Kritikánkban lehúztuk A Viszkist, az Ambrus Attila bankrablói karrierjéről készült életrajzi filmet, de nem mindenki értett egyet a szerkesztőségben azzal a véleménnyel. Hárman ültünk le, hogy megbeszéljük, mi tetszett nekünk A Viszkisben, mivel voltak problémáink, illetve arról is, hogy milyen volt akkor újságírónak lenni, amikor Ambrus éppen a rendőrökkel cicázott.

A két kultos újságíró mellett (Matalin Dóra, Klág Dávid) a harmadik beszélő ugyanis Joób Sándor a politika rovatból, aki amellett, hogy magát a magyar filmek nagy barátjának vallja, a kilencvenes években bírósági tudósítóként dolgozott a Magyar Hírlapnál, és ott volt Ambrus egyik tárgyalásán is. Illetve Joób kolléga azt is bevallotta, hogy akkori újságíróként ő is érezte magán, hogy elnézőbb a Viszkissel.

A valóság mellett bőven beszélünk a filmről is: hogy milyen választás volt Szalay Bence főszereplőnek, hálátlan szerepet kapott-e Móga Piroska, és hogy jó pasi volt-e Ambrus Attila, és ez mennyire játszott közre a népszerűségében. Azt sajnos csak a podcast felvételen után tudtuk meg, hogy több, mint 65 ezer ember látta a filmet az első hétvégén.

Miért jó ez?

Podcastot hallgatni nagyon jó. Hosszú utazásokon, amikor már az összes zenénket rongyosra hallgattuk, és kiolvastuk a könyvet, és egyébként is ráz a busz/vonat, és összefolynak a betűk. És míg olvasni csak nehézkesen, podcastot hallgatni vezetés közben is lehet, sokkal jobb élmény mint bármelyik kereskedelmi rádió reklámszüneteit nyomogatni. Podcastot hallgatni futás és edzés közben is nagyon hasznos, mert így szellemileg nem vész kárba az az idő sem, amit a testedzésre fordítunk. Podcastot hallgatni takarítás és mosogatás közben is nagyon élvezetes, úgy elszáll az idő, mintha sosem lett volna. Sőt, ha nem olyan a munkája, mint nekünk, hogy szavakat kell egymás mögé rakni, hanem mondjuk pixeleket vagy dobozokat, akkor még munka közben is csak úgy szalad vele az idő.