Ugyan az első technológiai díjat már 1928-ban kiosztották a Szárnyakért, a legjobb vizuális effektusok kategória csak 1977 óta, vagyis az első Csillagok háborúja óta létezik. Azóta elég sok minden történt a filmgyártás technológiai fejlődésében így az Oscar-gála előtt összeszedtük, hogy melyik filmek technológiai újításai voltak a legnagyobb hatással a modern filmkészítésre. Az idei jelöltek egyébként: 

• Gravitáció
• A hobbit: Smaug pusztasága
• Vasember 3
• A magányos lovas
• Sötétségben - Star Trek

Csillagok háborúja (1977)

Nem túl meglepő, hogy az első legjobb vizuális effektusokért járó díjat a Star Wars kapta. George Lucas továbbgondolta a 2001: Űrodüsszeia trükkjeit és még egy saját céget is alapított Industrial Light and Magic néven, hogy még többet foglalkozhasson a látvány fejlesztésével. A Csillagok háborúja a motion control technikájának és az aprólékosan kidolgozott maketteknek köszönhetően olyan világot volt képes létrehozni, amit sokan máig nem tudnak reprodukálni még számítógéppel sem. Sokak szerint ez a film a speciális effektek Rosette-i köve, mivel a '70-es, '80-as évek blockbusterei is ezt a technológiát használták sokáig, az ILM pedig a legsikeresebb erre a feladatra specializálódott cég lett a világon. A másik két Csillagok háborúja elnyerte később a Különleges Oscar-díjat is, de George Lucas stúdiója, a Lucasfilm is tarolt, az első kettő Indiana Jones is kapott egy-egy a legjobb vizuális effektusokért járó díjat.

Egy amerikai farkasember Londonban (1981)

Ugyan mindössze csak a legjobb sminkért járó Oscart sikerült megkapnia, sokak szerint Rick Baker munkája a CGI előtti korszak csúcsa. Kizárólag művégtagokkal és gépekkel oldotta meg a főszereplő teljes átalakulását farkasemberré anélkül, hogy a fontosabb részeket ügyes vágással vagy kitakarással mismásolta volna el. Innentől kezdve sztenderddé vált, hogy a különböző horrorfilmek szörnyei minél élethűbben jelenjenek meg a szélesvásznon. Érdekesség, hogy Baker az első Csillagok háborúján is dolgozott maszkmesterként sőt, ő játszotta Hem Dazont a kultikus kantina jelenetben. Az ő munkája Michael Jackson átváltozása a Thriller videoklipjében, de máig keresett maszkmesternek számít olyannyira, hogy még saját csillagot is kapott a Hollywood Boulevardon.

Jurassic Park (1993)

Nem a Jurassic Park volt az első, ami számítógépes technikát vagy gépeket alkalmazott volna a trükkökhöz, azonban ez volt az első film, ami a kettőt olyan tökéletesen párosította, hogy a már több mint 20 éves film dinoszauruszai még mindig élethűnek tűnnek. Mindössze négy dínó készült kizárólag CGI-technológiával, a legtöbbet vagy megépítették gépekből vagy emberek bújtak a velociraptorok bőrébe. Azért is meghatározó a Jurassic Park sikere, mert korábban a legtöbb rendező ódzkodott a számítógépes trükköktől attól félve, hogy nem tudnak vele elég élethű modelleket legyártani. Spielbergéknek ez maximálisan sikerült, ma pedig elég megnézni az új Majmok bolygóját vagy a Pí életét, hogy láthassuk hova jutott a CGI-technológia.

Toy story (1995)

Egy újabb mérföldkő a CGI-technológia történetében. Ez volt az első animációs film, amit kizárólag számítógéppel készítettek. A gyártás négy évig tartott és egy képkocka renderelésének ideje 45 másodperc és 30 óra közé esett, és ezer gigabájt adatot kellett feldolgozni a számítógépeknek munka közben (1995-ről beszélünk!). A Toy storyt gyártó Pixart az évek során felvásárolta a Disney, ezzel bebizonyítva, hogy klasszikus rajzfilmek kora lejárt és ezt pont Walt Disney cégének kellett beismernie. A Pixar-filmek azóta 12 Oscart, 11 Grammyt és 6 Aranyglóbuszt szereztek. Külön érdekesség, hogy a cég 1979-ben George Lucas Lucasfilm stúdiójának egyik részlegéből nőtte ki magát Steve Jobs Apple-atyaúristen anyagi támogatásával.

Mátrix (1999)

A slow motiont vagyis a lassított felvételt már az ősidőkben kitalálták és használták később előszeretettel legyen szó sportközvetítésekről vagy Pamela Anderson ugráló melleiről a Baywatch-ban. A Mátrix viszont tökélyre fejlesztette ezt a technikát a bullet time-mal, így a kép lassítása mellett a kamera is mozgott a szereplők körül. Nem véletlenül nyerte el a legjobb vizuális effektusok Oscart (három másik mellett) és lett onnantól kezdve évekig alapvetés minden akciófilmben a szuperlassítás és a bullet time, elég csak a 300-ra vagy a Crank-sorozatra beszélni, a szuperhősfilmekről nem is beszélve.

A Gyűrűk Ura (2001)

A Gyűrűk Ura-trilógia úgy, ahogy van egy filmtechnikai mestermű, azonban még ebből is kiemelkedik, amit Gollam karakterével műveltek. Peter Jacksonék azzal tökéletesítették a szereplő mozgását, hogy Andy Serkisre motion capture (mozgásérzékelős) ruhát adtak, amivel voltaképpen bedigitalizálták minden mozdulatát, ezzel sokkal élethűbbé téve Gollamot. Ez azért is volt fontos pillanat a filmgyártásban, mert így a színészeknek nem a levegőbe kellett beszélni, ahová később megrajzolták a szereplőt, hanem egy hús-vér emberhez talpig zöld mo-cap jelmezben. Ugyan nem ők voltak az elsők, de Gollam és az elképesztően látványos Középfölde világa pont elég volt arra, hogy egymásután mind a három rész megkapja a legjobb vizuális effekteknek járó díjat. Azóta ez a technológia alapvetővé vált az összes látványos akciófilmben és kalandfilmben, az Avatar sem készülhetett volna el nélküle.

Avatar (2009)

Ha az újonnan megjelent filmet csak kétszer annyi pénzért, szinkronosan és kötelező 3D-ben mutatják be a moziban, akkor tessék James Cameront szidni. Az Avatar továbbfejlesztette A Gyűrűk Ura mozgásérzékelős technológiáját és a forgatás alatt olyan spéci kamerákat készítettek a Sonyval, ami képes volt a szereplőket már CGI-formájukban megjeleníteni a kijelzőn. Ráadásul előkapta, leporolta és új életet lehelt a 3D-s filmezésbe. Az Avatarral olyan technikai szintet állított fel, amit azóta sem képes senki reprodukálni, hiába próbálkozott. Az egyetlen hátulütője az egésznek, hogy azóta minden létező filmet 3D-ben próbálnak lenyomni a torkunkon a mozik az Avatar sikerét (és az extra jegyárat) meglovagolva, de ezek igen nagy százalékban utólag lettek térhatásúvá varázsolva, nem pedig direkt ilyen technológiával vették fel.

(Az íráshoz a Verge, a Screenrant, a Time és az Empire írásait használtuk fel.)