Az elmúlt pár évben egyre több film és hír jelenik meg videojátékos témában, és ugyan a Warcraft, az Assassin's Creed, az Angry Birds vagy éppen az ezredik Resident Evil továbbra sem képes legyőzni a videojátékos adaptációk hollywoodi átkát, a stúdiók mégis egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a téma iránt. Megnéztük, hogy a következő években milyen játékokat gondolnak feldolgozásra alkalmasnak Hollywoodban, és mennyi a valószínűsége annak, hogy ezek tényleg el is készülnek.

Csak pár hír az elmúlt hónapokból:

• film készül a Just Cause-ból Jason Momoa főszereplésével
• elkezdték előkészíteni az Uncharted-mozit
• új képek jöttek a Tomb Raider-rebootból
• élőszereplős filmet akarnak a Pokémonból
• a Netflixen jöhet az Assassin's Creed-sorozat
• berendelték az abszolút rétegjátéknak számító We Happy Few filmes adaptálást
• a Marvel filmes univerzumához hasonló projekten dolgozik a Call of Dutyval az Activision

Teljesen egyértelmű, hogy a média formátumának adaptálási nehézségétől függetlenül az amerikai filmipar nagyon bízik abban, hogy a képregényekhez, szuperhősök és más franchise-okhoz hasonlóan egy-egy videojáték neve is legalább annyira behúzza a nézőket a moziba, mint a Marvel-, a DC- vagy a Lego-logó. Korábban már összeszedtünk azokat a videojátékos filmeket, amiket bemutatnak 2017-ben, most viszont még messzebbre megyünk, és megvizsgáljuk a játékipar azon szegmenseit, amit még nem aknázott ki a filmipar, vagy még csak nagyon az elején járnak.

Gears of War

mi a helyzet: Még 2007-ben vette meg a New Line Cinema az XBox-exkluzív sci-fi akciójáték filmes jogait, és sokáig úgy tűnt, hogy a műfajban otthonosan mozgó Len Wiseman (Underworld-filmek, Die Hard 4, Az emlékmás) rendezheti az előzménytörténetre alapuló filmet. Aztán később megvágták a 100 milliósra tervezett költségvetést, Wiseman lelépett, és szép lassan elfelejtődött a dolog. Aztán a Gears of War tavaly novemberi bejelentésénél azt is elmondták, hogy a Universal nem mondott le a projektről, Scott Stuber producer már dolgozik a filmen, de egyelőre ennél többet nem tudni.

mi a baj: Ugyan a Gears of War kifejezetten erős márkának számít, maga a játék világa és tematikája nem ad semmi pluszt ahhoz, hogy valami különlegeset lehessen belőle csinálni. A játék az emberiség intergalaktikus háborújáról szól a rovarszerű idegen lények ellen, akiket hatalmas, valószínűtlenül felpumpált gyilkológépekkel kell irtani a létező összes helyen. Na, nem mintha nem lehetne szórakoztató filmet csinálni egy rakás erőszakos űrkadét bogárirtásáról, de hát ezt már megcsinálták korábban Csillagközi invázió néven, aminek a remake-jét tavaly jelentették be. Az sem jó jel, hogy Scott Stuber produceri karrierjéhez olyan borzalmak kötődnek, mint a Csatahajó, a Hogyan rohanj a veszTEDbe vagy a 47 ronin.

mit kéne csinálni: Annyira kézenfekvő a koncepció, hogy egy Michael Bay-stílusú rendező sok pénzzel gond nélkül csinált egy tesztoszteronban fröcsögő, alfahím akciófilmet, amiben Dwayne Johnson három másik izmos hegyomlással lövöldözik egy helikopterágyúval. Ez már így több millió néző, a Universalnak egyedül azt kell érezni a projekttel kapcsolatban, hogy ez az a termék, amit tényleg felesleges igazán elmélyíteni, de 90 percnyi színtiszta, látványos és kifejezetten véres akció nélkül egy fabatkát sem ér.

Half-Life

mi a helyzet: J.J. Abrams rebootkirály tavaly nyilatkozta le az IGN-nek, hogy a Bad Robot nevű filmes cége már elkezdett dolgozni a kultikus Half-Life és a Portal filmes adaptálásán, miután 2013-ban beszéltek erről Gabe Newell Valve-atyaúristennel. Azóta még minimálisnak sem nevezhető infómorzsák kerültek elő, és mintha lelassult volna a projekt előkészítése.

mi a baj: Miközben mondjuk a Warcraft vagy az Assassin's Creed mainstream szupersztárok a videojátékos piacon, addig a Half-Life még ennél is egy szinttel feljebb van. Mindössze két játék készült belőle, mindkettő óriási kritikai és rajongói megbecsülésnek örvend, és a soha el nem készülő harmadik játék mítosza máig megöli a kiengesztelhetetlen játékosokat. Épp ezért állati veszélyes hozzányúlni egy ilyen játékhoz, még ha maga Newell volt az, aki ezt megbeszélte J.J. Abramsszel. Ha csak abból indulunk ki, hogy mennyi ideje várnak az emberek a Half-Life 3-ra, akkor a Half-Life-filmet valószínűleg még a következő évtizedben sem látjuk.

mit kéne csinálni: Mindkét Half-Life története zseniális, de nyilván állati nehéz több tucat óra történetmesélést egy-egy filmbe beleszuszakolni. Azonban Gordon Freeman története annyira erős, hogy nélküle semmi értelme nem lenne Half-Life-filmet csinálni. A jó megoldás talán az lehet, ha az első játékot több részre bontják, és úgy próbálják meg apránként bemutatni, hogy egy fizikus hogyan szabadul ki abból az idegen lényekkel megszállt kutatóbázisról, ahová egy tragikus kísérletnek köszönhetően került. Abrams abszolút jó embernek tűnik erre a munkára, de miután jelezte, hogy a jövőben csak eredeti ötleteket akar forgatni, valószínűleg rendezőként biztosan nem vállalná be a projektet.

hasonló helyzetben: Portal

Doom

mi a helyzet: 2005-ben már kijött egy filmes adaptáció a kultikus Doom-sorozathoz, de hiába Karl Urban, Rosamund Pike és Dwayne Johnson, a legtöbben inkább elfelejtenék az egészet. Tavaly azonban megjelent a negyedik Doom, ami elképesztő nagy kritikai sikert ért el és az év legjobb játékai között emlegették. Ugyan nyolc évvel ezelőtt még nem tudhatta a fejlesztőcég vezére, hogy az új Doom ekkora siker lesz, de már akkor beszéltek róla, hogy lehet lesz új film, ami a negyedik játékra épül.

mi a baj: A Doom története olyannyira elrugaszkodott a Földtől (szándékosan nagybetű), hogy kizárólag egy nagyon tökös, nagyon bevállalós stúdiónak érdemes bevállalni, méghozzá komoly költségvetéssel. Alapból a történet a Marson, illetve pokolban játszódik, ráadásul a Doom közismerten a legerőszakosabb, legvéresebb játékok egyike, ami korhatár nélkül azonnali vereség lenne leforgatni. Arról nem is beszélve, hogy a főhősnek szinte egyáltalán nincs semmi párbeszéde senkivel, ami még jobban megnehezíti a dolgokat.

mit kéne csinálni: Valahol egészen egyedi az a koncepció, hogy egy marsi kutatóbázison a pokolból próbálják megoldani a Föld energiaszükségleteit, aminek köszönhetően rengeteg lény juthat át a mi világunkba, ahogy mi is lemerülhetünk szó szerint a pokolba. Ez a koncepció erősen kiaknázatlan filmes szinten, ami ad némi előnyt a filmnek, arról nem is beszélve, hogy óriási szüksége van már a filmiparnak egy tényleg jó akcióhorrorra. De annyira nincs semmi hír egy potenciális Doom-filmről, hogy maximum reménykedni lehet.

hasonló helyzetben: Wolfenstein

Bioshock

mi a helyzet: Nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a Bioshock-film nem csak elkészül, de a Universal egyik kirakatprodukciója lesz. Aztán az egészből nem lett semmi. Még 2008-ban vették meg a jogokat, és gyorsan hozzácsapták a projekthez Gore Verbinskit rendezőként, aki egyaránt otthonosan mozog a horrorfilmek és a nagy költségvetésű filmek világában. A Universal azonban költségkímélési megfontolásból a tengerentúlra akarta vinni a produkciót, ami nagyon zavarta az éppen a Rango című animációs filmen dolgozó Verbinskit. Végül Verbinski megmaradt producernek, és a szintén a horror vonalból érkező Juan Carlos Fresnadillót bízták meg a film rendezésével. Verbinski ragaszkodott hozzá, hogy kemény 18 pluszos film legyen a Bioshock, de 2010-re kiderült, hogy egyik stúdió sem meri bevállalni a 200 millió dolláros büdzsét úgy, hogy közben csak felnőttek nézhetik meg a filmet.

Végül 2013-ban verték be az utolsó szöget a Bioshock koporsójába, miután a Watchmen gyengécske számai miatt a Universal megijedt, és az eredeti 200 helyett csak 80 millióból szerette volna megcsinálni a filmet. Verbinski és Fresnadillo lelépett, és végül a játékot fejlesztő 2K Games nem akart más rendezővel, fele annyiból Bioshock-filmet, ezért hivatalosan lelőtték az egészet. Némi remény még van egyébként, miután 2014-ben a Sony beregisztrálta a bioshock-movie.com domaint.

mi a baj: A Bioshock az egyik legkézenfekvőbb játékadaptációs lehetőség a műfajban, de talán pont ezért állati drága is megcsinálni. Az első két rész egy vízalatti utópiában játszódik a '60-as években, ahol egy új anyagnak köszönhetően képesek az embereknek szupererőket adni. Ez az utópia aztán összeomlott, helyét mindenféle szörnyek és robotok vették át, amiken átverekedve kell felfedeznie a város titkait a főhősnek. Nem csoda, hogy Verbinski és a 2K hallani sem akart 80 milliós büdzséről.

A másik probléma a pénz mellett, hogy négy éve megjelent a Bioshock: Infinite, ami meg a '10-es években játszódik egy olyan fiktív steampunk városban, ami a felhők felett lebeg. Természetesen a két utópia kapcsolódik egymáshoz, így egy potenciális filmnél figyelembe kell venni nem csak az első két Bioshockot, de a harmadikat is. Mivel mindkettő borzalmasan drágának tűnik, ezért elég nehéz dolga van mindegyik stúdiónak.

mit kéne csinálni: Szegény Verbinski akkor nem tudhatta, hogy a Deadpool és a Logan miatt a stúdiók elkezdik bevállalni a korhatáros filmeket, bár 200 milliót így sem akarnak költeni, szóval annyira nem egyszerű a helyzet. Viszont az egész Bioshock-mitológia annyira erős, hogy óriási hiba lenne kihagyni, mert a vízalatti, föld feletti utópiák mellett nagyon komoly társadalmi kérdéseket is boncolgat mind a '10-es évek, mind a '60-as évekből. Éppen ezért sokkal több értelme lenne a Netflixnek, Amazonnak, tetszőleges streamingóriásnak iszonyatos összeget belefektetni abba, hogy a három játékból plusz regényekből 2-3 évados, epikus steampunk történetet meséljen el, amiben legalább annyira fontos a feketék helyzete egy ultrakeresztény utópiában, mint a brutális, erőszakos, sokszor horrorba hajló akció.

The Division

mi a helyzet: Tavaly augusztusban jelentette be az Ubisoft, hogy filmet csinálnak a Divisionból, alig pár hónappal a játék megjelenése után. A cég annyira komolyan gondolja az egészet, hogy már be is jelentették Jake Gyllenhaalt és Jessica Chastaint, mint főszereplőt, illetve a rendező Stephen Gaghan lesz, aki többek között a Sziriánát is készítette. Konkrét megjelenési dátum egyelőre nincs.

mi a baj: Az Ubisoft már többször is jelezte, hogy halál komolyan gondolják a cég terjeszkedését más médiumok irányába, márpedig a játékaik filmes feldolgozása pont ilyen. Az már egészen más kérdés, hogy maga a Ubisoft is úgy kezeli ezt, hogy nem Oscar-díjakat akarnak, sőt, igazából annyira nem is fontos, hogy rekordokat döntsön a nézettség, ezek a filmek amolyan extra reklámbefektetések, amivel megerősítik a videojátékos márkáikat, ameddig mondjuk nem jön ki az ezredik Assassin's Creed vagy Far Cry. Na, ez meg is látszik például pont az Assassin's Creeden, ami egy borzalmas film. Ha az Ubisoft komolyan gondolja, hogy ezzel a felfogással akar betörni a filmes piacra, akkor jöhet egyszerre Far Cry-, Splinter Cell-, Ghost Recon- vagy Watch Dogs-film is, ha közben nem csak a szélesvásznon bukdácsolnak csúnyán, de egyre rosszabbak a játékaik is.

mit kéne csinálni: A The Divisionben az a legnehezebb, hogy a sztoriban tényleg nincs semmi. New Yorkot megtámadta egy vírus, Manhattant teljesen le kellett zárni, és a kormány alvóügynököket küld a karantén alá helyezett városrészbe, hogy visszaállítsák a rendet, amit mindenféle bűnbandák próbálnak fellazítani. Ezer ilyen filmet és sorozatot csináltak már, szóval vagy állati látványosnak kell lenni a filmnek, vagy Jake Gyllenhaalnak kellene valami egészen extrát alakítani, de ha csak abból indulunk ki, hogy maga a Division is mennyire szerencsétlenül indult, és milyen sokáig tartott vállalható játékot gyártani belőle, akkor nem tiszta, hogy filmként ez hogyan működne jól.

hasonló helyzetben: Splinter Cell, Assasin's Creed, Far Cry, Ghost Recon, Watch Dogs

God of War

mi a helyzet: Még 2005-ben vette meg a jogokat a Universal, és 2010-ben sikerült is elküldeni a forgatókönyvet Daniel Craignek, hogy legyen ő a főszereplő. Craig passzolta a lehetőséget, majd két évvel később új írókat vettek fel átírni a történetet azzal a céllal, hogy Kratost sokkal emberibbnek mutassák be, illetve Árész is valamivel aktívabb gazfickó lehessen. Azóta stagnál a projekt, a forgatókönyvet leadták, a költségvetést belőtték 150 millió dollárra, de semmi mást nem tudni az egészről.

mi a baj: A God of War témája elég egyszerű, egy Kratos nevű harcosról szól, aki szó szerint görög isteneket gyilkol, hogy aztán saját maga is istenné váljon az Olümposzon. Ez így önmagában kifejezetten erős történet, a probléma csak az, hogy a modern amerikai filmgyártás jó párszor bebizonyította, hogy kevés példától eltekintve teljesen alkalmatlanok a görög mitológia megfilmesítésére. Éppen ezért nagyon nehéz lenne eladni a filmet, még ha maga az ötlet, hogy egy egyszerű spártai katona egymaga elindul legyőzni az isteneket, kifejezetten jó ötlet. A másik probléma, hogy hamarosan jön a következő God of War-játék, ami már az északi mitológia isteneit mutatja be, vagyis mire ebből tényleg film lehetne, maga a játék már rég más világban halad tovább.

mit kéne csinálni: Lehet istenkáromlás (haha), de a God of War azon kevés játékok egyike, ami lehet vér és nagyon brutális erőszak nélkül is működhetne. Kratos nagyon erős karakter, aki egy jó casting esetében simán tudna nagyobb kultuszt is szerezni magának, mint ami most övezi a videojátékokban. Ráadásul a görög mitológiát annak ellenére imádják a stúdiók, hogy egyre kevesebb embert érdekel, ezért egy jó forgatókönyvvel, elég pénzzel (a 150 millió elég tisztességes büdzsé), és legalább 1-2 erős színésszel tényleg komoly kihívó lehetne a csináljunk már végre jó videojátékos filmet nevű versenyben.

Minecraft

mi a helyzet: 2019-ben kerül a mozikba az első hivatalos Minecraft-film, amit a Felhőtlen Philadelphia idiótája, Rob McElhenney rendez majd, és állítólag Steve Carell is egyre közelebb jár a film főszerepéhez. A játékot gyártó Mojang rengeteg megkeresést kapott az eszetlen nagy népszerűségük miatt, de direkt kivártak addig, ameddig egy nagyobb költségvetésű ajánlat nem érkezik. Az ajánlat megjött, és közben felvásárolta óta a Microsoft.

mi a baj: Egyelőre nehéz elképzelni, hogy a Minecraft hogyan tudná más médiumban megállni a helyét a játékokon kívül. A Lego hosszú évekig gyártott videojátékokat, hogy aztán belevágjon a mozizásba, de azért a Lego-figurák és -kockák jóval esztétikusabbak, mint a csúnya, pixeles Minecraft. Az élőszereplős megoldás ezért elképzelhetetlen, animációban pedig egyelőre képtelenség átlátni, hogyan lehetne ebből a csúnya pixelmassza-világból letisztult, szép, mindenki számára befogadható produktumot előállítani.

mit kéne csinálni: A Telltale Minecraft-spinoffja bebizonyította, hogy lehet klassz sztorikat mesélni ebben a digitális világban, aminek a legnagyobb erőssége, hogy maguk a játékosok alakítják a történéseket, helyszíneket és még ezer más összetevőt. Ugyan ezt a közösségi érzést egy film képtelen visszaadni, de McElhenney humora kikezdhetetlen, és a Minecraft ér annyit, hogy a pénz se legyen probléma. Ha megtalálják a megfelelő animációs megoldást a játék világának bemutatására, akkor már tényleg csak az írókon a sor, hogy mit kezdenek vele. Arról nem is beszélve, hogy mekkora marketing-potenciál van abban, hogy mondjuk a film világát megcsinálják a játékban is, vagy pont fordítva, maguk a játékosok készítenek olyan világot, amit később felhasználnak a filmben.

Borderlands

mi a helyzet: Két éve érkezett a hír, hogy a Lionsgate-nek elég nagy tervei vannak a Borderlandsszel, amit jól jelez, hogy az az Avi Arad vállalta a produceri munkát a fiával, aki több mint 20 éve főállásban szuperhősök és más adaptációk filmre vitelével foglalkozik. A projekt annyira komoly, hogy már az író is megvan és iparági értesülések szerint a film valószínűleg korhatáros lesz. Azóta túl sok hír nem jött a projektről, így lehetséges bemutatóról sem tudni.

mi a baj: A Borderlands világa abszolút alkalmas arra, hogy valaki filmre vagy tévére vigye, azonban a Mad Max két évvel ezelőtti sikere után a laikusoknak túl nagy lenne az áthallás. Még úgyis, hogy a Borderlands egyszerre sci-fi, űrwestern és tudományos fantasy, miközben van benne egy erős posztapokaliptikus hangulat is. Ennyi mindent egy filmbe elég nehéz belesűríteni, ráadásul a Gearbox már dolgozik a Borderlands 3 játékon, amiről nem tudni, hogy miként kapcsolódik majd az eredeti történethez.

mit kéne csinálni: A Telltale Tales From The Borderlands nevű játéka bebizonyította, hogy igenis lehet izgalmas, eredeti, szórakoztató sztorit írni a Borderlands világában, így minden adott ahhoz, hogy a Lionsgate bátran kísérletezgessen. Ráadásul a franchise az ilyen-olyan spinoffokkal egyre nagyobb mitológiát épített magának, aminek köszönhetően simán lehet vállalati összeesküvéssel egybekötött vadnyugati sci-fit, vérgőzős szörnymészárlást vagy posztapokaliptikus kalandfilmet is forgatni ebben a világban. A Borderlands mind tévében, mind filmen működne, de az is biztos, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlni a stúdiónak, ha egyszerre akar vicces, erőszakos, látványos és hű maradni az eredeti koncepcióhoz. Az pedig óriási nagy szerencse, hogy egy-két kivételtől eltekintve nincsenek eget verően fontos karakterek a játékban, ezért bátran válogathatnak majd a színészek között.

hasonló helyzetben: Duke Nukem

Mortal Kombat

mi a helyzet: Nem, ez nem elírás, a Mortal Kombat továbbra is él és virul. Az 1995-ös és 1997-es film után még próbálkoztak tévével, de mind az animációs, mind az élő szereplős sorozatok megbukott egy évad után. Azonban a videojátéksorozat újból feléledése mellett friss erőre kapott a franchise filmes része is. Mindezt egy rajongói videónak köszönhetik, amit egy komplett websorozat követett, méghozzá a maga műfajában az egyik legjobb. Ezen felbátorodva a Warner berendelte a rebootot, aminek James Wan lesz a producere és az eddig kizárólag reklámot forgató Simon McQuoid rendezi.

mi a baj: A nosztalgia némileg megszépíti, de már az első két film is elég gagyi volt, és láthatóan nem tudott mit kezdeni azzal a koncepcióval, hogy egy rakás furcsa karakter péppé veri egymást. Ráadásul a Mortal Kombat-univerzum annyira kacifántos és nehezen befogadható, hogy szinte képtelenségnek tűnik egyszerre bemutatni egy rakás ismert karaktert, elmagyarázni a világot és még valami jó történetet is írni az egészhez.

mit kéne csinálni: A játéksorozat rebootja kifejezetten jót tett a franchise-nak, és a legutóbbi két Mortal Kombat-játék bebizonyította, hogy igenis van potenciál ebben a mitológiában. Arra kell figyelni a készítőknek, hogy ha mondjuk trilógiában gondolkodnak, akkor tilos egyszerre bedobni az összes különleges szereplőt, helyette inkább egy kisebb csoportra fókuszálni. Adva vannak frakciók az univerzumban, és egy ilyen adott frakción belül pont be lehet mutatni annyi fontos szereplőt, hogy közben más ismert karakterek is felbukkanhassanak, és bővítsék a filmes univerzumot. Az a Mortal Kombat-film halála, ha minden ismert karakternek legalább 5-10 perc képernyőidőt akarnak adni, de mondjuk csak az emberi speciális osztagra fókuszálva megismerjük Sonyát, Jaxet és még pár emberi szereplőt, akkor egyszerre lehetne elmesélni egy feszes sztorit és megismertetni a nézőkkel ezeket a karaktereket. Nyilván korhatáros besorolás nélkül semmi értelme az egésznek, de ez nem is kérdés.

Elder Scrolls-sorozat

mi a helyzet: A Bethesda hallani sem akar semmilyen mozis feldolgozásról, kivéve ha nem maga Peter Jackson érdeklődik.

mi a baj: Már az eleve baj, hogy a Bethesda eléggé ódzkodik a mozis feldolgozásoktól, de talán még ennél is nagyobb, hogy egyedül Peter Jackson személye jelenti számukra a garanciát. Na, nem mintha Jackson rossz lenne, de pont az a gáz a hosszú évek alatt brutális méretű mitológiát kreáló Elder Scrolls-sorozattal, hogy a laikus nézőnek ez ugyanúgy egy tündékkel, törpökkel meg más lényekkel teli harcolós fantasy, mint a Gyűrűk Ura. És itt még az sincs, hogy van egy konkrét főszál, ugyanis az Elder Scrolls játékok idővonala több száz évet ölel fel, és egyáltalán nem mindegy, hogy egy lehetséges film éppen mikor jelenik meg egy új játékhoz képest és milyen idősíkban játszódik.

mit kéne csinálni: A világ egyik legsikeresebb, legrégebb óta folyamatosan új részekkel jelentkező szerepjátékában csak egy-egy könyv elég lenne egy egész estés filmhez, épp ezért bőven van miből válogatni. És szó sincs arról, hogy az Elder Scrolls ugyanúgy törpök, tündék és orkok állandó harca lenne, a rendkívül aprólékosan kiépített világ, a különböző fajok és területek társadalma és az évszázados fiktív történelem mind elég muníció ahhoz, hogy érdemben lehessen vele dolgozni. Mindezek ellenére sokkal kézenfekvőbb lenne egy sorozat, mert azért elég kétséges, hogyan lehet olyan játékból filmet csinálni, aminek egyes részeiben simán bele lehet ölni 120-150 óra játékidőt is.

hasonló helyzetben: Dishonored, Fallout

Grand Theft Auto-játékok

mi a helyzet: Minden videojátékos ötletelésnél elsüti valaki, hogy mennyire jó GTA-filmet lehetne csinálni, azonban a valóság az, hogy eddig mindössze annyi jött ki a Take Two-tól, hogy nyitottak minden IP-jük más platformon való értékesítésére.

mi a baj: A GTA-val a legnagyobb baj, hogy elképesztően erősen érezni rajta más filmek hatását. A GTA: Vice City konkrétan a Sebhelyesarcú kicsit átvariálva, de a GTA: San Andreas esetében is lehetne mondani egy rakás '90-es évekbeli gettófilmet gengszterekről. Épp ezért óriási kérdés, hogy mitől lenne GTA egy GTA-film, mitől érezné a néző, hogy nem csak a sokadik Cranket látja, hanem a világ legsikeresebb videojátékát moziban.

mit kéne csinálni: A GTA 4 óta a sorozat nem a múltban, hanem egy fiktív jelenben játszódik, és a legutóbbi rész megmutatta, hogy tud a játék igazán erős karaktert is hozni. A Trevort alakító Steven Oggról kiderült, hogy nemcsak a Walking Deadben remek, hanem élő szereplős GTA-ban is megállja a helyét. Vele biztosan lehetne valami szuper 18 pluszos, ultra erőszakos, de baromi  vicces filmet csinálni, ami megfelelően képviselné a GTA szellemiségét.

hasonló helyzetben: Red Dead Redemption, L.A. Noir

Mass Effect-sorozat

mi a helyzet: A Mass Effect megfilmesítési jogait még 2008 stoppolta le Avi Arad szuperproducer, ami aztán átkerült két évvel később a Legendary-Warner pároshoz, akik már fel is vettek írókat a projekthez, illetve tanácsadónak felkérték a Mass Effect kitalálóit, Casey Hudsont, Ray Muzykát, és Greg Zeschuckot a Bioware-től. Később Hudson és Mark Protosevich forgatókönyvíró a 2011-es San Diegó-i Comic Conon arról beszéltek, hogy az első játék történetét akarják újra elmesélni filmen. 2012-ben aztán kirúgták Protosevichet és egy relatíve ismeretlen arcot vettek fel a helyére átírni a szkriptet. Később Protosevich bevallotta, hogy nem volt alkalmas egy 8-10 órás történet 90 perces átültetésére, és valószínűleg egy életre kikerült az filmadaptációs bizniszből. Mondja ezt az az ember, aki filmes írói karrierje túlnyomó részét adaptációkkal töltötte. Egy évvel később már arról beszéltek, hogy inkább egy teljesen új történetet mesélnének el Commander Shepardről, a főszereplőről és csapatáról. Aztán a Legendary levált a Warnerről, és összeállt a Universallal. Azóta még minimálisnak sem nevezhető hírek sem jöttek a filmről.

mi a baj: Ha csak a közelmúlt eseményeit nézzük, akkor látható, hogy az öt éve várt Mass Effect: Andromeda nem tudott felnőni annak a csorbának a kiköszörüléséhez, amit a Mass Effect 3 okozott (mi is írunk ám kritikát, de 80 óra tiszta játékidő után is csak 53%-nál tart a játék). Az új játék rossz fogadtatása enyhén szólva nem túl reménykeltő egy film leforgatásához, és ezen kívül még jó pár dolog nehezíti a film elkészülésének esélyeit. Már az rossz jel, hogy az eredeti három alkotó mind otthagyta a Bioware-t, ami elég komoly negatív hullámba került az új játék megjelenése után. A másik probléma, hogy a Star Wars újraindulása után az EA nyilván több pénzt lát egy népszerű sci-fiben, mint azért bőven rétegnek számító Mass Effectben. És hát valljuk be, bőven van átfedés a két franchise mitológiája között.

mit kéne csinálni: A sci-fi sokad virágzását éli a mozikban, és ezt addig kell kihasználni, ameddig a többi stúdió nem sajtolja ki az érdeklődés utolsó csíráját is. A Mass Effect iszonyatosan kiterjedt, részletes, rendkívül sokszínű világában ezer és több apró történet vagy nagyobb sztori rejlik, csak elég sok pénz és a franchise rendes ismerete kell hozzá. Alapból nagyon érdekes egy olyan alaphelyzet, ahol az emberiség a galaktikus közösség legújabb tagja, és ezen keresztül figyelhetjük meg, hogyan alkalmazkodik az új világhoz egy mindenki másnak idegen nép, akik történetesen mi vagyunk. Az biztos, hogy egyáltalán nem olcsó mulatság, és a játékok kusza kánonja miatt bőven kockázatos projekt, sajnos.

hasonló helyzetben: Dragon Age, Jade Empire, Baldur's Gate