Jason Statham sosem volt jó színész, mégis imádja mindenki. Oké, a Blöffben elég emlékezeteset villantott, de azóta évek óta mindig csak ugyanazt látjuk tőle:

Jason Statham a XXI. század Schwarzeneggere, mínusz harminc kiló izom. Ő a bosszúálló Denzel Washington fehér kistestvére, aki bármilyen szörnyű filmet forgat, a rajongói így is, úgy is megnézik, és elégedettek lesznek.

A Jokerről a trailer alapján meg voltam győződve, hogy egy kicsit melankolikus, de tökös film lesz, látványos bunyókkal, jó dumákkal és Guy Ritchie-t idézően cool videoklipes vágásokkal. Akciófilm és akicófilmparódia 2 in 1, amiben a rezignált arcú főhős legszívesebben tengerparti csónakázásra cserélné Las Vegas mocskát, ám a bűnös város folyton visszahúzza, mert mindig agyon kell vernie egy csapat gengsztert, akik védtelen örömlányokkal keménykednek.

A Jokert ráadásul a Con Air és a Feláldozhatók 2 rendezője, Simon West jegyzi, a forgatókönyvet pedig egy igazi hollywoodi nagyágyú, a Butch Cassidy, Az elnök emberei, A herceg menyasszonya, a Tortúra és a Maverick forgatókönyvírója, William Goldman rakta össze a saját regényéből? Ide két vödör popcornt azonnal, mi  ez, ha nem az év filmje?

A Joker másfél órányi közhelyes műfaji katyvasz. Az embernek az az érzése van, mintha az alkotók a Jokerben megpróbálták volna meg egybegyúrni

• a Mátrix belassított kungfu-balettjét
• a Stallone filmek büntető egysorosaival,
• a Sin City bűntől és erőszaktól fuldokló, papírmasé utcáival,
• a 300 végletekig eltúlzott paradicsomlé-zuhatagával,
• a Golyózápor röhejességig túlpörgetett erőszakosságával,
• a Machete-filmek autós-jónős kamaszfantáziájával, 
• és Rick Deckard csöndes semmibe bámulásával a neonfényes metropolisban.

Ezek külön-külön mind összetéveszthetetlenül markáns stílusjegyek, együtt viszont totálisan kioltják egymást. Így Statham hiába mészárol le látványosan belassítva egy pénzérme meg egy hitelkártya éles szélével vagy féltucat gengsztert, ugyanolyan unalmas lesz ez is, mint amikor a nagymellű Sophia Vergarával beszélget teljesen funkciótlanul egy bárban. Vagy amikor a megvert és megalázott, bosszúszomjas főhősnő szó szerint meg akarja szorongatni a tökét a vegasi maffiafőnöknek.

A Joker akcióorgiának rettenetesen vontatott és unalmas, paródiának erőtlen és humortalan, mély mondanivalójú drámának felszínes, hétvégi agyrágóguminak pedig iszonyúan véres. Közhely, de ezúttal valóban igaz: