Jim Carrey már három éve a nyilvánosság elé állt azzal, hogy festőként is komoly tapasztalata van, de az egész világ csak most csodálkozott rá a tehetségére: az erről szóló mini-dokumentumfilmet már két és fél millióan megnézték.

Az ArtNet 2014-ben vette fel a „váratlan művészek, akik képzőművészként is aktívak” nevű, képzeletbeli listájára a gumiarcáról és komédiai szerepeiről ismert, most 55 éves Jim Carrey-t, de akkor a közösségi média még nem kapta fel a hírt.

Két hete viszont elkészült az I Needed Color (Színre volt szükségem) című, hatperces mini-dokumentumfilm, David Bushell producer-rendező munkája, amely azt mutatja meg, ahogyan a színész New York-i stúdiójában dolgozik, és a festészethez fűződő viszonyáról beszél.

Carrey a kisfilmben elmondja: gyerekkorának felét azzal töltötte, hogy a nappaliban produkálta magát azok előtt, akik épp ott voltak, a másik felét viszont egyedül, a szobájában. Ilyenkor pedig verseket írt és vázlatokat rajzolt. Bár ezekből végül nem nagyon lettek kész festmények is, a vizuális alkotás így is végigkísérte a gyerekkorát. „Engem nem lehetett azzal megbüntetni, hogy a szobámba küldenek. Az én szobám maga volt a mennyország” – emlékszik vissza.

Aztán pár éve, amikor épp szerelmi bánattal küzdött, eszébe jutott, hogy éppenséggel festhetne is, hogy túllendüljön a gondjain.

És a számítása be is jött: a festés tényleg túllendíti a problémáin, olyannyira, hogy eleinte megszállottan belevetette magát az új szenvedélybe, és az egész lakása tele volt festményekkel, vásznakkal és festékkel. „Mozdulni sem lehetett tőlük, enni is azokról ettem – mondja a filmben. – Imádom a festés függetlenségét. Imádom a szabadságát, és hogy senki nem mondja meg, mit kell tennem. És van az egészben valami azonnaliság.”

A kisfilm pedig – írja a Hollywood Reporter – most robbant csak be igazán, amikor az NBA-szupersztár LeBron James is megosztotta a Twitteren, teljesen lesokkolva Carrey tehetségétől. „Ez döbbenetes! Fogalmam sem volt erről. Hihetetlenek a műveid, Jim Carrey! Szuper lenne egyszer személyesen is beszélni róluk” – írta.