Az Örök tél már rejtélyes plakátjával elérte, hogy kíváncsiak legyünk rá. Egy hómezőn álló vérszomjas(nak tűnő) farkast látunk, és egy csomó ismert színész nevét. De ami ennél is fontosabb, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező neveit is, akiknek olyan szuper filmeket köszönhetünk, mint A berni követ vagy a Félvilág. Az ő új filmjük az Örök tél, egy rendhagyó finanszírozású projekt.

Nem a filmalap vagy a médiatanács támogatja, hanem a politikusokból és törtészénekből álló Gulág Emlékbizottság. Hozzájuk lehetett pályázni, ők választották ki a beküldött forgatókönyvek közül Köbli Norbert munkáját. A film körülbelül 400 milliós költségvetését is ők állják, és, ahogy Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a bizottság egyik tagja a film sajtótájékoztatóján elmondta, nemsokára készülnek más filmek és dokumentumfilmek is ebben a témában. A legnagyobb szabású film azonban biztosan az Örök tél lesz.

„Ez egy eddig mellőzött, a filmművészetben fel nem dolgozott téma” – mondta Lajos Tamás producer. A forgatás február 26-án kezdődik, és 28-30 napig tart majd. A producer szerint „az alkotók meg fogják szenvedni, és ez a szenvedés ott lesz vásznon”. Ezután – ellentétben mondjuk a Félvilággal vagy A berni követtel – komoly számítógépes utómunka következik. A bemutatót 2018 februárjára tervezik, a kommunizmus áldozatainak emléknapja környékére.

A film története 1944 decemberében indul, amikor egy dél-dunántúli sváb faluból a szovjet katonák elhurcolják a munkaképes nőket. A nők úgy tudják, hogy három hét kukoricatörésre mennek, így búcsúzik hatéves kislányától és szüleitől a női főszereplő, Irén (Gera Marina) is. A férjét már régen nem látta, úgy tudja, hogy a fronton harcol.

Csakhogy a nőket marhavagonokban egy ukrán táborba szállítják, ahol kényszermunkát kell végezniük a szénbányákban. Irén itt ismerkedik meg egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja túlélni. Különleges kapcsolat alakul ki közöttük, de kérdés, hogy lehetnek-e szerelmesek, ha otthon mindkettejüknek családja van? Érdemes-e várniuk arra, hogy egyszer talán hazajutnak? Milyen áron lehet túlélni a munkatábort, mennyire maradhatnak emberek ilyen körülmények között?

Köbli Norbert forgatókönyvíró személyes indíttatásból fogott neki a történetnek. A nagyapja szovjet hadifogságban volt, amit „élete végéig hurcolt magában, és továbbadta a családjának, a gyerekeinek, az unokáinak ennek a súlyát”. Köbli szerint pszichésen a családok a mai napig nyögik az akkori történtek súlyát, azt, hogy a nagyapáink generációja lágerekben volt. Kiemelte, hogy ez a történet nem a Gulágon, hanem a Gupvi táborában játszódik. A Gulágra, Szibériába politikai okokból vagy származásuk miatt hurcoltak el embereket, míg az Ukrajna területén lévő Gupvi lágerekbe kollektív büntetésként vittek, főleg svábokat. Körülbelül 200 ezer embernek kellett itt kényszermunkát végeznie.

Úgy kell elképzelni, mint a náci lágereket, csak nem volt a végén megsemmisítés, hagyták éhen halni vagy betegségben meghalni az embereket.

A táborokban jellemzően 4-5 évig voltak a foglyok, a többségük 1949-ben jöhetett haza, azzal a feltétellel, hogy soha többé nem beszélnek erről sehol. Ezért maradhattak teljesen feldolgozatlanok ezek a történetek. Köbli elmondta, hogy néhány dokumentumfilm készült csak, például Sára Sándor Nők a Gulágon című filmje, de játékfilm nem.

A szívügyünk és közügy is, hogy erről beszéljünk. A mi generációnkra vár a feladat, hogy feldolgozzunk, ami történt.

Szász Attila rendező hozzátette, hogy nem tablót szeretnének készíteni a Gulágról, hanem egy személyes történetet elmesélni. Arról, hogy tud túlélni egy nő ilyen körülmények között, lehet-e egyáltalán szerelemről beszélni a lágerben. „Az embertelen körülményeket természetesen bemutatjuk, de nem ez, hanem a két ember közötti kapcsolat a központi téma”. Tudja, hogy sok hasonló témájú film született nehéz körülmények között egymásba szerető emberekről, de próbálnak ezeknek a filmeknek a kliséitől távol maradni. A másik kihívás egészen gyakorlati lesz, a stáb üldözni fogja a havat, remélik, hogy még találnak havas tájakat. Az ukrán bányajeleneteket eredeti helyszínen forgatják, egy már nem használt bányában.

Az Örök tél színészközpontú film lesz. Gera Marinára hatalmas teher hárul, hiszen minden jelenetben benne lesz. A férfi főszereplő, Csányi Sándor mellett láthatjuk még az Aranyéletből ismert Döbrösi Laurát és Farkas Franciskát, Kiss Diána Magdolnát, Terápiából is ismert Kurta Nikét, Für Anikót és Gáspár Tibort is. A szovjeteket orosz anyanyelvű színészek játsszák majd, Szász Attila elmondása szerint nem akarták magyar színészek viaskodását hallgatni az orosz nyelvvel. A rendező elmondta, hogy ebben a filmben „nem lesznek rendezői, forgatókönyvírói truvájok, itt a színészek ki tudnak teljesedni. Azért én is kimegyek a forgatásra”.

Gera Marinának eddig egyébként csak kisebb filmszerepei voltak, az Aranyéletben, a Szabadesésben vagy a Fehér istenben. „Ebben a filmben annyit fogok forgatni, amennyit tavaly összesen”. Köbli Norberthez hasonlóan neki is van személyes érintettsége, az ő családjából is voltak szovjet fogságban. De nemcsak emiatt örül ennek a lehetőségnek, hanem mert szerinte a Köbli-Szász duó nagyon ért a női karakterek ábrázolásához.

Ez is egy olyan szerep, mint a Félvilágban, ahol a női lélekről, a női sorsról finomabban szólnak, mint sok más magyar alkotó.

„Szeretnék kicsit még élni ebben a szép koncentrációs táborban” – idézte Kertész Imrét Csányi Sándor, a férfi főszereplő. Szerinte ez az idézet jól kifejezi azokat a kérdéseket is, amiket az Örök tél is felvet. Lehet-e élni, szeretni ilyen körülmények között, és ha igen, akkor az milyen szerelem lesz. Csányi szerint ez egy olyan kapcsolat, ami minden romantikát nélkülöz, hiszen egy munkatáborban ilyesmiről nem lehet szó. „Itt olyan tanácsok vannak, hogy ha valaki meghal, akkor húzd le gyorsan a cipőjét”. Mégis úgy látja, hogy a túléléshez mindenképpen kellenek az élő, jelenlévő emberi kapcsolatok. „A túlélés első szabálya, hogy innen soha nem megyünk haza, nincs otthon se gyerek, se feleség. Az van, ami a táborban van, ebből a ridegségből alakul ki, mégis egy nagyon szép emberi viszony”.

Különös, de az még nem dőlt el, hogy az Örök tél tévé- vagy mozifilm lesz-e. Ahogy az sem, hogy egy vagy két részben adják le a történetet. Szász Attila az Indexnek elmondta, hogy ez nem befolyásolja a munkát, ők eddig is minden filmjüket, a Félvilágot és A berni követet úgy készítették, mintha moziba készülne. Aztán majd az emlékbizottság eldönti, hogy milyen formában mutatja be. A kreatív munkába viszont egyáltalán nem szólnak bele, Szász Attila szerint ha valamilyen történelmi kérdésük volt, arra a bizottság szakértői válaszoltak, de ezen túl nem folytak bele az előkészületekbe.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!