Az apukám olyan, mint egy kis szuperhős

– mondta egy alkalommal édesapjáról az Emmy- és Golden Globe-díjas Mariska Hargitay, akit a Különleges ügyosztály című sorozat Olivia Benson nyomozójaként ismernek a legtöbben. Mickey Hargitay 1926 januárjában született Hargitay Miklós néven, 29 éves korában pedig már Mr. Universe volt. Noha szegény kőbányai családban nőtt fel, második feleségével közös, fényűző otthonát – a hatalmas, szív alakú medencéjével és több mint tíz fürdőkádjával – már a Rózsaszín Palotaként emlegették az Egyesült Államokban.

Hargitay Miklós már gyerekként rengeteget sportolt testvéreivel, apjuk rendkívül komolyan vette a testmozgást, így a későbbi Mr. Universe versenyszerűen gyorskorcsolyázott, focizott a Fradiban, valamint fivéreivel Fényes György cirkuszának akrobatájaként keresett pénzt. „Gyerekoromban rengeteg kalandfilmet láttam. Itthon persze nem volt cowboyképző, így artistaiskolába jártam (...) Nem színész akartam lenni mindenáron, csak vadnyugati hős" – emlékezett vissza később.

Közben az izmai fejlesztése mellett az elméje pallérozására sem sajnálta az időt, legalábbis azt állította magáról, hogy a műegyetem építészkarán tanult tovább, majd a második világháború után, az állítólagos diplomájával a zsebében, elhagyta Magyarországot. Ám vannak, akik szkeptikusak Hargitay végzettségét illetően, szerintük simán csak a katonai behívója miatt lépett le az országból.

Egy biztos, később már ő maga is azt mesélte, hogy alig múlt 18 éves, amikor megérkezett az Egyesült Államokba. Brooklynban ért partot, tíz dollárral a zsebében és vidám mosollyal az arcán (legalábbis így fogalmazott), érkezése után pedig egy gyümölcspiacon kezdett dolgozni napi két dollárért. Innen aztán Indianapolisba ment tovább, ahol továbbra is alkalmi munkákat vállalt, vízvezeték-szerelőként és asztalosként dolgozott, majd elvett egy helyi nőt. Amerikai felesége, Mary Birge szintén akrobata volt, akivel aztán közös műsorszámot adtak elő esténként. Martha Saxton 1975-ös, Jayne Mansfield and the American Fifties című könyve szerint Mary bátyja, Donald, Budapesten állomásozó katona volt, aki megismerkedésük után elvette Mickey unokatestvérét. Hargitay tehát valószínűleg a rokoni szálak révén érkezhetett Indianapolisba, ahol aztán megszületett első gyermeke, Tina, a házasság azonban néhány év után véget ért.

Nem ez hozta el azonban a fordulópontot a fiatal Hargitay életébe, hanem az a pillanat, amikor megpillantotta a Herkulest, Góliátot, Sandokant és más maszkulin karaktereket megtestesítő Steve Reevest az egyik magazin címlapján, aki karrierje csúcsán a legjobban fizetett színész volt Európában. Az ő hatására feküdt rá a testépítésre, de annyira, hogy néhány évvel később, 1955-ben őt tüntették ki a Mr. Universe címmel Londonban.

A szegény ember Marilyn Monroe-ja

A győzelem teljesen felforgatta Hargitay életét, bekerült Mae West kigyúrt pasikat tömörítő, kissé bizarr New York-i revüjébe. Az izmos magyar a korosodó szexszimbólum egyik kedvencének (Richard Du Bois) helyét vette át, és West kissé bele is zúgott Hargitayba, ami nem kis féltékenykedést váltott ki a társulaton belül. (Itt egy felvétel róluk, még Hargitay nélkül.)

Mickey Hargitay a műsornak köszönhetően ismerte meg következő feleségét, kora egyik legnagyobb szexszimbólumát, Jayne Mansfieldet, akit gyakran csak a szegény ember Marilyn Monroe-jaként emlegettek. A sztori szerint, amikor Mansfield egyik este megjelent, és helyet foglalt az egyik asztalnál, rendelés közben csak annyit mondott:

Egy steaket szeretnék, és azt a magas férfit ott a bal szélen.

Szerelem volt tehát első látásra, Mansfield részéről legalábbis mindenképp, megőrült a magyaros akcentussal beszélő Hargitayért, aki meg alig bírta felfogni, hogy a világ egyik legnagyobb szexbombája pont belé lett ilyen iszonyatosan szerelmes. „Bárcsak minden lányból filmsztár válhatna, és minden férfi olyan lenne, mint Mickey” – lelkendezett akkoriban Mansfield.

Igazi, folyton egymás száján csüngő álompár voltak, akikről előszeretettel cikkeztek a bulvárlapok. Bár a dús keblű szőkeségben sokan csak az egyszerű nőcskét látták, Mansfield valójában kivételesen intelligens volt: IQ-ja állítólag a zseniékkel vetekedett, öt nyelven beszélt, és hegedült. Ő volt egyébként az első mainstream amerikai színésznő, akit először láthattak meztelenül a moziba járók hangosfilmben. Ez az 1963-as Promises! Promises! volt, amiben Hargitay is játszott. (Ha a némafilmek időszakát is belevesszük, Annette Kellermann ausztrál úszó- és színésznő megelőzte őt az 1916-os, A Daughter of the Gods című háromórás némafilmjével.)

Mansfield egyébként azt vallotta: ahhoz, hogy valaki tényleg vigye valamire Hollywoodban, az szükséges, hogy valahogyan észrevetesse magát a megfelelő emberekkel, egy igazi tehetség pedig nem engedheti meg magának, hogy a nem megfelelő emberek érdeklődését keltse fel. Martha Saxton könyve ezen a ponton megjegyzi, hogy Mansfield hiába gondolta így, elvével tökéletesen ellentétesen működött, ugyanis szinte állandóan a nem megfelelő emberekkel vette magát körbe, például Mickey Hargitayval. Az írónő az életrajz egy másik fejezetében azt is megjegyzi, hogy Mansfield sokkal intelligensebb és tehetségesebb volt a férjénél, akinek ráadásul a humor sem volt az erőssége.

A szerelmük azonban erősebb volt, így Hargitay 1958 januárjában – alig néhány nappal a 33. születésnapja után – vette el második feleségét, akivel összesen négy filmben játszottak együtt. Mindjárt az első filmszerepét is Mansfieldnek köszönhette, megismerkedésük után ugyanis a nő elintézte, hogy ő is szerepelhessen az 1957-es, Elrontja Rock Huntert a siker? című filmben. A 20th Century Fox egyébként nem volt elragadtatva az ötlettől, gondosan ügyeltek ugyanis arra, hogy a szexbombáik lehetőleg szinglik legyenek, akik után sóvároghatnak férfiak. Mansfield azonban nem ismert lehetetlent, így később együtt játszottak

• az 1960-as Herkules szerelmeiben, amelyben Hargitay alakította a címszereplőt, és amelynek forgatását Mansfield terhesen csinálta végig;
• a fentebb már említett Promises! Promises!-ben, amelyben a szexszimbólum mindent megmutatott, ezért több városban is betiltották;
• és az 1964-es L'Amore Primitivo (az Államokban: Primitive Love) című filmben.

Ahhoz képest, hogy a kigyúrt magyarnak annyi köze volt a színészkedéshez, mint egy taxisofőrnek – ő maga fogalmazott így –, főszerepet kapott a Bloody Pit of Horror című, teljesen nevetséges horrorfilmben, amelynek forgatókönyvét Sade márki írásai ihlették, és amelyben Hargitay egy szadista őrültet alakít, aki magát egy 17. századi hóhérnak képzelve kínoz válogatott módszerekkel alulöltöztetett nőket. 

Hargitaynak a lesújtó kritikák sem vették el a kedvét, később feltűnt például a rettenetesen rossz Lady Frankensteinben, valamint más olasz filmekben, sőt, még tévétornát is tartott. „Tizennyolc filmet forgattam. Egyik sem tartozik a nagy kasszasikerek közé, én mégis nagyon szerettem őket.

Kaland volt minden forgatás. Olyan, mintha megelevenedett volna a gyerekkorom.

Olaszországban öt filmre írtam alá szerződést. Voltam gladiátor és cowboy, többszörösen is teljesült tehát az álmom."

De nem csupán ő játszott filmekben, jóval később Arnold Schwarzenegger alakította az izmos magyart az 1980-as, The Jayne Mansfield Story című életrajzi drámában, aki később igazi példaképként beszélt Hargitayról.

Remek férj, de magyar

A házasévek alatt azonban egyre jobban kiütköztek a Mansfield és Hargitay közti különbségek. Mansfield szerint az eltávolodásuk akkor kezdődött, amikor megszülettek a gyerekeik – előbb Miklós, majd Zoltán, és Mariska. „Mások vagyunk. Én alkalmazkodó és vitakerülő vagyok, ki nem állhatom a viszályt.

Mickey pedig tényleg csodálatos, odaadó, remek férj, de magyar!

Lobbanékony,  dühöngésre hajlamos és nagyon szigorú a gyerekekhez, míg én megengedő vagyok velük. Igen, ez az egész a gyerekekkel kezdődött. Habár sokan mondják, hogy ők a legjobban viselkedő gyerekek, akiket valaha láttak.” 

Mansfield későbbi férje, Matt Cimber filmrendező azt állította, hogy egy alkalommal jelen volt, amikor a pár gyermeke, az akkor hároméves Zoltán bekakilt a medencéjük partján, Hargitay pedig szankció gyanánt a kisfiú fejére húzta a koszos nadrágot, amit még egy fél órán keresztül viselnie kellett, miközben az apja szidalmait hallgatta. Annyit azért meg kell jegyezni a történettel kapcsolatban, hogy Cimber nem feltétlenül a leghitelesebb forrás, ha Hargitayról van szó.

Időközben Mansfield más kivetnivalót is talált a férjében: Mickeynek hiába volt kidolgozott teste, a feleségének nem tetszett, hogy egyetlen szőrszál sem nőtt a mellkasán, márpedig – ahogy később fogalmazott – ő egy olyan nő, aki a szőrös pasikra bukik. De más panasza is volt vele kapcsolatban:

Egy olyan lány vagyok, akinek 163-as az IQ-ja, és akinek valaki olyanra van szüksége, akihez intellektuálisan is tud kötődni. Olaszt és francia irodalmat akartam tanulni, de Mickey-t a legkevésbé sem érdekelte az ilyesmi.

Hargitay és Mansfield 1963 tavaszán Mexikóban elváltak egymástól, a Ciudad Juárez-i válást azonban később érvénytelennek nyilvánították. Néhány hónappal Mariska születése előtt a pár kibékült, ám hamarosan újra szétmentek, majd 1964 augusztusában – Mansfield sürgetésének köszönhetően – végül megkapták a bírói hozzájárulást a váláshoz.

A magyar Marilyn Monroe

Miközben a házasság döglődött, Mansfield egyre többet ivott, Hargitay pedig egyre többet féltékenykedett. Nyilván okkal. Az új helyzetben Mickey Hargitay egyre több alkalommal tűnt fel a magyar Marilyn Monroe, Eva Six oldalán is, aki az ‘56-os forradalom kitörése után férjével, várandósan szökött át a vasfüggönyön, majd az Egyesült Államokban kezdett új életet. Két éve sikerült felkutatnom a hajdani színésznő lányát, ám ő sem tudta pontosan megmondani, hogy igazak-e az édesanyja és Frank Sinatra viszonyáról szóló pletykák. „Ha anyámnak volt egy kis esze, akkor igazak a pletykák. De épp ez volt a baj, hogy nem volt hajlandó lefeküdni senkivel. Sem a producerekkel, sem a rendezőkkel... Tudjuk, hogy megy ez Hollywoodban. Így hát feketelistára került a filmiparban” – mondta az Indexnek Linda von Schmidt, aki kislányként élte át a szülei legendás partijait, amelyek apropóján anyja sokszor száz-százötven főre főzött, és amelyeken ott volt a kor számos filmcsillaga is, Dean Martintól a már említett Frank Sinatráig.

Amikor Hargitay és Mansfield épp nem volt együtt, az izompacsirta szívesen töltötte idejét földijével, ám ahogy Raymond Strait Here They Are Jayne Mansfield című könyve fogalmaz: „Eva Sixnek sosem volt helye Mickey szívében, csak az ágyában.” Hargitay igyekezett megmenteni házasságát, ám amikor egy olasz producerrel egy James Bond-típusú filmről tárgyalt, a magyar nőt javasolta maga mellé, a női főszerepre. A pénzemberek azonban Mansfieldet szerették volna az izmos magyar oldalán tudni, viszont mivel látták, milyen fontos számára az ügy, hajlandóak voltak belemenni abba, hogy Eva Six kapja a kettes számú női szerepet. Ám az amerikai szexbombát egyenesen sértette annak gondolata, hogy a budapesti lánnyal egy filmben tűnjön fel. „Miért is akarnék egy senkivel szerepelni? Egy olcsó kis senkivel?” – tette fel a kérdést az üggyel kapcsolatban, végül lemondott a szerepről, és állítólag sosem tudta meg, hogy a két, Amerikába menekült magyarról szóló pletykák igazak.

Jayne Mansfield ugyanis nem sokkal később, 1967 júniusában életét vesztette egy autóbalesetben. A New Orleans felé tartó kocsiban a sofőrjén és rajta kívül ott ült az ügyvédje és aktuális szeretője, Sam Brody, valamint a Hargitayval közös három gyermeke, Miklós, Zoltán és Mariska is. A felnőttek azonnal szörnyet haltak, a hátsó ülésen alvó gyerekek azonban könnyebb sérülésekkel megúszták az esetet. Noha Mansfieldről később kiderült, hogy gyakorló sátánista volt (sőt, még a Sátán Egyházát alapító és a sátánizmus tanait megfogalmazó Anton LaVey ágyában is megfordult állítólag, közös képek itt), gyászszertartását egy metodista lelkész vezényelte le. Mansfield három férje közül egyedül Hargitay vett részt a temetésen.

Élet Jayne után

Mickey Hargitay két hónappal a temetés után újraházasodott, harmadik feleségével, Ellen Sianóval közösen nevelte tovább a Mansfieldtól született gyerekeket. A nő egészen Hargitay haláláig a férjével maradt, közel negyven évet töltöttek együtt. Ezen a felvételen Los Angelesből üzen a magyaroknak, és beszél többek közt azon öröméről, hogy Magyarország az EU tagja:

Hargitay élete során viszonylag gyakran hazajárt Magyarországra. Legelőször 1961-ben látogatott haza feleségével. Érkezésükkor a repülőtérről a városba vezető utat lezárták, a belügyminiszter pedig saját szolgálati Volgájával biztosította a kényelmüket. Magyarországi tartózkodásairól azt mondta: „Ha itthon vagyok, Budapesten, ahol születtem, akkor sem keresem fel a régi kőbányai játszótereket vagy a házat, ahol laktam. Azt úgysem találom már meg, amit otthagytam. Visszafelé nem szeretek menni, csak előre... Emlékeimben azonban ma is elevenen él, hogy a Szabadság tér környékén volt egy korcsolyapálya, ahová én gyakran kijártam. Nemcsak azért, mert imádtam ezt a sportot, és kitartóan készültem a ’48-as olimpiára, hanem azért is, mert csak itt tudtam zuhanyozni, otthon ugyanis hideg víz folyt a csapból."

Hargitay a nehéz magyarországi évek ellenére élete végéig büszke volt magyar származására, az Amerikai–Magyar Alapítvány 2005-ös díjátadó gáláján pedig arról beszélt, hogy szülei arra tanították:

esti imádba ne feledd el belefoglalni édes hazád nevét.

„Mickey Hargitay a negyvenes-ötvenes évek ideálja volt; igazi sportember. Mi még hittünk ezekben az ideálokban, fontosak voltak számunkra a sportteljesítmények. Mickey nem body-builder, hanem komplex sportember, aki pontosan fel tudta mérni az erejét, állandóan kontrollálta magát, és nagy teljesítményekre volt képes. Az identitás szobra, ami ma ritka” – mondta róla Szomjas György, aki Mr. Universe címmel készített filmet róla. Pontosabban nem is róla, hanem két másik amerikai magyarról, Lazlóról és Lordról, akik felkerekednek, hogy megkeressék a sztárt, és filmet készítsenek róla, ám Hargitay a nagy találkozás során mindössze két szóval szertefoszlatja az álmot. No movie.

Hargitay utoljára a Különleges ügyosztály egyik, 2003-as epizódjában szerepelt, amelyben szemtanúként hallgatja ki saját lánya, az Olivia Benson nyomozót alakító Mariska Hargitay a metró mozgólépcsője mellett. Mariska a sorozattal Golden Globe- és Emmy-díjat is nyert, és mindkét alkalommal apjának mondott köszönetet. „Annyira szerencsés vagyok, amiért a papám most itt lehet velem. Csak azt akarom mondani neked, apu, hogy az én hősöm te vagy: tanítottál engem az életed példájával, és én annyira szeretlek érte” – mondta a Golden Globe-gálán, az Emmy-díjátadón pedig úgy fogalmazott, hogy az apja az oka annak, hogy átveheti az elismerést.

Hargitay Miklós alig pár héttel később vesztette életét a Los Angeles-i Cedars-Sinai sztárkórházban, ahol többek között Debbie Reynolds, Natalie Cole, Elizabeth Taylor, Brittany Murphy, Frank Sinatra és River Phoenix töltötte utolsó óráit. Innen nézte végig az Emmy-gálát is, ahol a lánya neki ajánlotta a díját. Amikor Szomjas szatírájában megkérdezték tőle, hogy ha tényleg filmet készítenének a pályájáról és az életéről, akkor is nemet mondana-e, csak annyit válaszolt:

That’s right.

(Borítókép:  Mickey Hargitay pezsgőt iszik Jayne Mansfield cipőjéből az esküvőjükön, 1958. január 13-án. Fotó: Stephen Black/Archive Photos/Getty Images)