George R. R. Martinnak, a Trónok harca-regénysorozat (igen, tudjuk, valójában A tűz és jég dala-ciklus) írójának már nemcsak abból van elege, hogy mindenki azt kérdezgeti tőle, tényleg meghalt-e Havas Jon az 5. évad végén, de legalább ugyanennyire fárasztják a Marvel-filmek béna szupergonoszai. Valahol megértjük.

Belefáradtam ezekbe a Marvel-izékbe, ahol a rosszfiúknak mindig ugyanolyan szupererejük van, mint a főhősöknek. Hulk Förtelemmel harcolt, aki igazából csak egy gonosz Hulk. Pókember Venommal harcol, aki igazából csak egy gonosz Pókember. Vasember Mángorlóval harcol, aki igazából csak egy gonosz Vasember. Olyan filmeket akarok, ahol a főhős és a főgonosz ereje teljesen különböző, mert ettől lesznek az akciók izgalmasak.

Martinnak valahol tényleg igaza van. Az előző Marvel filmekben ugye Thor, az asgardi isten a másik asgardi istent, Lokit akarta fejbe kólintani a kalapácsával, Amerika kapitány a saját régi bajtársával, a szintén szuperkatonává drótozott Buckyval harcolt, és Vasember is csak egy sokadik repkedő bádogpáncélt keltett életre az Ultron korában. Most meg itt van Hangyaember, akinek egy Yellowjacket nevű, gonosz Hangyaember az ellenfele.

Na de majd úgyis jön az Amerika kapitány 3: Polgárháború, meg a ketté bontott Bosszúállók 3, ahol az ékkövekkel telepakolt Végtelen kesztyűvel Thanos jól lepofozza az összes egymás ellen harcoló szuperhőst. George R. R. Martin meg mehet vissza a laptopja (ötletfüzete, írógépe, 486-os ipartörténeti őskövülete, stb.) elé, megírni végre a Trónok harca két utolsó kötetét. (via Movieweb)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!