Négy évvel ezelőtt a Filmszemle hiánya hívta életre a Friss Húst: a kisfilmesek nagyon szerettek volna egy fesztivált, ahol megmutathatják magukat a közönségnek, úgyhogy a kisfilmes honlap, a Daazo.com csinált nekik egyet. Ebből az alulról, az alkotók oldaláról szerveződő mozgalomból nőtte ki magát a Friss Hús, aminek két éve már nemzetközi versenyprogramja van, és számos szakmai program is szerveződik a rendezvény köré. Idén is öt napon át vetítik majd a legújabb magyar kisfilmeket: mi már átrágtunk magunkat rajtuk, és ezeket ajánljuk. 

Bucsi Réka: Love

A magyar bemutató a Friss Hús fesztiválon lesz, ahol nagyon remélem, hogy lesz egy olyan terem, amiben végtelenítve megy majd ez a csodálatos film.

- írtam a berlinálés bemutató után, de legnagyobb bánatomra nem lesz ilyen terem a Friss Húson, így azzal kell beérni mindenkinek, hogy kétszer levetítik a filmet, amiben a szerelem a dolgokat összetartó láthatatlan erőként jelenik meg. A Love egy saját univerzumban játszódik, egy csomó mosolygós bolygó a helyszíne, a főhőse és az alapanyaga. Mindenféle lények élnek ezen a bolygón, növények, állatok, hegyek, vizek, fák, lovak, macskák és egy fura, emberszerű, átlátszó figura is. Az első, Vágyakozás című fejezetben békésen lebeg a bolygó a saját kis világában, aztán minden megváltozik, amikor a kis zöld meteor eléri, onnantól kezdve minden virágba borul, vörösen izzik még a fekete párduc bundája is. A középső fejezet a Szerelem egészen émelyítő, éppen ezért kólint fejbe kegyetlenül a szívbemarkoló befejezés: a Magány. 10/10 (libor) 

Vetítik: április 2,  szombat 19 óra, április 3. vasárnap 15 óra

Kárpáti György Mór: Gólyatábor

Bármit is gondoljunk a Gólyatáborról (volt közülünk, akinek tetszett, és volt, akinek nem annyira), azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy nagyszerű, hogy Kárpáti György Mór rendező éppen ezt a témát választotta. Mert többek között ez (lenne) a fiatal filmesek feladata: mutassák be, ahogy a dolgok 2010-es évek Magyarországán mennek.

2014-ben például úgy, hogy az ELTE egyik gólyatáborában egy fotós megerőszakolt és zsarolt egy lányt, amiről a kari hallgatói önkormányzati vezetője hónapok óta tudott, de nem tett semmit. Később az Index riportsorozatából kiderült, hogy az eset nem volt egyedi. Bár a rendező többek között éppen ebből a cikksorozatból merített a filmhez, a Gólyatáborban nem utal semmi a konkrét esetekre. Sőt, erőszakot sem látunk, csak a fáradt és másnapos gólyák hazaútját a táborból.   

Aki ismeri Kárpáti György Mór korábbi kisfilmjeit (Erdő, Provincia), azt nem lepi meg, hogy a Gólyatábor szűkszavú, és a cselekmény is kevés. A legfontosabb jelenetben azt látjuk, ahogyan a tenyérbemászó HÖK vezető, a leendő sikerember (Rózsa Krisztián) győzködi az elgyötört arcú Nagy Katicát, hogy neki is az lesz a legjobb, ha nem csinál ügyet abból, ami a táborban történt. És közben megannyi apró jelenetből kirajzolódik köréjük  az a kultúra, amiben élünk. 10/8 (matalin) (A rendezővel az Üvegplafon blog készített interjút, amit itt tudnak elolvasni.)

Vetítik:  március 30, szerda 19 óra, április 1, péntek 17 óra

Fabricius Gábor: Dialogue

Fabricius Gábor pár évvel ezelőtt ráállt arra, hogy a rövidfilmjeivel a Fontos Társadalmi Történéseket fog feldolgozni, kezdte a romagyilkosságokkal (Bianka), aztán a kilakoltatásokkal (Sintér), most pedig a menekültválsággal nézett szembe. Mindig tökre érti, hogy kell ezeknek a filmeknek kinéznie, és egyáltalán milyen hatást kellene kiváltania a nézőből. Viszont nekem eddig mindegyik olyannak tűnt, mint egy stílusgyakorlat, amit alaposan megterveztek, megstoryboardoztak, kitaláltak hozzá egy vékony cselekményt, majd rámutattak egy másik filmre, hogy valami hasonlóról lenne itt szó, aztán mindenki elégedetten leporolta a kezét, és ment tovább. A Dialogue is ilyen, Erdély Mátyás (Saul fia, James White) operatőrnek köszönhetően van azonnal berántó képi világa, és a menekülttörténet mindkét szálát nagyon gyorsan össze lehet rakni fejben, de tulajdonképpen mi is a mondanivalója? Mire fut ki az a hét perc? Mi lenne a csattanó? Vagy a mondanivaló? Ahhoz, hogy épkézláb elméleteket mondjak, le kellene lőnöm a film végét, amit most nem fogok megtenni, szóval ezek most pusztába kiáltott szavak lesznek,  de kicsit a Dialogue is hasonlóan működik. 10/5 (klág)

Vetítik: április 1, péntek 19.00 óra, április 3, vasárnap 19.00

Lengyel Balázs: A répa

Ez úgy néz ki, mint egy európai rövidfilm

- mondtam A répa felénél, és tényleg az Lengyel Balázs filmjének az egyik legjobb eleme, hogy egyszerűen tetszetős. A cím alapján már úgyis mindenki tudja, hogy miről fog szólni, bár azt nem feltétlenül, hogyan mesélik el a történetet : Trill Zsolt és Tóth Orsi játsszák a falusi házaspárt, akik egy bazinagy répát találnak a földjükön. Aztán amikor megjelenik egy csapat vegyvédelmi ruhás arc, élükön Gosztonyi Csabával, akkor egyértelmű lesz, hogy miért is nőtt akkorára a zöldség. Szépek a képek, dinamikusak a kameramozgások és nincsen benne dialógus. Trill Zsolt bajsza önmagában is figyelemreméltó, és a végére még egy pompás Stalker-utalás is jutott. 10/8 (klág)

Vetítik:  március 30, szerda 21 óra, április 2, szombat 15 óra

Szirmai Márton: Remény

Szirmai Mártonnak mindig több az ötlete és az ambíciója, mint a pénze, viszont azok az ötletek és ambíciók szerintem mindig viccesek.

A Remény például egy musical a magyar kormányról, ahogy megoldást próbálnak találni arra, hogy Magyarország a legszomorúbb nemzet.

És pont amikor ezen tanakodnak, megérkezik Gyabronka József személyében a csokornyakkendős boldogságfelelős azzal, hogy van egy pompás javaslata. Igen, a Remény tényleg musical, sajnos egy fokkal olcsóbb, mint kellene, viszont a gesztus és a szatírikus megközelítés remek. Szirmai nem először készít politikai szatírát (Minimál, Az expedíció), és nagyon remélem, hogy a Reménnyel nem utoljára. Csak valaki vágjon hozzá már egy szekérnyi pénzt, hogy úgy is nézzenek ki, ahogyan eredetileg megálmodta őket. 10/7 (klág)

Vetítik: április 1, péntek 19 óra, április 3. vasárnap 19 óra

Csoma Sándor: Tabula Rasa

Néha jól esik fizikailag is kimozdulni a belvárosi világból és eltávolodni annak problémáitól, akár csak egy rövidfilm erejéig. A félórás Tabula Rasa erre ad lehetőséget azzal, hogy az erdélyi magyarok Ceausescu utáni, sérelmekkel és vágyakozással teli világában mesél egy látszólag naiv történetet két gyerek szerelméről. Emma és Andor egy román faluban játszadoznak, hatalmas hegyek és folyóáztatta templomok tövében, mit sem sejtve arról, hogy egykoron a szüleik is ugyanilyen jó barátok voltak, mígnem az írógép, az indigó és a Securitate közéjük nem állt. A harminc perces hossz lehetőséget ad arra is, hogy aprólékosan felépítse ezt a világot, amiben már lehet újrakezdésről álmodozni, de a megbocsátás még elképzelhetetlen. Én el tudtam volna képzelni egy egész estés filmet is a témában, néztem volna még ezt a Tabula Rasát tovább. (libor) 10/8 

Vetítik: április 1, péntek 19 óra, április 3, vasárnap 19 óra

Visky Ábel: Romanian Sunrise

Ugyanígy a román-magyar viszony a témája Visky Ábel vizsgafilmjének, de ha lehet még fokozni, egy még összetettebb viszonyrendszert mutat be, egy apját kereső fiút, pontosabban egy román apját kereső magyar fiút, és a pontosításnak csak azért van jelentősége, hogy rámutasson arra a nyelvi korlátra, ami nehezíti az egymásratalálást. Molnár Gusztáv játssza a főszereplőt, és bár öncélúnak tűnhet a vonaton pisilős jelenet, de sejteni lehet belőle, hogy nem csak azért keresi az apját, mert annyira kíváncsi rá, hanem mert mondjuk életbevágóan fontos okok miatt van szüksége rá. A fiú ennél jobban nem is lóghatna ki a színes román tengerpartról, az apa (Ion Sapdaru) viszont szereti a napot, az italt és a nőket - de aztán hiába a nagy találkozás, sajnos sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint az első ránézésre gondolták. 10/9 (libor)

Vetítik: március 31, csütörtök 21 óra, április 3, vasárnap 17 óra

Király Krisztián: Körömágyszaggató

Nagyon fontos, hogy az első gratuláció a témaválasztás miatt jár az alkotónak, mérföldkő jelentőségű munkát végzett el azzal Király Krisztián, hogy végre rámutatott:

a körömágyszaggatás és a körömrágás rohadtul nem ugyanaz!

A körömágyszaggatók ugyanis szépen levágják a körmüket, minden mást viszont ott pusztítanak a körmük körül, ahol érik. Fura emberek fura szokása ez, úgyhogy egyértelmű, hogy az animációs film a legmegfelelőbb formátum arra, hogy erről a kicsit undorító, kicsit neurotikus, kicsit azért aranyos rossz szokásról film készüljön, Bánki Gergely pedig a lehető legjobb választás arra, hogy ezt a sok elemében képtelen, sok elemében pedig nagyon is ismerős filmet elmesélje nekünk narrációban. Röviden tehát: bravó! 10/8 (libor)

Vetítik: március 30, szerda 21 óra, április 2, szombat 15 óra

Pálfi Bernadett: Sötét kamra

Már másodjára látom Pálfi Bernadett filmjét, de még mindig homályos, hogy pontosan mi és miért történik benne, de mindent elmond inkább róla, hogy ennek ellenére kétszer is akartam látni. Csak nagyvonalakban tudom összerakni a történetet (egy lány azt álmodja, hogy elmegy a barátjához családlátogatásra?), de tele van apró, tök szórakoztató kis jelenetekkel és gegekkel, plusz Pálos Gergő operatőr miatt az egész bombajól néz ki. Terhes Sándor meg vicces a kifejezetten creepy apukaként. De hogy pontosan mit láttam, azt most sem tudom megmondani, ahogy azt sem, hogy miért Sötét kamra a címe. (klág) 10/8

Vetítik:  április 2, szombat 19 óra, április 3, vasárnap 15 óra

Madarász Isti: Tetemre hívás

Nekem egyszer egy egyetemi professzorom azt mondta, hogy William Shakespeare valószínűleg imádta volna a Baz Luhrmann-féle Rómeó és Júliát, mert nagy valószínűséggel pont ilyen szenzációsan képzelte el az eredeti történetet. Azt nem tudom, hogy Arany János mit szólna Madarász Isti rövidfilmjéhez, amiben a Tetemre hívást dolgozzák fel modern látvánnyal, de régies narrációval és dalszöveggel. Én kifejezetten örülök neki, hogy például egy nyomozónak öltözött Anger Zsolt egy hosszú steadicamezésben találja meg Bárczi Benő hulláját, és benne a hegyes tőrt, és Csuja Imre is tök jó a megbomló elméjű idősebb Bárcziként. De ami még fontosabb az egészben: ahelyett, hogy valami poros, unalmas, értelmezhetetlen szövegként néznénk Arany Jánost, hirtelen a mai kor szemével látjuk, és például teljesen egyértelművé válik, hogy az egész nőábrázolásban nagyjából annyira progresszív, mint egy barlangrajz. Értem én, hogy ballada, de az egész arra van kihegyezve, hogy van egy nő, akibe annyira szerelmes volt valaki, hogy öngyilkos lett, aztán ez a nő még vércseként sikítozik késsel a kezében, később meg megbolondul, de Arany mégsem azzal zárja le a verset, hogy szegénynek orvosi kezelésre lenne szüksége, hanem hogy ez a nő hogyan cicázott a férfiakkal. Na, ilyenekért kell klasszikus irodalmi műveket feldolgozni! (klág) 10/7

Vetítik: március 2, szombat,  19 óra, április 3, vasárnap 15 óra

Kis Hajni: Szép alak

Engem szíven ütött Kis Hajni filmje, pedig a története faék egyszerűségű. Van egy középiskola, ahol tanul és kosarazik egy szépséges lány, akibe szerelmes az egyik takarítónő. Naná, hogy reménytelenül. És mégis, talán az összes általam látott idei Friss hús film közül ez érintett meg a legjobban. Ennek pedig egyetlen oka van: Egyed Brigitta, aki a takarítót játssza. Minden pillanata hiteles, attól kezdve, hogy rábukkan a szarra a vécében, egészen addig, hogy sütit csempész a szeretett lány szekrényébe. Az első percben megszerettem és szorítottam neki, pedig nem egy behízelgő karakter.

Minden reménytelen szerelemben, még a legkilátástalanabbnak tűnőben is van egy pillanat, amikor úgy látszik, hogy mégis beteljesülhet. Pontosabban a reménytelenül szerelemes fél, akármilyen jól is látja a helyzetét, be tudja csapni magát egy pillanatra. Egyed Brigitta takarítónőjének is jut egy ilyen pillanat, hála egy elveszett mobiltelefonnak. Ezért a pillanatért és egy remek színésznő játékáért mindenképpen érdemes megnézni a Szép alakot. 10/9 (matalin)    

Vetítik:  március 30, szerda 21 óra, április 2, szombat 15 óra

Tóth Barnabás: Az Elmenetel

Nehéz Az Elmenetelről írni, mert az a Tóth Barnabás készítette, aki a 2013-as Friss hús legjobb filmjét, az Újratervezést Pogány Judittal. Az Elmenetelért azonban közel sem tudok ennyire lelkesedni, és nem azért, mert ne lenne jól megcsinálva. Tóth Barnabás nagyon tud filmet készíteni, most is nagyszerűek a dialógusok, a színészvezetés is példás, a férfi főszerepet játszó Bálint András például tökéletes a sokat látott nőgyógyász szerepében. Csakhogy mindez nem számít, mert Az Elmenetel nem több, mint egy abortuszellenes propagandafilm. Az már önmagában is nagyon gáz, ha egy férfi rendező arról papol, hogy egy tinilány tartsa meg nem kívánt gyerekét, de ha ezt azzal a végtelenül giccses üzenettel teszi, hogy minden elvetetett magzatban Jézust öljük meg, az már végképp elkeserítő. Az Elmenetel ezt üzeni, nem riadva vissza semmilyen hatásvadász eszköztől. Nem árnyalja a képet, nem hoz be különböző szempontokat, nem érvel, és legfőképpen nem mutat semmi empátiát. 10/4 (matalin)

Vetítik:  április 1, péntek 19 óra, április 3, vasárnap 19 óra

Lichter Péter: Polaroidok

2013-ban jelent meg Simon Márton Polaroidok című verses kötete, és rögtön irodalmi szenzációvá vált, olyannyira, rögtön tetoválás lett az egyik sorából. Ez mondjuk nem volt nehéz, tekintve hogy a Polaroidok főleg egymondatos kis pillanatképekből áll, amiben nagyon könnyű rögtön megtalálni a kedvenceket. És talán ez is a Polaroidok egyik átka, hogy mindenki mást lát bele ezekbe a rövid mondatokba, másként egészíti ki őket történetté, másként látja maga előtt. A kísérleti filmjeiről ismert Lichter Péter készítette a filmadaptációt, akinek a korábbi munkáit én érdeklődéssel figyeltem, és még volt is, amit kifejezetten szerettem, de a helyzet az, hogy az ő Polaroid élménye egyáltalán nem hasonlít az én Polaroid-élményemre. Én egy jelenidejű, városi történetet olvastam, így nekem egyáltalán nem illenek a régi nyaralások képei ezekhez a mondatokhoz, még akkor sem, ha tényleg van egy ilyen sor a kötetben, hogy "Mégy egy úszó videokazetta: Nyaralás 94". Én megmaradok Polaroid-olvasónak, ezt a filmet meghagyom másoknak. (libor) 4/10

Vetítik: március 31, csütörtök 21 óra, április 3, vasárnap 17 óra

Oláh Kata: En passant

Oláh Kata filmje a családon belüli erőszakról szól úgy, hogy nem csattan el benne egyetlen pofon sem. Ennek ellenére megismerjük és megértjük az erőszak természetét, hogy milyenné válik egy erőszakos apa mellett élő gyerek és anya. A film főszereplője Andor (Csukás Márton), akinek meggyőződése, hogy ha megnyeri a szezon utolsó sakkversenyét, akkor erőszakos apja nem jön vissza hozzájuk. (A film címe is a sakk világából van, az en passant ütés menet közben, a gyalog leütésének egy speciális lehetősége.)

A film szinte végig ezen a versenyen játszódik, ahol Andor és édesanyja (Gryllus Dorka) éppen csak egy kicsit mások, mint a többi versenyző gyerek és szülő. Nincs rájuk írva, hogy mitől szenvednek, de kilógnak a sorból. A szorongás, a megfélemlítettség, a kényszerű hazugságok elválasztják őket a többi embertől, hiába szurkol nekik őszintén a tanár (Scherer Péter), hiába kedves a másik anyuka (Takács Nóra Diána). Ez a film nagy érdeme, ennek az állapotnak a bemutatása, de a sakkverseny magyaros lebonyolításáért is jár a piros pont. 10/7 (matalin)

Vetítik:  március 30, szerda 19 óra, április 1, péntek 17 óra

Deák Kristóf: Mindenki

Deák Kristóf filmjétől jó kedvünk lesz, mert a Mindenki visszaadja a hitet a jóságban, a szolidaritásban, a segítőkészségben és az együttérzésben. A főhőse egy kislány (Gáspárfalvi Dorka), aki új iskolába megy. Ez persze szívás, de neki kétszeresen is szerencséje lesz: egyrészt akad egy belevaló barátnője (Hais Dorottya), másrészt bekerül az iskola híres gyerekkórusába. Csakhogy hamarosan kiderül, hogy mitől is olyan nagyszerű az a kórus. A tanárnő (Szamosi Zsófia, akit többek között a Terápiában láthattunk) sajátos módszerrel éri el, hogy ne csússzanak hamis hangok az előadásokba. Innentől a gyerekeken áll, hogy elfogadják a helyzetet, vagy felveszik a kesztyűt a kissé túlontúl ambiciózus tanerővel. A Mindenki szuper csattanóját nem lőném le, de nem csak emiatt érdemes megnézni. Kivételesen jók a gyerekszereplők, egyaránt szól gyerekekhez és felnőttekhez, és minden pillanatát áthatja zene. Megérdemelten nyerte el a közönségdíjat a Lille-i Európai Filmfesztiválon. 10/8 (matalin)

Vetítik: április  2,  szombat 19 óra, április 3, vasárnap 15 óra

Cristina Grosan: Éjszakai festés

Biztos mindenki emlékszik arra, amikor rájött, hogy a barátságok éppen olyan múlandóak, mint a szerelmek. Hogy az életünk bizonyos szakaszaiban nélkülözhetetlen emberek egy következő életszakaszba már nem tudnak vagy nem akarnak követni minket. Az Éjszakai festés egy ilyen pillanatot, pontosabban egy éjszakát mutat be. A három csaj, akik együtt lakva nyomták végig az egyetemi éveket, most utoljára van együtt, hogy kifessék a lakást, ahol együtt éltek. Persze attól függően, hogy kire mi vár, másképp élik meg a búcsúzást is. Annak ellenére, hogy imádom a felnövéstörténeteket, Grosan Cristina filmje nem érintett mélyen. Valahogy nem adott módot arra, hogy igazán megismerjem a lányokat, hogy jobban átérezzem a helyzetet, hogy kicsit is elszoruljon a torkom, pedig voltam hasonló helyzetben. Nem rossz film egyáltalán, de az idei Friss húson akadnak sokkal jobbak is. 10/6 (matalin)

Vetítik:  március 31, csütörtök 19 óra, április 3, vasárnap 21 óra

Csata Hanna: Késő nyár

Néha előfordulnak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen, hogy akár akaratlanul is, de belelássunk mások életébe. Egy véletlenül elkapott telefonbeszélgetés, egy vonatfülkében végighallgatott párbeszéd vagy strandon elkapott jelenet. Mivel a Késő nyár az orfűi tó partján játszódik, kicsit olyan érzésem volt a film nézése közben, mintha egyszerű tóparti szemlélődőként elkaptam volna néhány pillanatot az anya és a lánya életéből, amiben nem ismerem az előzményeket, és nem is biztos, hogy mindent értek a beszélgetéseikből, de érdekel, hogy mi bántja őket ennyire. A Késő nyár egyik nagy pozitívuma Nyakó Júlia érzékeny színészi játéka, de a lányát alakító Törley-Havas Sára is át tudta adni a kamaszok kegyetlen nemtörődömségét, kár, hogy a néhol igazán erős jelenetekből álló kisfilm nem tud összeállni egy történetté. Iszonyú jó az a jelenet, ahogy a lány unottan segíti az anyját a tolatásban (metafora), mígnem az perszehogy nekimegy a kertkapunak. Nem történt komoly károsodás, és a film is csak egy könnyű kis nyaralásról szól, de azért nyomot hagy. Kár, hogy nem többet. 10/6 (libor)

Vetítik: március 31, csütörtök 19 óra, április 3. vasárnap 21 óra

Bernáth Szilárd: Fizetős nap

Ha azt mondom, hogy a Fizetős nap egy cigánytelepen játszódik, az uzsorások által kizsákmányolt szegényekről szól, ráadásul  fekete-fehér, akkor biztos sokan azonnal menekülőre fogják. Pedig Bernáth Szilárd rendező izgalmas filmet készített, a néző együtt szorong a főhőssel, Ferivel, aki egy napon úgy dönt, hogy felnyomja a rendőrségen a telep uzsorását. A rendőrök azt ígérik, hogy kimennek a telepre, és megpróbálják tetten érni a férfit behajtás közben. Ettől kezdve együtt várunk és félünk Ferivel, aki nem egyszerűen egy a kihasznált telepiek közül, hanem az uzsorás amolyan jobbkeze. A film végét nem mesélem el, jobb kedve biztos nem lesz tőle senkinek. A Fizetős napban egy rossz alakítás, vagy hamis hang sincs, a főszereplő, Ravasz Tamás pedig igazi sztáralkat, nem is értem, hogy az Apaföldön kívül miért nem kapott még nagy szerepet filmen. 10/9 (matalin)  

Vetítik:  március 30, szerda 21 óra, április 2. szombat 15 óra

Andrasev Nadja: A nyalintás nesze

Ennek a filmnek már a címe is olyan kacér, hogy egyből felhívja magára a figyelmet, és a film is hasonlóan zavarbaejtő, ugyanis úgy hoz létre egy nagyon fülledt,  erotikus világos, hogy egy nő, számtalan szobanövény és egy doromboló macska a főszereplői.

Tejlefetyelés és virágöntözés még nem volt olyan erotikus, mint ebben a filmben,

pedig ez a cikk onnan indult, hogyan képes Bucsi Réka ábrázolni a szerelmet egy animációs filmben, amiben gyakorlatilag nincsenek emberek. Ebben a filmben ugyan van egy nő, de az érzelmek és a testiség, az érintés és a nyalintás ugyanúgy létezik ember és növény vagy éppen ember és állat között. És mindez egy kilencperces rajzfilmben, amit rögtön kétszer egymás után végig is néztem. Úgy látszik ilyenek ezek az idei animációk, könnyedén loopolni lehet őket. (libor) 10/9

Vetítik: március 30. szerda 19 óra, április 1. péntek 17 óra

A borítókép Bucsi Réka: Love c. filmjéből ábrázol egy jelenetet.