Erkölcsileg minden szinten vállalhatatlan volt az a titoktartási nyilatkozat, amelyet Harvey Weinstein aláíratott az áldozataival, miután peren kívül megállapodott velük arról, hogy egyfajta "fájdalomdíjért" cserébe nem indíttatnak ellene eljárást a szexuális zaklatások miatt - mondta el a Variety szerint Weinstein korábbi asszisztense, miután a Weinstein Company csődbe ment, és a szerződésük hatályukat vesztették.

Zelda Perkins, aki korábban együtt dolgozott Weinsteinnal, a brit parlament egy bizottsága előtt beszélt a titoktartási nyilatkozatról. Perkins elmondta: az egész ügy azzal kezdődött, hogy azt mondták neki és a hasonló cipőben járó nőknek, hogy "teljesen összezúzzák" őket, ha csak megpróbálnak bármiféle eljárást indítani a cég ellen, ezért döntöttek úgy, hogy inkább pénzügyi igényt támasztanak Weinstein akkori cége, a Miramax ellen. (Rose McGowan, Weinstein egyik áldozata például azt állítja: ő elmondta több embernek, hogy mi történt vele, ezért az akkoriban nagyon nagy hatalmú Weinstein elterjesztette róla, hogy megbízhatatlan, hisztérikus színésznő, akivel jobb nem dolgozni, így McGowan hosszú évekig nem kapott munkát Hollywoodban. Az ő történetéről ebben a cikkben írtunk hosszabban.)

Perkins most elmondta: a nyilatkozatban olyan záradékok voltak, amelyek nemcsak azt tiltották meg, hogy az áldozatok a barátaiknak, kollégáiknak, családtagjainak beszéljenek arról, hogy mi történt velük, de azt is, hogy elmondják bármilyen orvosnak, ügyvédnek, adóhivatalnak, könyvelőnek vagy pénzügyi tanácsadónak. Illetve csak abban a valószerűtlen esetben beszélhettek volna az ügyükről, ha aláírattak volna egy újabb titoktartási szerződést azzal az illetővel, akivel épp készültek megosztani a tapasztalataikat. De még ha így is tettek volna, akkor is "nyomást gyakoroltak rájuk", hogy ne nevezzenek meg konkrét személyeket.

Perkins arról számolt be, hogy egy kolléganője ugyan elment az őt ért trauma miatt egy pszichológushoz, de magáról a traumáról már nem mert beszélni még neki sem, annyira félt a titoktartási nyilatkozat megszegésének következményeitől.

Perkins szerint Weinstein "a közelben akarta tartani az ellenségeit", így sokat tett azért, hogy ő és a többi áldozat is a cégnél maradjanak. A szerződés aláírása előtt erről győzködte őt, fizetésemelést ajánlott, és eközben lényegében mindent elismert, amit vele tett, és bocsánatot is kért értük. Ezt Perkins a szobában lévő ügyvédje le is jegyezte, de Weinsteinék nem engedték, hogy a jegyzeteivel hagyja el a helyiséget, előbb meg kellett semmisítenie azt.

Perkins hosszú tárgyalásokon szerette volna elérni, hogy másfajta titoktartási szerződést kelljen aláírnia: olyat, amelyben szerepelt volna, hogy Weinstein tanácsadáson vesz részt, hogy megváltoznak a cégen belüli emberi kapcsolatokkal összefüggő szabályok, illetve hogy ha a következő két évben hasonló vádak merülnek fel Weinstein ellen, azt a céget birtokló Disney elé kell tárni, Weinsteint pedig kirúgni. De, mint elmondta, az ügyvédek csak nevettek a felvetésein.

A Disney-t is felkérték, hogy szólaljon fel a brit parlamenti bizottság előtt, de a cég ezt elutasította.