Két éve indult el a Crossing Lines - Határtalanul című bűnügyi sorozat, ami a kifejezetten európai eseteket dolgoz fel. A nemrég elindult harmadik évad szereplőihez most csatlakozott Goran Višnjić is, aki egy olasz nyomozót alakít majd. Višnjić a hazai nézőknek természetesen onnan a leginkább ismerős, hogy évekig szerepelt a Vészhelyzetben Kovač doktorként. Az itthon az AXN-en futó műsorral kapcsolatban vele beszélgettünk telefonon egy román és egy lengyel kollégával.

Miért választottad ezt a szerepet?

Volt pár dolog, ami nagyon tetszett a műsorban. Talán emlékszel A katedrális című minisorozatra, én amiatt mindenképpen dolgozni akartam a készítőkkel. Ja, és persze gyerekként Donald Sutherland volt az egyik kedvenc színészem, és elképesztően jó vele dolgozni. Aztán leültünk beszélgetni, hogy merre halad a sorozat, mi fog történni a karakteremmel és az egész nagyon feküdt nekem pláne, hogy sok akciót is ígértek. Soha nem játszottam még rendőrt, inkább sztetoszkóppal rohangáltam eddig.

Most játszol először olasz származású karaktert, gondolom horvátországi születésű színészként vannak személyes tapasztalataid. Hogyan készültél fel a szerepre?

Rengeteget voltam Olaszországban, főleg amikor megszereztem az első kocsimat. Zágrábból Velencébe mindössze öt óra az út, ezért elég sokat időt töltöttem arrafelé, így kijelenthetem, hogy jól ismerem az olaszokat és az olasz néplélekkel is tisztában vagyok. Marco (Višnjić sorozatbeli karaktere) személyiségét nagyban befolyásolta a múltja, hogy elrabolták a kishúgát, akire neki kellett volna vigyázni, ez végig kíséri egész életében. Marco nem az a sztereotipikus olasz karakter, sokkal sötétebb annál, de van humorérzéke.

Vannak azonos vonások közted és Marco Constante között?

Mindketten kb. 191 cm magasak vagyunk. De a viccet félretéve, úgy nagyon nehéz sorozatszerepet játszani, ha a karaktered túl távol áll tőled. Egy sima filmben egy karakterre és egy történetszálra fókuszálsz, ez egy sorozatban epizódonként változik. Sokban hasonlítunk Marcóval, de alapvetően úgy fogom fel, hogy miképpen reagálnék személy szerint egy olyan szituációban, mint a karakterem. Szerencsére azért ilyen dolgok nem történtek még velem.

Mennyire követed az eseményeket Kelet-Európában? Gondolok itt a menekültválságra, amely komoly érinti Horvátországot és Magyarországot is. Egy olyan sorozat, mint a Crossing Lines, amely Európa határain átívelő bűnügyekkel foglalkozik vajon érinti ezt a kérdést? Érdemes egyáltalán?

Ha berendelik a következő évadot, akkor mindenképpen foglalkoznunk kell vele, ez nem is kérdés egy ilyen sorozat esetében. Ha leásol mélyre. akkor nagyon erős emberi történeteket találsz arról szenvedésről, amin ezek az emberek átmentek. Biztosan állítom, hogy folyik az emberkereskedelem, sokan nem ott végzik, ahová eredetileg szerettek volna jutni. Sok olyan dolog történik a háttérben, amit nem csak mi, de a rendőrség vagy a kormányok sem vesznek észre, talán nem is lehet minden apró részletet feltárni, minden embert megtalálni, akik odavesztek egy ilyen út miatt. Az idei évadban rengeteg szó esett emberkereskedelemről, szexrabszolgaságról és hasonló témákról az ötödik, hatodik és hetedik részben, de a hír még mindig az, hogy emberek tömegei érkeznek Európába, minden más információ elsikkad. Minden bizonnyal érinteni fogjuk még ezt a témát később, nem tudom elképzelni, hogy ez ne történjen meg.

Mi volt a legnagyobb fizikai vagy szellemi kihívás a forgatáson?

A hideg miatt volt pár elég rázós napunk. Az elején dől el, hogy az adott helyzethez, történetszálhoz milyen ruhát veszel fel, és akkor az is lesz rajtad, ameddig a történet megköveteli. Az időjárást viszont ez egyáltalán nem érdekli, ezért a hideg sokszor gondot okoz. De alapvetően minden rendben volt, én például imádok vezetni és az egyik legjobb élményem is ehhez köt. Prágában forgattunk vasárnap reggel, és 100-zal döngettem egy Alfa Romeót az üres utcákon, rajtam kívül csak kaszkadőrök voltak még. Ilyet nem csinálhatsz a való életben. Az emberkereskedelmes rész viszont nagyon megviselt, mert végig arra gondoltam, hogy mi történne, ha a gyermekeim mennének ilyenen keresztül.

Ha jól tudom egy évig ejtőernyősként szolgáltál a jugoszláv hadseregben. Ez a tapasztalat segített valamit a színészi pályádban?

Mindenki máshonnan jön, más élményei vannak, és sokszor hangzik el, hogy ó, istenem, bárcsak kitörölhetném ezt az emléket. De ha ezeket tényleg kitörlöd, akkor mennyi veszik el belőled? Mindegy, hogy jó vagy rossz dolgokon mentél át, ettől lettél az, aki vagy most. Ha valami rosszat tettél, akkor legközelebb már jobban figyelsz arra, hogy elkerüld. Ettől leszel jobb ember és egyben jobb színész is. A múltad hozzád tartozik, mindegy, hogy milyen, színészként pedig még jól is jöhetnek ezek a tapasztalatok egy napon.

A térségben azért legtöbben még mindig úgy ismernek, mint Luka Kovač, a Vészhelyzet orvosa. Kijelenthető, hogy ez volt életed legfontosabb szerepe?

Mindig az a szerep határozza meg legjobban a karrieredet, amivel a legtöbb időt töltöttél és legnagyobb ismertségre tettél szert. Az én esetemben ez Kovač doktor, szóval igen, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez volt életem szerepe. Nyolc évig szerepeltem a Vészhelyzetben és büszke is vagyok rá. Imádtam minden pillanatát, imádtam az embereket és a készítőket, na meg a stábot, amit abszolút álomcsapatként kezelek máig. Nagyon klassz korszaka volt az életemnek.

Színházi színészként kezdted, majd kikötöttél egy amerikai sorozatban. Utána jött egy kis filmezés és most ismét tévészínész lettél. A magánéletedben is követed a sorozatokat?

Sajnos nincs túl sok időm tévézni három gyerek mellett, inkább megveszek egy egész évadot iTuneson, és úgy nézem meg. Nemrég elkezdtem nézni egy vígjátéksorozatot, a Grandfatheredöt John Stamosszal, akivel együtt dolgoztunk a Vészhelyzeten egy évig. Azt gondoltam magamban, hogy vajon mi lehet Johnnal, nagyon kíváncsi vagyok rá, ezért gyorsan megvettem az egész évadot. De már be van készítve a Trónok harca és a Dominion is a SyFy-tól, de úgy hallottam, hogy sajnos elkaszálták. Nagyon próbálok képben lenni az aktualitásokkal, de ma már annyi tévésorozat van, hogy rendkívül nehéz követni. Pedig igyekszem, becsszó.

A Crossing Lines forgatásán ismét együtt dolgoztál Elizabeth Mitchellel, akit ismerhetsz a vészhelyzetes időkből.

A készítők csak annyit mondtak, hogy a partnerem is ott lesz a forgatáson, és itt persze a fiktív munkakapcsolatunkra gondoltak. Nagyon jó volt találkozni vele és újra látni, mert Prágába érkezve senkit sem ismertem rajta kívül. De nem csak vele dolgoztam már, hanem Tom Wlaschihaával is A mélység című minisorozaton.

Mit tervezel a jövőre nézve?

A következő egy-két hónapban eldől a Crossing Lines sorsa, ha rábólintanak, akkor februárban folytatjuk a munkát. Most legközelebb az apósommal dolgozunk egy projekten Horvátországban és egyelőre ennyit tudok. Ebben a szakmában túl hosszú időre nem tervezhetsz, csak kis lépésekkel előre.