Ritka, hogy egy film pusztán a címével indulatokat váltson ki, de a most készülő Lajkó - cigány az űrben jó eséllyel téma lesz már azelőtt, hogy egy képkockát is látott volna belőle bárki. Még akkor is, ha maga a film valószínűleg nem sok okot ad majd erre.

Az elsőfilmes Lengyel Balázs ötletéből készülő filmre áprilisban szavazott meg a Filmalap 313,96 millió forintot, júliusban kezdték forgatni, és ha minden jól megy, jövőre a mozikba is kerül majd. A Lajkót az alkotók filmszatírának szánják az ötvenes évekről és a szovjet űrkutatási programról, és egy elhallgatott magyar sikerről: ugyanis nem ám a Lajka kutya volt az első élőlény az űrben, hanem egy Lajkó nevű magyar permetező pilóta, aki mellesleg cigány.

Lajkót Keresztes Tamás alakítja majd (filmszínészként az Isteni műszakból ismerhetik a legtöbben), az apját Pálffy Tibor játssza, és szerepel a filmben még több jól ismert magyar színész is, mint például Gyabronka József, Máté Gábor, Szirtes Ági, Lukáts Andor, Trill Zsolt, valamint Trokán Nóra és Anna.

A film kedvéért a Mányoki úti uszodát alakították át egy napra a bajkonuri űrrepülőtérré: annak idején innen lőtték ki az első műholdat és az első embert is az űrbe - eddig úgy tudtuk, Jurij Gagarinnak hívták az utóbbit, de a film leszámol ezzel a hazugsággal. A tornateremben szovjet zászlók és egy szkafander, az uszodában pedig egy emelvényre helyezett, vörös posztóval letakart asztal fogadta a forgatásra beengedett újságírókat, a háttérben pedig néha elsétált egy-egy szovjet katona. Akik persze először nem az aznap leforgatott vizes jelenetekről kérdezték az alkotókat, hanem a film címéről.

Nem Lajkó Félix-portréfilm

A “cigány az űrben” alcímet két irányból is lehet támadni. A rendező, Lengyel Balázs legalábbis vélhetően azokról beszélt, akik szerint még a cigány szó kimondása is rasszizmus: “Számítok rá, hogy érzékenyen érinti majd a tágabb értelemben vett közönséget. A politikai korrektségnek lehet, hogy helye van az újságírásban, de a filmkészítés ennél sokkal szabadabb médium” - mondta a rendező, hozzátéve, hogy ez egy "cigánybarát, toleranciapárti" film lesz, noha “a filmnek egy történetet kell elmesélni, nem egy üzenetet átadni”.

Lengyel egyébként sem fél attól, hogy az alcím félrevisz:

Ha nincs ez az alcím, akkor meg mindenki azt hiszi, hogy ez egy Lajkó Félix-dokumentumfilm lesz.

Pusztai Ferenc producer viszont a másik végletről beszélt: “Most, amikor elkezdtük gyártani a filmet, belefutottunk párszor, hogy teljesen értelmezhetetlen módon emberek azonnal visszaléptek a produkcióval való együttműködéstől, anélkül, hogy megnézték volna, miről szól a film, csak azért, mert a cigány szó szerepel a címében” - mondta a producer, aki szerint azonban a Filmalap abszolút pozitívan állt a filmhez.

“Nem tudunk senkinek a fejében rendet tenni, nem is szeretnénk, és ez a film sem ezt akarja, hanem csak szórakoztatni szeretne. Ez egy állapot, hogy cigány a főszereplő, de a film sehogy nem reflektál a cigánykérdésre, vagy mai problémákra, semmire, ő egyszerűen egy ilyen karakter” - mondta Pusztai Ferenc.

Humorral az ötvenes évekről

Akik ott lehettünk a forgatáson, két jelenet forgatásába tekinthettük bele: az elsőben fehér köpenyes férfiakat dobáltak a vízbe, majd követte őket a film német szereplője, Anna Böger is. A másodikban pedig Keresztes Tamás teljes búvárfelszerelésben úszott a víz alatt - ez így önmagában nem tűnik bonyolultnak, mégis többször kellett felvenni, mint az összetettebbnek tűnő másik jelenetet.

Keresztes már néhány éve részt vett egy búvártanfolyamon, de nem ezért kérték föl a főszerepre: “Úgy tűnt, eléggé ragaszkodnak hozzám Balázsék, akik azt mondták, hogy a forgatókönyv írásakor én jártam a fejükben. Pedig először nem volt jó az időpont, mert egy új főszerepet próbáltam és mutattam be akkor, de végül egy hónappal elcsúsztatták az egész forgatást emiatt” - mondta.

És hogy milyen film lesz a Lajkó? “Különös egyéni látványvilágú film lehet ebből, olyan humorral, ami nem jellemző a mai magyar filmgyártásban. Humorában megnevezhetném A tanún kívül például Wes Andersont is, szerintem mindenképpen egyedi film lesz” - vélekedett a főszereplő, akihez hasonlóan a többiek is emlegették Bacsó Péter filmklasszikusát.

“A tanú nyilvánvaló inspiráció, de én azt gondolom, hogy az egy olyan kultfilm-státuszt kapott, hogy a saját filmemet nem is hasonlítanám a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő munkájához” - mondta a hasonlatról Lengyel Balázs, a producer pedig azt emelte ki, hogy szerinte hiányzik az a fajta hangvétel a mai magyar filmekből: “Azért is tetszett az ötlet, mert főleg a régi rendszer idején nyúltak hozzá az ötvenes évekhez szatirikusan, a rendszerváltás óta nem sok ilyen filmre emlékszem, ami a múltról viccesen akart volna szólni” - mondta Pusztai Ferenc.

Japánban is érteni fogják

A filmben TSZ-elnököt és Lajkó atyai jóbarátját alakító Gyabronka József inkább saját korábbi szerepeihez hasonlította a filmet: “Kicsit ilyen volt nekem az Utóélet is, ahol időnként annyira el kellett rugaszkodni a valóságtól, hogy az már nevetséges legyen, és ebben a filmben is lesznek ilyen jelenetek, hogy a humor forrása a helyzet eltúlozottsága. A Kis utazásnak is ehhez hasonló hangvétele volt.”

Gyabronka szerint nem véletlenül csak a múltról készülnek hasonló hangvételű filmek: “Nagyon szeretünk röhögni a múltunkon, és bár jó lenne, ha készülnének olyan filmek, hogy a jelenünkön is röhöghetnénk, de erre még nyilván nem látunk rá annyira, mint a múltunkra. A szocializmust kifigurázni egy jó lehetőség - mi akkor éltük az életünket, amiben volt sok érdekes helyzet, de ez a film meg a Kis utazás is annak a fonákját mutatja be.”

A Lajkó apját játszó Pálffy Tibor szerint viszont még csak nem is kellett élni a szocializmusban ahhoz, hogy értékeljük a Lajkót, ezért “még Japánban is érteni fogják ezt a filmet”. Különben sem a történetet kell nézni: “Ha egy mű ennyire konkrét történelmi korba van helyezve, annál egyetemesebben tud beszélni az örök, emberi dolgokról, ami a művészetben a legfontosabb” - mondta Pálffy Tibor.

Pálffynak volt ideje bölcselkedni, hiszen Gyabronkához hasonlóan nem vett részt az uszodai jelenetekben, amely így ránézésre nem tűntek könnyűnek, de Lengyel Balázst hiába elsőfilmes, csak pozitív meglepetések érték a forgatáson, annak köszönhetően, hogy “a magyar stábok a külföldi szervizmunkákban hihetetlen technikai tudásra tesznek szert.”

A filmet az uszoda mellett változatos helyszíneken forgatták - Csobánka mellett a Pilisben, a Bokodi-tó mellett a Vértesi Erőműben, Kiskunlacházán egy régi elhagyott szovjet laktanyában -, és a rendező is abban bízik, hogy nem csak a magyar közönségnek szól a Lajkó: “Ez egy univerzálisan élvezhető film, a forgatókönyvet is Berlinben fejlesztettük a Sources 2 program keretében, amiben külföldi mentorok is segítettek, és számukra sem volt probléma a sztorival.”