Index Vakbarát Hírportál

Mi történik Andy Vajna kedvencével Amerikában?

PappaPia jelenetfoto (2)
2018.01.16. 16:15

Rendszeresen elhangzik a Fidesz nyolcéves kormányzásával kapcsolatban, hogy a kevés látványosan pozitív jelenségek egyike a magyar filmipar reneszánsza. Nemcsak a nemzetközi filmfesztiválokon (ld. Deák Kristóf és Nemes Jeles László Oscarja, Enyedi Ildikó Arany Medvéje) érezni a magyar film felfutását, hanem a hazai mozikban is, ahol rég látott lelkesedéssel ültek be a nézők olyan filmekre, mint a Kincsem, A Viszkis vagy éppen a Pappa Pia. Éppen ezért teljesen érthetetlen, hogy miért és kinek az érdeke, hogy ezeket a filmeket gyanús körülmények között pontozzák fel a világ legnagyobb filmes adatbázisában.

  1. Kincsem (7,8)
  2. A Viszkis (8,3)
  3. Pappa Pia (6,8)
  4. Testről és lélekről (8)
  5. Brazilok (6,3)
  6. Aurora Borealis (7,3)
  7. Budapest Noir (6,4)
  8. 1945 (7,5)
  9. Lengemesék (7,1)
  10. Tékasztorik (6,7)

Ezek voltak a legnépszerűbb magyar filmek 2017-ben, az első öt helyezettet egymilliónál is többen látták, a hazai filmek piaci részesedése 9 százalékos lett, ami az elmúlt évtizedek 3-5 százalékos stagnálása után kiemelkedő eredmény. A listán zárójelben szerepeltettük a film pontszámát legnagyobb filmes adatbázisban, az IMDb-n, ahol egy tízes skálán értékelhetik a felhasználók a filmeket.

Mégis kit érdekel, hogy az IMDb-n hogy állnak a filmek?

2017-ben vált igazán egyértelművé, hogy a stúdiók és forgalmazók elképesztően rá vannak feszülve a különböző filmes pontszámokat gyűjtő (pl. IMDb) vagy éppen kritikai aggregátor oldalakra (Metacritic, Rotten Tomatoes). Hírértékkel bírt, ha egy frissen bemutatott blockbusterről kijött az első aggregált pontszám, ahogy az is, hogy a Warner a saját tulajdonában lévő Rotten Tomatoeson elintézte: a Justice League-ről csak akkor kerüljön ki az első kritikai összesítő pontszám, amikor a film már megy a mozikban.

De lehetne említeni az első évados Orville-t, amiről napokig cikkezték, hogy miközben a kritikusok írásai alapján 100-ból 36 százalékon áll, addig a felhasználók szerint 10-ből 8,2 pontra értékelik, de hasonló kettősség érzékelhető a legutóbbi Star Wars-film megítélésénél is. És akkor még nem is beszéltünk a review bombing jelenségről, amikor valamilyen kisebb-nagyobb balhé hatására az emberek szándékosan pontoznak le filmeket, videójátékokat vagy olyan gyorséttermeket, ahol megverik a vendéget.

Mi a helyzet nálunk?

„Vajmi kevés, kimutathatatlan hatása van ezeknek az oldalaknak a jegyeladásokra – írta nekünk megkeresésünkre a Kincsem mellett többek között a Marvel-, Star Wars-filmeket is forgalmazó Fórum Hungary sajtófelelőse, Takács Máté. – A teljes mozis közönségből csak szűk réteg követi nyomon rendszeres jelleggel, és nálunk még nehezebben is írja át egy-egy rossz értékelés az előzetes szándékot, mint a tengerentúlon, ahol természetesen sokkal nagyobb keletjük van. Hiszen ottani kritikusok véleményét tömöríti a Rotten Tomatoes és a Metacritic, és a jó kritikákat a stúdiók fel is használják a kampányban, sőt, a Rotten Tomatoes logója a százalékos értékeléssel gyakran megjelenik kinti DVD-borítókon.

A jó kritikákat természetesen a magyar forgalmazók is szívesen visszhangozzák olykor, de inkább hazai oldalakét. A magyar nézők mozijegy-vásárlási döntésében sok tényező játszik közre, és ha más véleményre támaszkodnak, akkor más nézőktől hallottak alapján választanak – vagyis inkább számít nálunk a »szájhagyomány«, mint a kritikák. Ez is leginkább a magyar filmek esetében érhető tetten: a Kincsemet érezhetően kedvelték a nézők (és egyébként a kritikák is túlnyomó részt kedvezőek voltak), így sikerülhetett csaknem megnyolcszoroznia első hétvégi nézettségét.”

Hasonló véleményen volt Figeczki Annamária, a Pappa Pia, A Viszkis, a Harry Potter-filmek, a DC-adaptációk és rengeteg amerikai, illetve magyar filmet is forgalmazó InterCom kommunikációs menedzsere. „Bizonyos rétegek számára igenis relevánsak ezek az értékelések, de a széles közönségre nincsenek hatással ez említett külföldi site-okon található adatok. Akadnak rétegfilmek, amelyek esetében elképzelhető, hogy befolyással bírnak ezek az oldalak, de ezek a számok hazánkban nem igazán kimutathatóak – írta nekünk. – Előfordul, hogy a kritikai fogadtatás, legyen az negatív vagy pozitív, meglátszik a nézői eredményeken is, de erről nem lehet általánosságban beszélni, ugyanis filmfüggő jelenségről van szó. A mi célunk, hogy a lehető leghatékonyabban az adott  film célközönségéhez juttassuk el a filmet. A kritika nem azonos módon befolyásolja a különböző műfajú filmek nézettségét.  A szerzői magyar filmek és egyes rétegfilmek nézői komolyabban veszik az új bemutatókról szóló beszámolókat, adott esetekben ronthatja vagy akár segítheti is a nézőszámot; természetesen a széles nézői rétegeket megszólító, nagy filmek rajongói is olvasnak – elsősorban a neten publikált – értékeléseket, sőt, ahogy a kommentekből kiderül, véleményük is van róla, ám a jegyvásárlási hajlandóságon ez nem igazán érzékelhető." Figeczki annyit hozzátett még: cégüknél nem emlékeznek olyanra, hogy a külföldi oldalak értékelései hatással lettek volna a hazai forgalmazásra, de azért figyelemmel követik ezeket.

Most akkor tényleg imádják a Pappa Piát Amerikában?

Kicsit elmerültünk az IMDb pontrendszerében, mert például a Pappa Pia esetében meglehetősen gyanús a 6,8-as átlag. Az IMDb-n általában 7-es osztályzattól szokott egy film jónak számítani, ezért a 6,8 nem is rossz egy olyan produkciónak, amelyről az alábbi, DVD-borítón is idézhető mondatokat írták a magyar filmkritikusok:

  • „A jó ízlés elleni támadás, ami hemzseg a kliséktől, a blőd helyzetektől, a nevetséges színészi alakításoktól és a béna kivitelezéstől." (24)
  • A Pappa Pia olyan, mint a címe: a legaljának is a legalja." (Index)
  • A hanyagság így utólag lehangoló, ám a moziban, a bizarrabbnál bizarrabb momentumokra egy idő után a gátlástalan, felszabadulttá váló röhögés lett az ösztönös, adekvát válaszreakció." (Filmklub)
  • Tényleg olyan ez, mint a sokat szidott kereskedelmi tévék tehetségkutató műsorai, ahol a versenyzők rendszerint tudnak énekelni és mozogni, lehet, hogy még egyéniségük is van, de mivel valaki más rég bejáratott slágerét éneklik, és valaki más öltözteti és fazonírozza őket, hogy valaki másnak tetszenek, mögöttük pedig tizenöt táncos vonaglik és villog a sok fény, minden egyediségük eltűnik, érdektelenné válnak." (Port)
  • Pont, mikor ismét lehet szeretni a magyar filmet, pont, mikor készült egy olyan musical, amely elérte, hogy ezt a műfajt még ma is komolyan vegyék, akkor jön egy ilyen film, az öledbe tojik egy kiadósat, aztán befújja csillámmal, és a kezedbe nyom egy villát. De legalább zenés lesz a vacsora." (IGN)

A Pappa Pia az évtizedek óta Amerikában élő, az egyik legismertebb rajzfilmesnek számító Csupó Gábor musicalje, a kormánybarát Kálomista Gábor produceri munkájával. Miközben a filmet a létező összes magyar oldalon lehúzták a sárga földig, az IMDb 6,8-as pontszáma kifejezetten jónak számít. Leginkább annak köszönhetően, hogy gyanúsan sokan értékelték a filmet 10/10-esnek az Egyesült Államokból. A jelenlegi állás szerint 2147 amerikai felhasználó értékelte a filmet, átlagosan 9,2-re annak ellenére, hogy a Pappa Piát mindössze egyszer mutatták be Amerikában, akkor is a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon. A nem amerikai felhasználók 2,6-ra pontozták a filmet:

Nem kell túl sokat keresgélni a neten ahhoz, hogy az ember könnyen rátaláljon olyan oldalakra, ahol IMDb-értékeléseket lehet vásárolni. A Filmmaker SEO oldalán a Youtube-tól a Twitter-követőkön át az IMDb-pontszámokig bármit lehet vásárolni, utóbbi esetében mindössze 28 dollár (7210 Ft) 100 darab pozitív értékelés, de 142 dollárért (37 000 Ft) már rögtön 700 jó pontszámmal növelhetjük a filmünk átlagát. Hasonló szolgáltatást máshol is lehet venni, ezen az oldalon például egy SEO-specialista 15 dollárért ígér 80 darab pozitív pontszámot, de olyan kiegészítést is lehet vásárolni, mint a filmünk nézőlistára tétele 80 különböző accounton, 1000 Facebook-lájk az IMDb-oldalra, de még a Rotten Tomatoesra is kínál 10 dollárért 60 pozitív felhasználói visszajelzést. Az érdekesség, hogy a pozitív IMDb-pontoknál 8 és 10 csillag közé teszi a lehetséges értékeléseket, és ha megnézzük, hogy a Pappa Pia amerikai pontszámai hogyan oszlanak meg, akkor érdekes egyezésre lehetünk figyelmesek.

A több ezer amerikai értékelés azért is gyanús, mert miközben az IMDb szerint tengerentúliak ezrei rajonganak a Nagy Magyar Musicalért, addig a megkerülhetetlen Metacriticen és a Rotten Tomatoeson még csak profiloldala sincs a filmnek, nemhogy bármilyen kritikusi vagy felhasználói pontszáma. Azt is érdemes tudni egyébként, hogy a felhasználók lakhelyét az IMDb nem IP-cím alapján, hanem önbevallás (értsd, amit megadsz regisztrációkor) szerint kezeli. Mivel kifejezetten Amerika-specifikus jelenségről van, egyáltalán nem meglepő, hogy a vélt kamuértékelések amerikai profilokról jönnek általában.

Érdemes összevetni az adatokat más népszerű magyar filmekkel: a messze a legnépszerűbb magyar filmnek számító Valami Amerika 2-re vagy éppen az Üvegtigris 2-re 10-12 év alatt 2713, illetve 3041 szavazat érkezett az IMDb-n. Az augusztusban bemutatott Pappa Piára pár hónap alatt 2919 és ebből 2147 Amerikából.

Ja, és ha kizárólag a nem Amerikából érkező szavazatokat nézzük, akkor a Pappia Pia simán beférne az IMDb legalacsonyabb pontszámú magyar produkciókat gyűjtő listájára, szorosan A nagy duett és a Barátok közt mögé, de a 2,6-os nem amerikai pontszámátlaggal még a világ száz legrosszabbja között is ott lenne a helye. Ahol egyébként büszke kilencedikként virít a magyar gyártású Álom.net.

Ehhez hasonlót a top 10 2017-es magyar filmek közül egyedül a Tékasztorik esetében tapasztaltunk. A viszonylag minimális sajtóvisszhanggal megjelent, személyes blog alapján készült filmet Magyarországon kívül sehol máshol nem mutatták be tudtunkkal, mégis több mint 150 értékelés érkezett rá az Egyesült Államokból – két kivételellel kizárólag 8-asok és 10-esek.

Nem ismeretlen a jelenség

A magyar filmipar történetének egyik legnagyobb blamája kétségtelenül a 2008-ban megjelent Kis Vuk, ami nemcsak a klasszikus mesét, hanem úgy általában a magyar animációs hagyományokat csúfolta meg. A másfél milliárd (!) forintos költségvetésből készült borzalom annyira rossz volt, hogy az IMDb-n egy ideig az első helyen volt a minden idők legrosszabb filmjeiből álló listán. Tíz éve 1,2-es, 1,3-as átlagon állt az oldalon, azonban ezt azóta sikerült feltornásznia 2,2-re, leginkább annak köszönhetően, hogy 8 ezer szavazóból 2600 érezte úgy, hogy bizony a Kis Vuk teljes joggal megérdemli a 10/10-es osztályzatot. A Kis Vuk annyiban különbözik a Pappa Piától, hogy ezt ténylegesen bemutatták az Egyesült Államokban és máshol külföldön, és legalább a gyanús 10/10-es osztályzatokat sem Amerikából küldték. Az már más kérdés, hogy szinte pontosan ugyanannyi szavazat (8058) érkezett a Kis Vukra, mint amennyien 2008. április végéig megnézték a mozikban (8282).

Miért van erre egyáltalán szükség?

Nálunk a Metacritic vagy a Rotten Tomatoes használata nem annyira népszerű, mint Amerikában. A  Vox témával kapcsolatos cikkét  nyugodtan hozzá lehet kapcsolni az IMDb-értékelések dinamikájához is. A cikk a 2017-es egyik nagy kritikuskedvenc sikerfilmjét, a Tűnj el!-t (Get Out) hozza fel példának: az első vetítések után reménykedtek a jó kritikai visszajelzésben, és hogy a korai közösségi médiás zsongás és a film szájról szájra terjedő híre elég ahhoz, hogy más mozikban is bemutathassák a filmet. A Tűnj el! pontosan így lett először hatalmas kritikuskedvenc, majd a mainstreambe is betörő sikerfilm, és ehhez a filmes adatbázisok pontszáma is kellett. 

A nagy költségvetésű filmek esetében már jóval árnyaltabb a kép. A sötét ötven árnyalata, a Transformers: Az utolsó lovag vagy A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja annak ellenére tudott 110-170 millió dollár közötti bevételt termelni csak az Egyesült Államokban, hogy ezek a filmek a létező összes adatbázisban le vannak pontozva a béka segge alá. És akkor az animációs filmekről nem is beszéltünk, a borzalmas Bébi úr még a Transformersnél is több pénzt hozott, a még borzalmasabb Az Emoji-film pedig az első hétvégén 25 millió dolláros bevétellel nyitott szorosan Christopher Nolan háborús filmes remekműve, a Dunkirk mögött. Ráadásul hiába bukott meg rengeteg film Amerikában, amikkel kapcsolatban az agreggatárokra mutogattak a stúdiók, ha közben mondjuk Kínában vagy az európai piacon ebből semmit sem érezni, hiszen itt jóval kevesebben használják ezeket az oldalakat.  A Metacritic végzett egy vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a jó értékelést kapó filmek jegyeladásai jóval kisebb arányban csökkennek a bemutató utáni második héten, mint a negatív kritikát kapó produkcióké. Tökéletes példa erre a Batman vs. Superman, ami iszonyatosan durva bevétellel nyitott az első héten, de aztán a negatív kritikák után jelentős mélyrepülésbe kezdett már a második héten.

Szóval egyelőre nem világos, hogy a Pappa Pia gyanús pontszámainak pontosan mi értelmük van, hiszen itthon nemcsak nem ismerik az IMDb-értékelések világát, de a rossz kritikák ellenére kifejezetten sikeres volt itthon a film. Sokkal valószínűbb, hogy művészi vagy szakmai hiúság lehet a felpontozás hátterében, illetve egy esetleges Pappa Pia 2 elkészítése, amit sokkal nehezebben lehet lenyomni stúdiók, filmbiztosok és forgalmazók torkán, ha az első rész 2,6-on állna IMDb-n.

Természetesen az sincs kizárva, hogy létezik az Egyesült Államokban 2147 ember, akik ideutaztak Magyarországra, vagy elmentek a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválra, és megnézték a Pappa Piát, és úgy érezték, még soha életükben nem láttak ennyire klassz dolgot. Nem akarunk mi rosszindulatúnak tűnni.

Borítókép: jelenet a Pappa Pia című filmből. Fotó: Intercom.

Ne maradjon le semmiről!