Meghalt Wes Craven, a Sikoly-filmek és Freddy Krueger atyja
További Cinematrix cikkek
- Kegyetlenül megdolgoztatta az agytekervényeinket Hugh Grant új vallásos thrillerje
- Az új Dűne-sorozat pont arról szól, amitől napjainkban a legjobban rettegünk
- Maradj csak szenvedő, irányítható és gyermek
- Ryan Reynolds felesége miatt újraforgatták a Deadpool & Rozsomák végét
- Jeff Goldblum fiai már kitalálták, mit szeretnének örökölni apjuk 40 millió dolláros vagyonából
Agydaganatban, 76 éves korában meghalt vasárnap a világ egyik legismertebb horrorfilmrendezője, Wes Craven. Ő írta és rendezte a Rémálom az Elm utcában első és hetedik részét, valamint a slasher horrorok legjobb paródiáit, a Sikoly-filmeket.
Wes Craven 1939-ben született az ohiói Clevelandben. Szigorú baptista nevelést kapott, így az alkohol, a cigaretta, a kártya és a mozi tabunak számított nála. A diplomáját angol–filozófia szakon szerezte a Wheaton College-ban, később a Johns Hopkins Universityn szerzett mesterfokozatot, ahol filozófiát és írást tanult. Irodalomtanárként oktatott két egyetemen is, de a tanári pálya helyett inkább a filmkészítés vonzotta: a '70-es években pornófilmek forgatásán kezdett dolgozni operatőrként.
Pornófilmesből lett a horror királya
1972-ben debütált író-rendezőként első horrorjával, Az utolsó ház balra című filmmel, amit '77-ben a Sziklák szeme követett – korai műveinek kultstátuszát mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a 2000-es években mindkettőből remake készült. Craven a '80-as években az elsők között kísérletezett mozifilmes képregény-adaptációkkal, de sajnos az 1982-es Mocsárlény egyáltalán nem emlékeztetett arra az ütős és elgondolkodtató, ezoterikus-környezetvédős történetre, amivé Alan Moore és más zseniális képregényírók a '80-as években átgyúrták át a DC kiadó Swamp Thing-füzeteit. Szerencsére 1984-ben sikerült szépítenie:
Craven persze ekkor már egy jól kitaposott ösvényen járt, hiszen csak le kellett másolnia a kaszabolós horror alapköveit, az 1978-as Halloweent, az 1980-as Péntek 13-at és a folytatásaikat: végy egy ronda és őrült sorozatgyilkost, adj a kezébe egy jellegzetes fegyvert, aztán mészároltasd le vele látványosan egy isten háta mögötti kisváros összes szexre, drogra és alkoholra vágyakozó tinédzserét.
Craven azonban nemcsak lemásolta a két nagy elődöt, de csavart is egyet a tinihorror toposzain. Freddy ugyanis a '80-as évek többi vhs-sorozatgyilkosához, főleg a Jason- és Mike Myers-féle néma kolosszusokhoz képest meglepően sokat beszélt és röhögött a saját faviccein két gyilkosság között. A ronda, csíkos pulóverét egyébként Craven egy csövestől kölcsönözte, a pengekesztyűt pedig akkor találta ki, amikor a macskáját figyelte, amint az épp a kimeresztett körmeit nyalogatta.
A New Line stúdió azonban a '80-as évek közepén úgy döntött, a karakter szülőatyja nélkül is lehet folytatni Freddy Krueger rémtetteit. A harmadik, árvaházas részbe még beleszólhatott íróként, de az időutazásos sztoriját kidobták, és más írókkal és rendezőkkel készítették el a folytatásokat.
Craven utálta az összes Rémálom-folytatást, amiből kihagyták, ezért amikor '94-ben lehetősége nyílt rá, a hetedik részben végleg meg akarta ölni Freddyt. Leforgatott egy filmforgatással kezdődő Rémálom az Elm utcában-t, amiben Krueger már az igazi színészeket, Robert Englundot és magát a rendező-írót, Wes Cravent zaklatja a valóság és a rémálmok összemosásával. Az Új rémálom véresebb, félelmetesebb és önironikusabb lett az összes korábbi folytatásnál, és már előrevetítette a Sikoly-filmek hangulatát és sikerét.
A Sikollyal még a saját filmjeit is kiröhögte
Azt még a horrorsznoboknak is illik elismerni, hogy a Sikoly-széria egy kisebbfajta mérföldkő a műfaj történetében. Craven ugyanis nemcsak körberöhögte a horrorfilmek kliséit (amiket egyébként pont ő teremtett meg az az addigi munkásságával) és a folytatásmániás Hollywoodot, de egy teljes évtizedre bebetonozta a kaszabolós tinihorrort a kommersz blockbusterek közé.
Az 1996-os Sikolyban Wes Craven és a forgatókönyvíró, Kevin Williamson úgy zongoráztak végig a horrorkliséken, hogy közben ők maguk is felvonultatták az összeset, önreflektív, klisés horrorparódiának beállítva a Sikolyt. A film máig emlegetett, legviccesebb jelenetében a horrorrajongó főszereplők a kisvárosi sorozatgyilkosságok kellős közepén a kisvárosi sorozatgyilkosságokról szóló, '78-as Halloweent nézik egy házibuliban, és felsorolják a belezős horrorfilmek túléléséhez elengedhetetlen szabályokat:
- Ne szexelj, és túléled!
- Ne piálj, ne drogozz, és akkor túléled!
- Sose mondd, hogy „Mindjárt visszajövök!”, mert akkor soha többé nem fogsz visszajönni!
Aztán természetesen piálni és drogozni kezdenek, és szépen sorban meghalnak. A Sikoly csak az amerikai piacon 103 millió dollárt kaszált 1996-ban – ekkora bevételt azóta sem produkált egyetlen rész sem Amerikában a Halloween, Péntek 13, Rémálom az Elm utcában szentháromságból, nem csoda, hogy a Weinstein testvérek producerként még három folytatást kértek Craventől, ahol az önreflektív poénok száma megtöbbszöröződött azzal, hogy a Sikoly szereplőinek életéről és az álarcos gyilkos vérengzéséről Döfés címmel hollywoodi horrorfilm készül.
A hétvégén elhunyt rendező legutolsó munkája a 2015-ben debütáló Sikoly tévésorozat volt. Executive producerként bábáskodott emellett a Home és a The Girl in the Photographs című horrorfilmeken, amiket idén és jövőre láthatnak a műfaj rajongói.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.