévő harmincezer dollárral, és elengedik a hídon őrzött kapitányt, akkor ők is elengedik a társukat és szabadon elmehetnek.
Először úgy tűnt, hogy a kalózok ráállnak az alkura, de végül nem tartották be a fogolycsere rájuk eső részét, és magukkal vitték a kapitányt. Egy kis csónakon megpróbáltak Szomáliába menekülni, de elfogyott az üzemanyaguk. Öt napig tartott a túszdráma a nyílt vízen, ahol a csónak amerikai hadihajókkal és helikopterekkel nézett szembe.
A Phillips kapitány a maga 134 percével ijesztő hosszúságnak tűnik, de a több mint két óra úgy telik el, hogy észre sem vesszük. Aggódunk a három könnyű kis csónak elől menekülő 17 ezer tonnás teherhajóért, csodálkozunk azon, hogy milyen kevés és milyen szánalmas eszközei vannak a legénységnek a kalózok elleni küzdelemben. Nemcsak azok a részek érdekesek, amikor a legénység tagjai bujkálnak vagy menekülnek, hanem azok is, amikor döntéseket kell hozniuk és vitatkoznak. Megértjük, hogy a kapitány mennyire a háta közepére kívánja az egész akciósdit, és mennyire nem vágyik arra, hogy hős legyen. Semmit nem akar ő már, csak békében otthon ülni a feleségével, gyorsan letudni azt a pár utat, ami még hátra van a nyugdíjig.
Tom Hanks egész életművét a kisemberek eljátszására építette. Gonoszkodó rajongói szerint olyannyira, hogy nem egyszerűen hasonló történetekben játszik újra meg újra, amikben egy egyszerű, hétköznapi ember rendkívüli körülmények közé kerül, hanem filmjei össze is állnak egy történetté. (Készítettek is egy trailert a sztorihoz, aminek nemes egyszerűséggel a Tom Hanks: The Movie címet adták.)
Tény, hogy Hanks mostanra tökélyre fejlesztette a hétköznapi alakok hősies küzdelmének bemutatását. A rutin eredménye, hogy ebben a filmben is végig leköti a nézőt, egy percre sem válik hiteltelenné vagy nevetségessé. Csak adja a pasit, lassan inkább a bácsit, aki mindent megtesz, hogy a lehető legkevésbé végződjön rosszul egy nagyon rossz történet.
De legalább ilyen jók a partnerei, a kalózokat játszó négy szomáliai (de már Amerikában élő) férfi, akik még soha nem szerepeltek filmben. Ahogy jó az is, hogy ők nem egyszerűen a gonoszok, hanem olyan emberek, akiknek nem sok választás jutott. Csak pillanatokra ugyan, de látjuk a falut, ahonnan származnak, a körülményeket, amik arra kényszerítik őket, hogy minden nap kockára tegyék az életüket.
A Phillips kapitány túszdráma, egy végig izgalmas akciófilm, ami úgy válik ennél sokkal többé, hogy nem görcsöl azon, hogy legyen mondanivalója is. A Gravitáció mellett ez sikerült a legjobban idén a nagy stúdiófilmek közül.
IMDb: 8
Rotten Tomatoes: 94%
Index: 10/8
Mi van most a kalózokkal?
A kalózok még mindig reális veszélyt jelentenek a Szomália közelében elhaladó kereskedőhajókra és legénységükre, azonban a filmben szereplő, 2009-es eset óta egyre inkább ellehetetlenülnek a szomáliai kalózok – 2006 óta nem hajtottak végre olyan kevés támadást, mint az idei év első kilenc hónapjában. Októberig 188 támadást regisztráltak, szemben a tavalyi 233-mal.
A Világbank, az ENSZ és az Interpol napokban nyilvánosságra hozott, közös jelentéséből a kalózvilág belső működéséről is korábban nem ismert részletek derültek ki. A kalózok az elmúlt hét évben több mint négyszázmillió dollárt (kb. 88 milliárd forintot) zsákmányoltak.
Ugyanakkor a ranglista legalján lévő kalózok, akik valójában eltérítik a hajókat, csak a teljes zsákmány 0,01-0,025 százalékát, vagyis 30-75 ezer dollárt (kb. 7-16 millió forintot) kapnak meg fizetségként. Az akciókat felszereléssel és pénzzel finanszírozó kalózok és hadurak viszont már hajónként 2-3 millió dollárt (kb. 440-660 millió forintot) szereztek, a zsákmány akár háromnegyedét zsebre tették, és nagy részét aztán legális üzletekben mosták tisztára.