Az Aranyszem tizenkét éven át díjazta az operatőröket Magyarországon, a közlemény szerint a csúcson hagyják abba.

A fesztivál megszűnését az alapító, Novák Emil operatőr és a Magyar Filmakadémia elnöke az MTI-vel. A közlemény szerint az Aranyszem az egyetlen olyan filmes rendezvény volt Magyarországon, amelyet egy szakmai közösség, a Magyar Operatőrök Társasága (HSC) rendezett meg évről évre. A fesztivált 2004-ben rendezték meg először, Illés György, a HSC alapítójának születésnapja alkalmából. 

Az Aranyszem többek között olyan neves operatőröket jutalmazott Legenda díjjal, mint Illés György, Kovács László, Hildebrand István, Jean Badal vagy Zsigmond Vilmos. Ketten, Vittorio Storaro és Törőcsik Mari kapták meg a fesztivál Eternity díját.

A fesztivál egyik fő támogatója 2005 óta Zsigmond Vilmos volt. A Romwalter Béla és általa alapított 60 ezer dolláros Panavision-díjat Zsigmond Vilmos minden évben személyesen adta át a diákfilm-kategória győztesének. Az Aranyszemen minden évben odaítélték Az év operatőre díjat is, amelyet az a szakmabeli kapott, aki a benevezett filmek közül a zsűri szerint a legmagasabb művészi színvonalon valósította meg munkáját.

A fesztivál 14 kategóriában - diák, kísérleti, híranyag, mozi előzetes, zenés klip, reklám, televíziós showműsor, természetfilm, dokumentumfilm, dramatizált dokumentumfilm, kisjátékfilm, tévéfilm, nagyjátékfilm és nemzetközi, koprodukciós játékfilm - osztott ki díjat. 2015-ben a kategóriák száma eggyel gyarapodott: az Új Tehetségek! szekcióban bármilyen hosszúságú, műfajú, bármikor készített és bárki által készített filmmel lehetett nevezni, amelyben az operatőri érzékenység felfedezhető volt.

"Büszke vagyok az elmúlt 12 évre, ugyanakkor vallom, hogy mindent a csúcson kell abbahagyni. A szakmai legnagyobbjait méltó elismerésben tudtuk részesíteni, és meggyőződésem, hogy ez a verseny, amellett, hogy több fiatal magyar operatőr számára nyújtott szakmai kibontakozási lehetőséget, a magyar filmek népszerűsítéséhez is hozzájárult" - idézi a közlemény Novák Emilt.