Már a magyar mozik is vetítik az X-Men: Apokalipszis-t, a Fox saját szuperhősös megaprodukciója. Sajnos nekünk egyáltalán nem tetszett, és ismerve az elmúlt 16 év mutánsos filmjeinek változó minőségét, megpróbáltuk összerakni az abszolút filmes ranglistát. Melyik volt az eddigi legjobb X-Men?

9. X-Men kezdetek: Farkas (2009)

Miről szól? Az X-Menből ismert Farkas/Rozsomák eredettörténetét mutatja be. Egy titkos gyilkolóosztaghoz tartozó férfi már elszigetelten él, de pár haláleset után kénytelen visszatérni, és feltuningolni a képességeit.

Mi a jó benne? Az a pár pillanat, amikor Ryan Reynolds még nem Deadpoolként szövegel, illetve Liev Schreiber tökéletes választás Kardfog szerepére. Na jó, azt is elég jó érzés volt látni, ahogyan kinyírták azt a seggfej Will.i.am.-et a filmben.

Mi a rossz benne? Hiába jó Jackman továbbra is, egy ennyire fontos történetet elképesztően gagyi látvánnyal, műanyagként hajló karmokkal, és rosszabbnál rosszabb speciális effektekkel nehezíteni úgy különösen fájdalmas, hogy közben jutott hely ismert karakterek megalázásához is. Taylor Kitsch hiába hozza arcra Gambitet, a felbukkanása kb. csak az előzetesek miatt történt meg, de a klasszikus Weapon-X történetszálat is teljesen átírták úgy, hogy így még annyi értelme sincs, mint eredetileg. A film legnagyobb bűne azonban, hogy nem csak elpazarolta a rajongói kedvenc Deadpool debütálását, de a film végén konkrétan a teljes ellentétét kreálták meg, ami nem csak totál idegen a szereplőtől, de még csak nem is működik. Deadpool ábrázolása annyira, de annyira rossz, hogy még az idei Deadpool-filmben is többször utalnak rá, és azóta Gavin Hood rendező is bevallotta, hogy óriásit hibázott ezzel a filmmel. A filmet olyan rosszul fogadta mindenki, hogy végül a többfilmes eredetsorozatot tervező Fox évekre elkaszálta egy szóló Magneto- vagy Gambit-film ötletét. (sajó)

8. X-Men: Apokalipszis (2016)

Miről szól? A mutánsok történetük egyik legkomolyabb ellenfelét kapják meg: a címbeli szuperlényt, aki feltehetőleg a világtörténelem első mutánsa volt, és szintén feltehetőleg mindenható. Több évezrednyi szunnyadás után pont 1983-ban ébred fel, amikor Magneto békésen éldegél Lengyelországban, Xavier professzor pedig gond nélkül vezeti az iskoláját. Ahol feltűnik fiatalként Küklopsz és Jean Grey is. Apokalipszis toboroz magának négy segítőt (= lovast, csak hogy a mitológiánál maradjunk), és együtt tönkre akarják vágni a világot.

Mi a jó benne? Az X-Men: Apokalipszis egy elég nagy katyvasz, de élvezhető katyvasz, ha elfogadjuk, hogy az egész tiszta gyogyó, és tulajdonképpen semmi értelme nincsen. Rengeteg szereplő van, akiknek nagyon kevés dolguk van, de legalább menőn tudnak pózolni, rengeteg minden történik, de az egésznek nem igazán vágni az értelmét. És hogy ez lenne jó benne? Igen, ez a jó, az egész nevetséges trash, olyan szinten, amit nem igazán érintette meg a sorozat az utóbbi 16 évben. És rendesen bemutatott egy fiatal Küklopszot, Jean Greyt, és Árnyékot is, akikkel lehet tovább pörgetni a franchise-t.

Mi a rossz? Az a komoly ellenfél, akit említettem az elején? Nos, ő leginkább egy dörmögő végbélkúpra hasonlít, aki gyakorlatilag mindenre, de mindenre képes, de még a film végén sem vagyunk teljesen tisztában, hogy pontosan mi mindenre. Valahogy minden jelenet, amiben Apokalipszis szerepel, Bryan Singer rendező mintha elfelejtette volna azt a képességét, hogy az akciófilmeket jól láthatóan tudja megrendezni, az egyetlen igazán emlékezetes jelenet a filmben talán Higany szuperlassított magánakciója – amit már egyszer végignézhettünk az Eljövendő múlt napjaiban. (klág)

7. Farkas (2013)

Miről szól? Logan az X-Men: Az ellenállás vége után Japánba érkezik egy régi bajtársa meghívására, ott pedig belekeveredik egy távol-keleti szappanoperába.

Mi a jó benne? Hugh Jackman őszintén szólva, mindegyik X-Men-filmben jó. És az is kicsit frissítő, hogy egy különálló Rozsomák-történetet dolgoztak fel, amiben egyáltalán nem volt szükséges egy csomó más karaktert bevezetni, hogy minden rajongó boldog legyen. És a stáblista utáni rész elég jó, már azért megéri végigülni a filmet.

Mi a rossz benne? Rengeteg minden. A tempó annyira lassú a film középső harmadában, hogy nem viccből írtam az előbb a szappanoperát. Logan kicsit teszetosza karakter a többi filmjéhez képest, és kicsit olyan érzés a film története, mintha a főszereplője csak a partról nézné végig az egész cselekményt. És a drámai végkifejlet – elveszíti adamantium-karmait – sokat nem ad hozzá a karakter ívéhez az X-Meneket nézve. (klág)

6. X-Men: Az ellenállás vége (2006)

Miről szól? Találnak egy mutánst, akinek a DNS-e alkalmas a mutáns gén kezelésére, amiből gyógymódot lehet csinálni. Természetesen mindenki magának akarja a szegény srácot, hogy a végén egy nagy csatában essen egymásnak Magneto és Xavier brigádja.

Mi a jó benne? Nehéz bármit is felhozni azon kívül, hogy legalább van benne egy csomó új karakter. Az akció néha egész vállalható, van némi politikai szál is, és legalább Vinnie Jonesnak köszönhetően van egy darab máig idézhető aranyköpés a filmben.

Mi a rossz benne? Minden, amit az első kettőben szeretni lehetett. Összevissza bemutatott új karakterek pársoros beugrásokkal, iszonyatos párbeszédek, a nagyon fontos Dark Phoenix Saga elbarmolása, az eddigi sötét hangulat gagyivá változása, borzalmas jelmezek, és olyan inkoherens történetvezetés és karakterépítés, hogy a szereplőket tényleg nehéz azon kívül jellemezni, hogy ennek tüskék nőnek a fejéből, annak acélból van a golyója is, az meg egy kék macska, aki épp helikoptert vezet. A 200 milliós káosz végül a trilógia méltatlan befejezését jelentette, amit még Bryan Singer vagy Matthew Vaughn, a sikeresebb X-filmek rendezői is keményen bíráltak. (sajó)

5. X-Men: Az elsők (2011)

Miről szól? A '60-as években alapítanak egy titkos X-Divíziót, ami különleges képességű emberekkel próbálja megvédeni a világot olyanoktól, mint a főgonosz Sebastian Shaw. Megismerjük az első mutáns osztályt, illetve Xavier, Magneto és Mystique háttértörténetét.

Mi a jó benne? A harmadik X-Men és a szánni való első Farkas után szinte titokban  készítették Az elsőket, ami voltaképpen egy soft reboot, vagy nem tagadják le az első trilógiát, csak olyan korszakba vitték a történetet, ami nem kapcsolódik ezer szállal az eddigi történésekhez. Ezt kihasználva a készítők nem csak ötletes, korhű világot és alternatív történelmet kreáltak mutánsokkal, hanem egészen ismeretlen, mégis izgalmasan adaptált mutánsokat is bemutattak, persze csak érintőlegesen. McAvoy, Fassbender, Jennifer Lawrence és January Jones, az először látott Emma Frost szerepében remek, de akár szegény Nicholas Houltot is mondhatnánk, aki mindent megtett annak érdekében, hogy nyilvánvalóan borzalmasan átalakított karakterét a lehető legjobban hozza.

Mi a rossz benne? A kisebb költségvetés még úgy is látszik, hogy nagyon tetszetős lett a '60-as évekbeli környezet. Szintén pénz miatt olcsó a CGI, gyenge az akció, és Bestia még röhejesebben néz ki, mint a harmadik X-Menben. Utóbbi különösen érthetetlen - miért kellett ilyen mértékben átírni egy olyan karaktert, akinek a mutációjától a színén át az átlag feletti intelligenciájáig nagyon összetett jelleme van, itt meg rábízták a jóképű Tony Stonemre a Skinsből. Az már hagyjuk is, hogy az eleinte lelkesedő X-fanatikusok ismét csalódtak, mert ismert, fontos karaktereket (Emma Frost, Plazma, Beastia) látszólag full véletlenszerűen, kb. namedropping alapján szerkesztettek bele a történetbe. (sajó)

4. X-Men - A kívülállók (2000)

Miről szól? Utólag nézve már nehéz elképzelni, hogy Bryan Singer adaptációja, milyen forradalminak számított a 2000-es bemutatója idején. Itt ismerjük meg Rozsomák szerepében Hugh Jackmant, akit összehozza a sors Vadóccal (Anna Paquin), majd miután megtámadják őket Xavier professzor (Patrick Stewart) iskolájában ébrednek, ahol megtudják kik is azok az X-Menek. A fő konfliktus akörül bonyolódik, hogy a kormány nyilvántartásba akarja venni az összes mutánst, Magneto (Ian McKellen) pedig örömmel robbantana ki háborút az emberek és a mutánsok között.

Mi a jó benne? A film ügyesen mutatja be a sok különböző karaktert, és sötét tónussal megmutatta a filmiparnak, hogyan lehet modern, izgalmas, menő szuperhősöket mutatni a moziban. Jackman, Stewart, McKellen mind remekelnek a szerepükben, és szinte egytől egyik tökéletesen választásnak bizonyultak. Az eredeti képregények egyik központi témája, a mutánsok és a politika viszonya is fókuszba kerül, ami nélkül nem is érdemes igazán komplex X-Ment készíteni. A maga idejében kevés menőbb dolog volt a mozikban, mint az X-Men, és később kiindulópontnak számított a minőségi szuperhősfilm műfajában.

Mi a rossz? Sajnos sok mindenben eltér a képregényekben megismertektől, legyen szó karakterekről, személyiségekről vagy ismert történetszálakról. Rozsomákon kívül mást nem igazán tud ábrázolni, vagy megszerettetni a közönséggel, pedig nem egy kifejezetten jó színész szerepel. Arról nem is beszélve, hogy a fiatal mutánsok mind egytől egyik olyan jellegtelenek, hogy nem véletlenül nem hallani azóta sem Famke Janssenről vagy James Marsdenről az X-filmeken kívül. Ja, és Bryan Singer rendező akciójelenetei pedig egyáltalán nem néznek ki jól, akkor sem, ha eltekintünk a mai szemmel B-filmesnek tűnő CGI-tól. (fega, sajó)

3. X-Men: Az eljövendő múlt napjai (2014)

Miről szól? Az X-Men-sorozat valószínűleg legcsavarosabb része arról szól, hogy a jövőben a Sentinel nevű mutánsvadász robotok vadásznak a szuperhősök maradékára, akiknek sikerül ugyan elmenekülniük, de már egyre nehezebben. Úgyhogy visszaküldik a múltba Rozsomák tudatát, akinek az lesz a feladata, hogy akadályozza meg Mystique-et abban, hogy megölje Bolivar Traskot. Ugyanis amikor megöli a férfit, akkor Mystique-et elfogják, és az ő DNS-ével fogják kifejleszteni a Sentineleket. Itt van még mindenki? Ehhez a tervhez ki kell szabadítani Magnetót is, illetve megismerjük az állítólagos fiát, Higanyt.

Mi a jó benne? Több dolog is. Egyrészt az időutazós sztori miatt Rozsomákot szorítja az idő, úgyhogy az egész cselekményben van egy beépített izgalom – ha idő előtt nem akadályozza meg a múltbeli dolgokat, akkor a jövőbeliek meghalnak. Aztán ott van Magneto szöktetése, amiben először feltűnik Higany, és az új trilógia legjobb jelenetét bemutatja a lassított legózásával. És nem ez az egyetlen emlékezetes benne, ott van például a filmet nyitó, össze-vissza teleportálós harc a Sentinelekkel, ami úgy is teljesen agyzsibbasztó, hogy végig látjuk és értjük, pontosan mi történik. És ugye ebben a filmben egyszerre van öreg és fiatal Magneto és X professzor, szóval rossz színészekre sincs panasz, főleg, hogy Peter Dinklage is feltűnik benne, mint Bolivar Trusk.

Mi a rossz benne? Viszonylag kevés dolog, bár hiába láttam kétszer, a fő jeleneteken kívül nem sok mindent tudok felidézni belőle. Nem emlékszem sem monológokra, sem mondatokra, sem egyéb szövegekre, mintha az egész csak egy fonál lenne, ami összetartja a nagy akciókat. (klág)

2. Deadpool (2016)

Miről szól? Egy túlmozgásos, nagypofájú zsoldosnak egészségügyi problémák miatt darabokra hull az élete (és az arca), majd egy kegyetlen kísérletezgetésnek köszönhetően abszolút gyilkológép válik belőle. Az igazán hardcore Marvel-rajongók kedvenc karakterét az első Farkasban minden létezése szinten tönkretették, de ebben a filmben végre megkapta a nagyjából képregényhű, a személyiségét tökéletes eltaláló szólófilmjét.

Mi a jó benne? Lelkesedő kritikánkban részletesen írtunk róla, hogy a készítőknek sikerült hitelesen adaptálni a karaktert úgy, hogy még a poénok is ülnek minden alkalommal. Ryan Reynolds remek végig, az akció szórakoztató, és utólag már szinte lehetetlen elképzelni, hogy a Fox annak idején hogyan gondolta komolyan, hogy Deadpool 18-as besorolás alatt akarja bemutatni.

Mi a rossz benne? Az alacsony költségvetés miatt a két X-Men kicsit kevéske, illetve a CGI minősége is hagy kívánnivalót maga után. Abszolút laikusoknak sok poén egyáltalán nem mond semmit, illetve az alaptörténet meglehetősen közhelyes. De ez már tényleg szőrszálhasogatás az év legjobb akcióvígjátékával kapcsolatban, ami még az X-Men-univerzumot is képes volt kicsit tágítani. (sajó)

1. X-Men 2 (2003)

Miről szól? Ezúttal is Rozsomák áll a történet középpontjában, akinek múltjáról újabb részletek derülnek ki. A film főgonoszának, William Strykernek (Brian Cox), köze lehet az adamantium karmaihoz is. Ő az, aki saját családi háttere miatt meg akarja találni és elpusztítani az összes mutánst, ehhez Xavier gépét (Cerebro) felhasználva.

Mi a jó benne? A X-Men-univerzum Birodalom visszavágja megmutatta, hogy attól, hogy egy folytatásnak kötelező nagyobbnak és hangosabbnak lennie, nem muszáj összeroskadni a saját súlya alatt.  A film még az első résznél is jobban megtalálja a hangsúlyt a sok szereplő között, a motivációk rendben vannak, az akciók látványosak, de nem kizárólag miattuk lesz izgalmas a film. Singer fejlődött az első részhez képest és a gyakran ide-oda kúszó kamerájával sokkal emlékezetesebb harcokat mutat a közönségnek. Alan Cummingnak köszönhetően pedig egy új karakternek, Árnyéknak köszönheti a film a legjobb jeleneteit.

Mi a rossz benne? Jégember, Pyro vagy éppen Jean Grey a nyomába sem érhetnek tapasztaltabb kollégáiknak, és igazából Halle Barry sem túl hiteles afrikai esőistenként. A közmegegyezés szerint is ez a legjobb X-Men-film, de csak filmként állja meg a helyét, adaptációként kevésbé, mert itt már sokkal nagyobb távolságot tesz az eredeti sztoriktól, szereplőktől. Természetesen ez csak a keményvonalas X-rajongókat zavarja, de nekik egyébként sem tetszik semmi, amit a Fox csinált az X-Mennel. Deadpoolon kívül, persze. (fega, sajó)

A lista összerakásában Stöckert Gábor, Koroknai Gergely, Sixx, Klág Dávid, Iván András, Földi Gábor és Sajó Dávid segédkezett.