Szegény Renée Zellweger biztos nem olyan visszatérésre vágyott, amilyen 2014 őszén jutott neki. Akkor már évek óta nem forgatott, nyilvános eseményen is ritkán jelent meg. Októberben azonban, talán a téma fontossága miatt, úgy döntött, hogy részt vesz az Elle magazin Women in Hollywood díjátadóján. Azon az esten, ahol azok előtt a nők előtt tisztelegtek, akik valami kiemelkedőt tudtak alkotni Hollywoodban, egy férfiak által uralt világban. Különösen szomorú, hogy éppen ezen az eseményen készültek azok a képek, amik miatt a világsajtó ráugrott Zellwegerre.

"Renée Zellweger lecserélte az arcát", "Renée Zellweger nem létezik többé", "Renée Zellweger arca teljesen eltorzult", "Iszonyatosan megváltozott Renée Zellweger arca", "Hova tűnt Bridget Jones?"

csak néhány cím a több ezerből, amik a következő napokban, hetekben a színésznő arcával foglalkoztak. És ha ez nem lett volna elég, plasztikai sebészekkel elemeztették Zellweger arcának változását, mindig mellékelve egy-egy 10-20 évvel korábban készült fotót is. Úgy tűnt, hogy semmi nem döbbenti meg a világot jobban, mint hogy egy 45 éves nő öregszik, és emiatt vélhetően plasztikai sebészhez fordult. Zellweger ez utóbbit egyébként tagadta, és azzal magyarázta a képeket, hogy jó időre eltűnt a nyilvánosság elől, így a közönség nem követhette a külseje változásait. „Az emberek nem igazán láttak a negyvenes éveimben. Talán másképp nézek ki. Ki nem, ahogy öregszik? Más vagyok. Boldog vagyok.”

Meglepően sokáig, egészen idén augusztusig nem is volt hajlandó bővebben beszélni a megaláztatásokról. Ekkor azonban cikket írt a Huffington Postba. Azt írta, hogy nem a támadások miatt szólal meg, bár megemlíti, hogy volt olyan kritikus, aki képes volt számon kérni rajta, hogy miért nem néz ki pont úgy, ahogy 16 évvel ezelőtt Bridget Jones szerepében. De különösen a befolyásolható fiatalok miatt elkeserítőnek tartja, hogy a nőket még mindig a külsejük alapján ítélik meg. Hogy a magazinok címlapjain mást sem látni, mint ítéleteket arról, hogy ki túl kövér, ki túl sovány, ki túl öreg, kinek van narancsbőre és így tovább. Ezzel naponta újratermelik az előítéleteket és önértékelési zavarokat - állítja. A cikk megjelenése nyilván nem független attól, hogy most kerül a mozikba a Bridget Jones babát vár, Zellweger legnagyobb mozis sikerének folytatása, ami talán az utolsó lehetősége, hogy visszatérjen a filmsztárok közé.

Elég csinos, de nem túl csinos

Zellweger karrierje a 90-es évek elején indult, amikor kisebb tévés munkák mellett olyan filmekben kapott apró szerepeket, mint a Tökéletlen idők vagy a Nyakunkon az élet. (Aki nem a kilencvenes években volt kamasz, annak ezek a filmek talán nem mondanak sokat, de akkoriban komoly kultuszuk volt.) A texasi láncfűrészes gyilkos visszatérben már nagyobb szerepet kapott, méghozzá Matthew McConaughey oldalán, aki ugyanolyan pályakezdő volt, mint Zellweger. A szuperaranyos A zenebirodalom visszavágban folytatta, hogy aztán egy szerep a legnagyobb hollywoodi csillagok közé emelje.

A Jerry Maguire női főszerepére sokáig nem találtak senkit.

 A filmben a női főszereplő maga sem hiszi el, hogy egy ilyen szuper pasi őt választja, és az egyik legklasszabb jelenetben a nővére ki is oktatja, hogy ez a férfi kizárólag azért van vele, mert a padlóra került. Ha újra összeszedi magát, majd jól otthagyja. Meghallgatták a kor női sztárjait, Bridget Fondát, Cameron Diazt, Mira Sorvinót és Marisa Tomeit. A szerepet eredetileg egyébként Winona Rydernek írták, de ők úgy nézetek ki Cruise-zal, mintha testvérek lennének. Végül úgy döntöttek, hogy az ismeretlen Zellweger lesz a jó választás

Így is lett: a közönség imádta ezt a filmet, és bár Cuba Gooding Jr. kapott érte Oscart, mindenki odavolt Zellwegerért. Ő pedig dicséretes szerénységgel nyilatkozott arról, hogy mennyire sokkoló élmény volt első nap megérkezni a forgatásra, ahol Tom Cruise várt rá. Aznap amikor megkapta a szerepet, egyetlen dollár sem volt a számláján, de a következő évek milliomossá tették. Nem véletlen, hogy évekkel később a színésznő éppen Cruise-t említette Oscar köszönőbeszédében. Máig ez minden idők ötödik legjövedelmezőbb romantikus filmje, Dorothy pedig Zellweger legszerethetőbb szerepe egészen Bridget Jonesig.

Az út Bridget Jones borospoharáig

A Jerry Maguire után Zellweger A listás hollywoodi színésznő lett. A legjobb forgatókönyvekből válogathatott, a legnagyobb sztárokkal játszatott együtt. Valahogy mégis olyan furcsán választott. Az oltári vőlegénynél tucatszám születtek jobb romkomok (a partnere Chris O'Donnell volt, emlékszik még valaki rá?), a Betty nővér sem sikerült olyan elsöprően viccesre, ahogy várták tőle, az Én és én meg az Irénről nem is beszélve. Ez inkább magánéleti szempontból volt fontos, Zellweger összejött Jim Carryvel, évekig jártak együtt.

Aztán jött Bridget Jones. Helen Fieldig első két Bridget Jones regényét negyven nyelvre fordították le, és több mint 15 millió példányban adták el. A főhős túlzás nélkül világjelenség lett, a harmincas nők szószólója, akik kikérték maguknak, hogy mások ítélkezzenek felettük. Szinte nincs olyan színésznő, aki ne merült volna fel a szerepre: Kate Winslet, Tilda Swinton, Elizabeth Hurley, Helena Bonham Carter, Rachel Weisz és Kristin Scott Thomas mind angolok, így logikus lett volna közülük választani. De valami nem stimmelt, így szóba került Patricia Arquette, Rosanna Arquette Juliette Binoche, Cate Blanchett, Toni Collette, Cameron Diaz, Nicole Kidman, Sophie Marceau és Naomi Watts is. Aztán Zellwegert választották, Anglia pedig felhördült. Már hogy játszhatná el egy texasi nő a velejéig angol Bridgetet?

Renée Zellweger mindent megtett, hogy bebizonyítsa az alkalmasságát. A hízásáról legalább annyit írtak a lapok, mint most az arcáról. Nem győztek csodálkozni azon, hogy a karcsúságmániás Hollywoodban egy nő képes egy szerep kedvéért 12 kilót felszedni. (Ha egy férfi hízik ennél jóval többet egy film miatt, abban persze semmi meglepő nincs.) De Zellweger nem állt meg itt: elkezdett álnéven dolgozni egy angol könyvkiadónál, hogy olyan munkahelyi tapasztalata is legyen, amilyen Bridgetnek. Nem tudom, hogy kik dolgoztak a kiadónál, de állítólag akkor sem ismerték fel, amikor már odáig merészkedett, hogy kitette az asztalára akkori pasija, Jim Carrey fotóját. A magánéletben is úgy beszélt, ahogy Bridget, csak a forgatások után tért vissza texasi akcentusához. Filmbeli partnere, Hugh Grant nem is értette, hogy miért beszél olyan furán a záróbulin.

Végül minden erőfeszítés megtérült: Zellweger kapott egy Oscar-jelölést, a 25 millió dollárból forgatott film pedig termelt közel 300 milliót. De ami ennél is fontosabb: ezután soha senkinek nem jutott eszébe megkérdőjelezni, hogy Zellweger alkalmas-e Bridgetnek. A világ szemében ő lett Bridget Jones.

Az Oscar-átok

Ha valaki ekkora bevételt termel, ráadásul potenciális folytatásokkal, azt Hollywoodban meg szokták hálálni. Bár Zellweger nem kapta meg az Oscart (komédiáért soha nem adják oda szívesen), innentől csak idő kérdése volt, hogy mikor kap egy olyan szerepet, amiért díjazni lehet. Következő filmje, a különös hangulatú Fehér leander Michelle Pfeifferrel nem volt alkalmas erre, de aztán jött a Chicago, Rob Marshall musicalje. Zellweger pechjére, aki nagyon jó Roxie Hart volt ebben a filmben, Catherine Zeta-Jonesra is pont ekkor jött rá a bizonyíthatnék. Így aztán az amúgy is elképesztően túlértékelt Chicago hat Oscarja közül ő kapott egyet, Zellweger meg nem.

Az azóta meghalt Anthony Minghella mestere volt a műfajnak (lásd Az angol beteg), a Hideghegy című polgárháborús drámában végre díjazhatták Zellwegert. A díjátadón gyönyörű volt és meglepően ideges, aztán utolérte az Oscar-átok. Ez az a jelenség, amikor egy viszonylag fiatal, tehetséges és sikeres színész Oscart kap, hogy aztán rosszabbnál rosszabb szerepek tüntessék el a süllyesztőben.

A Bridget Jones folytatását leszámítva (ami egyébként bűn rossz film lett, de megint termelt közel 300 milliót), Zellweger nem játszott többet igazán sikeres filmben. Nehéz megmondani, hogy mi romlott el, rosszul választott szerepeket vagy elvesztette a hamvasságát, és középkorú nőként már nem volt érdekes a rendezőknek. A nézők sem tartottak ki mellette úgy, ahogy a hasonló korú Sandra Bullock vagy Jennifer Aniston mellett. Senkit nem érdekelt a Miss Potter Ewan McGregorral, megbukott a Bőrfejek George Clooneyval (ezt a filmet Clooney rendezte is), ahogy az Appaloosa - A törvényen kívüli város című western is. Nem járt jobban a Miért éppen Minnesota? és a My One and Only sem. A Védtelen gyermek forgatása alatt összejött Bradley Cooperrel, de ettől a film nem lett sikeresebb, a My Own Love Song Amerikában már csak dvd-n jelent meg.

A nagy szünet

Rosszul voltam a saját hangomtól. Itt volt az ideje eltűnni és felnőni végre

- Zellweger ezzel magyarázta, hogy ezután hat évig nem forgatott semmit. Ez egy örökkévalóságnak számít Hollywoodban, pláne, hogy a magánéletével sem szerepelt többet az újságokban. Annyi híres pasi után egy régi barátjával jött össze, akivel még az egyetemi évei alatt ismerkedett meg. Gyereke nincs, nem volt értelme paparazzikat küldeni utána. "Az anyaság soha nem szerepelt az ambícióim között. Soha nem voltak olyan elvárásaim magammal szemben, hogy 19 éves koromra meg kell tennem ezt, vagy azt. Úgy fogadom el a dolgokat, ahogy megtörténnek."

Ezt a részben önkéntes száműzetést szakították meg az arcáról készült képek, és a képek körüli gusztustalan médiavihar. Majd jött a Bridget Jones meglepően jól sikerült folytatása, a Bridget Jones babát vár, amiben Zellweger pontosan azt nyújtja, amiért annak idején megszerették. Kedves, esendő, szórakoztató. Újra dolgozik: már forgatott egy krimit Keanu Reevesszel és jövőre jön egy drámája Greg Kinnearrel. Bár minden ellene szól, hiszen Hollywood nem az a hely, ami tárt karokkal vár egy közel ötvenéves színésznőre, talán ezúttal több szerencséje lesz.