Milyen iskolákba jártál és hogy kerültél a filmezés közelébe?

Édesapám görög, anyukám, Tóth Ildikó magyar, Budapesten nőttem fel. Az egyetemi tanulmányaimat Angliában, a Brightonban lévő University of Sussex-en folytattam. Amikor végeztem, annyit tudtam, hogy nagyon érdekel a filmezés. Általános médiaszakon tanultam, amiben volt filmtörténet is, de több gyakorlati tantárgy is volt. Ezután, két évvel ezelőtt elmentem a VFX fesztiválra, amit minden évben Londonban tartanak, és neves stúdiók vizuális művészei prezentálják a munkájukat. Ekkor tudtam meg többet a vizuális effekt szakmáról, itt határoztam el, hogy ebben szeretnék dolgozni. Elkezdtem online videók segítségével képezni magam, és rengeteg szakmabelitől kértem tanácsot a LinkedIn-en. Több magyar művész karrierje (Menyhei Szabolcs, Király Kristóf, Kiss Gábor, Török Attila) is nagyon inspiráló volt, ők szintén sok tanáccsal láttak el.

És hogy kaptál helyet a szakmában? Melyik volt az első munkahelyed?

Tavaly júliusban azon szerencsések közé tartoztam, akik részt vehettek a Framestore által szervezett Launchpad gyakornoki programban. Ez egy angol stúdió, rengeteg nagy film effektjeiért felelős, többek között a Paddingtonon, a Harry Potter-filmekben, számos Marvel-filmen és a Gravitáción dolgoztak, amiért Oscart is nyertek. Decemberig voltam náluk, majd a Double Negative-nál folytattam, akik szintén több Oscart nyertek már, olyan filmeket csináltak, mint az Ex Machina, a Csillagok között (Interstellar) vagy az Eredet.

És hogy jutottál be az Industrial Light and Magichez? Milyen végzettség, ajánlások, előző munkák kellenek ahhoz, hogy valakit felvegyenek? Hol dolgozol, hogy képzeljük el a munkakörnyezetedet?

Az Industrial Light And Magic mindig is nagy álmom volt, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar lesz lehetőségem náluk dolgozni. Télen már leveleztem velük, aztán februárban összejött egy interjú. Márciusban kezdtem, azóta itt vagyok. Igazából a beküldött portfólió alapján mérik fel a képességeid. Az biztos jól mutatott, hogy két ilyen neves stúdió volt az önéletrajzomban, de az is lehet, hogy jó pont volt, amikor említettem, hogy róluk írtam tavaly az egyik esszém. Mindenesetre rengeteg szerencse is kellett. A stúdiók szinte mindegyike London belvárosában található, körülbelül 15 perc távolságra egymástól. Mindenkinek megvan a saját kis asztala, két gyönyörű felbontású képernyővel, rajztáblával és elég sok játékfigurával. Én is beszereztem már egy LEGO Finn-t !

Paint & roto artist vagy, pontosan mi a feladatod?

A vizuális effekt alapvetően két nagy részre bontható, 2D és 3D. Utóbbi számítógépes grafikával kreál képeket szó szerint a semmiből, míg a másik arra törekszik, hogy ezeket minél realisztikusabban olvassza bele a valódi, felvett, live action jelenetekbe. Ezen belül van paint & roto, ahonnan pár év után tovább lehet lépni compositori pozícióba. A compositornak sokkal nagyobb a kreatív szabadsága, ő teszi össze a jelenet különböző részeit, állítja a fényeket, színeket meg add hozzá egy kis füstöt vagy tüzet tetszése szerint. Nekik készítik elő a jeleneteket a paint & roto artistok.

Igen nagy részt képez ebben a már eléggé ismert zöld háttér. Az ember azt gondolná, hogy egy gombnyomás az egész, de valójában elég sokat kell dolgozni egy pár másodperces jeleneten is. A rotoscope kifejezés ebben a munkában valójában maszkolást jelent, mivel van, hogy a zöld háttér hiányos, de gyakran nincs is egyáltalán. A paint pedig a retus munkákat jelenti, az oda nem illő dolgok eltüntetését, illetve zöld háttér előkészítéseket. A “we will fix it in post” (azaz majd az utómunkában kijavítjuk) a legtöbb rendező által előszeretettel használt mondat.

Milyen filmeken, sorozatokon dolgoztál eddig?

A Framestore TV és reklám részlegénél dolgoztam a Black Mirror sorozaton, majd később a National Geographic Mars nevezetű tévészériáján. Idén lehetőségem volt először filmen dolgozni, ami még nagyobb kihívás, hiszen a hatalmas vásznon minden pixel számít. Dolgoztam az Élet című sci-fin, majd Christopher Nolan Dunkirk című háborús drámáján, ami júliusban jött ki. Aztán egy nagy álmom vált valóra, hiszen a legújabb Csillagok háborúján, Az utolsó Jediken dolgoztam.

Mi volt ezekben a filmekben a feladatod?

A feladat mindig változó. Még mindig eléggé a pálya elején tartok, és rengeteget tanulok minden nap, de pont ez tetszik ebben. A Marson például a sivatagban felvett jelenetekben kellett a bokrokat eltüntetnem, aztán kráterekre cserélnem. A Black Mirrorban volt egy jelenet, ahol az egyik színész belenézett a kamerába, ami elég zavaró volt, így azt kellett kijavítani. Az Életben sok kötelet kellett eltüntetni, amikkel a színészeket lebegtették az űrbéli jelenetekben. Akkor végzem jól a feladatom, ha ez a nézőknek fel sem tűnik.

Az utolsó Jedikről még nem beszélhetsz, de a Dunkirkben mit csináltál? És mit szólsz ahhoz, hogy a filmmel kapcsolatban máris Oscart emlegetnek?

A Dunkirknek azért is örültem, mert gyerekként nagyon érdekeltek a világháborús filmek, és egy Christopher Nolan-filmről van szó, akinek korábbi munkáiért is rajongtam. Nekem nem volt meglepő a sikere, egy világhírű brit rendező a brit történelem egy fontos eseményét dolgozza fel elképesztő realizmussal, és mindehhez Hans Zimmer szolgáltatja a zenét. De nagyszerű, hogy mind a kritikusok, mind a közönség nagy szeretettel fogadta. A rendező köztudottan híres arról, hogy ahol csak teheti, nem használ vizuális effekteket, ezért nagyon sok speciális effekt nincs a filmben. Ettől függetlenül nagy élmény volt ezen is dolgozni, néhány légi- és egy-két vízicsata jelenetből vettem ki a részem. A feladatom az volt, hogy minél élethűbbé és korhűbbé tegyem ezeket a jeleneteket.

Ilyenkor ki adja nektek az utasításokat? Van valamilyen kapcsolatotok a filmek rendezőivel?

A rendező általában a fő supervisorral elemzi a jeleneteket, aki továbbítja az észrevételeket az egyes részlegek supervisorainak. Ők kommunikálják tovább felénk. De szoros kapcsolatban vagyunk a compositorokkal, akiknek előkészítjük az egyes jeleneteket. Komoly csapatmunka áll az ilyen filmek mögött.

A mostani, ma még nagyon látványos CGI-effekteken nem látszódik meg majd az idő? Nem lesz kicsit nevetséges később?

Érdekes, hogy a technológiától mindig is tartott a film művészet. Ez így volt az első hangosfilmeknél, később pedig a színes filmeket egyenesen a mozgóképek végének tartották. De már el se nagyon tudjuk képzelni másképp. George Lucas mindig is vizionárius volt több mindenben. Támogatta a videóvágás és hangtechnika digitalizálását, és ő volt az első az olyan rendezők között, az 1999-es Baljós árnyaknál, aki egész estés, nagy költségvetésű hollywoodi játékfilmet forgatott digitális kamarával, akkor még full HD-ben. A vizuális effektekkel sincs ez másképp. Ez egy eszköz, amit ha a rendező jól használ, akkor a történet elmesélését segíti. Olykor persze van, hogy a vizualitás nagyobb hangsúlyt élvez, mint maga a sztori. De ennek is elég nagy közönsége van, szóval nem feltétlen gond. Én mindenesetre jobban szeretem, ha mindkettő fontos szerepet játszik.

Melyek azok a filmek mostanában, amiben a legjobb a CGI? Melyik tetszett a legjobban szakmai szemmel, és mi a kedvenc filmed úgy általában?

Az ipar nagyon sokat fejlődött az elmúlt két évtizedben, ez részben a technológia fejlődésnek köszönhető. Ma már egy laptopon olyan dolgokat lehet csinálni, amihez anno egy szobaméretű számítógép kellett. Általában minél nagyobb egy film költségvetése, annál jobb lesz a vizuális effekt is, de persze van kivétel. Szerintem az idén Oscar-díjat nyert A dzsungel könyve mindenképp egy új mérföldkő. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy az emberi karakterek is rengeteget fejlődtek, például ahogy a Zsivány Egyesben újból életre keltették Peter Cushing Tarkin karakterét. Mindenképp érdekes, hogy vajon hova fog fejlődni ez a technológia, és felváltja-e valaha a színészek szerepét a számítógépes grafika. A kedvenc filmem mindenképp a Csillagok háborúja, de szeretek néhány fekete-fehér klasszikust is, illetve Spielberg és Scorsese mesterműveit.

Nem rossz úgy filmeket nézni, hogy látod, hogy például az háttér nincs is ott igazából?

Ha a vizuális effekt jól van kivitelezve, szerintem még a szakma legnagyobbjai sem tudják megmondani, hogy valóban ott van-e. Rengeteg olyan eset van, amikor nem is gondolnánk. Nekem például a Scorsese által rendezett A Wall Street farkasa volt az, ami elindított a vizuális effekt irányába, mert egyszerűen nem hittem el, hogy mennyi effekt volt a filmben, amit észre se veszünk. Ezért is választottam a 2D-t, mert jobban érdekelt az olyan effekt, amit a néző észre se vesz. Ugyan a mai CGI munkák nagyon is realisztikusak, de nagyon sok múlik a rendezőn is, hogy hogyan használja. Ugyan tisztában van azzal a néző, hogy a dinók réges rég kihaltak, mégis Spielberg olyan tehetséggel meséli a történetét, hogy másfél órára az összes körmünk lerágjuk, hogy a főszereplő megmeneküljön a Jurassic Park ragadozói elől.

Mi volt az utolsó moziélményed? Mennyire voltál megelégedve a film effektjeivel?

Az utolsó film, amit megnéztem, az a Szárnyas Fejvadász 2049 volt, és hihetetlenül tetszett. Maga a történet is jó, mert nemigen lehet hibát találni benne, pedig a kollégákkal nagyon próbáltunk. De mint moziélmény tényleg nem mindennapi. Mind a hang, mind a képi világa egy újabb bizonyíték arra, hogy igenis vannak olyan filmek, amikért megéri moziba járni. Rachael karakterének számítógépes változata is nagyon jó lett, én személy szerint azt hittem, csak felhasználták a régi felvételt, de ha jól tudom, akkor számítógépes animáció volt az is. A hologramlány effektjei is lenyűgözőek voltak, nagyon precízen kivitelezték, a füst úgy ment át rajta, ahogy kell és az eső cseppek úgy peregnek le a kezén, ahogy azt az ember gondolná, noha még nem láttam hologram barátnőt élőben. Mindig egy kis büszkeséggel tölt el, amikor egy film végén több magyar nevet látok a stáblistán, és ez esetben akadt bőven.