– kérdeztem három éve, amikor szembejöttek a Jurassic World trailerei. Aztán megnéztem a filmet, és egész jól szórakoztam. A Jurassic World: Bukott birodalomnál éppen fordítva történt. Elmentem a moziba, hogy szórakozzak egy jót, és úgy jöttem ki, hogy ki a bánatnak kell még egy Jurassic Park-film.

A legelső, 1993-as film alapmű a popcornmozik között, a második egynek jó volt, a harmadik már kifejezetten béna – ezért is volt meglepő, amikor a leszállóágba került brandet 14 év után felhozta a Universal, de bejött nekik. Az addig leginkább egy kis költségvetésű sci-fi révén ismert rendező, Colin Trevorrow magabiztosan, ugyanakkor a rá jellemző játékossággal idézte meg az első részt – jó, persze, főleg külsőségekben, mert az istent játszó emberről szóló tanmese elemezgetését már a második résszel elhagyta a sorozat. A Jurassic World több mint 1,6 milliárd dollár bevételt hozott, amivel jelenleg az ötödik legsikeresebb film a történelemben – nem is volt kérdés, hogy lesz folytatása, sőt egy második trilógia kezdődik általa.

Nem tudom, hogy milyen lesz ennek a trilógiának a befejező része, tehát a jövőbeli, hatodik sorfilm, de remélem, egy akkora meteor lesz a főszereplője, amekkora 65 millió éve látogatott a Földre. Mert az ilyen folytatások, mint a héten debütáló ötödik rész, a Jurassic World: Bukott birodalom, inkább haljanak ki minél előbb.

Persze, egy sokadik dínós kalamajkától már nem vár nagy mélységeket az ember, inkább egy jó zúzós kalandfilmet. De ezt elfogadva is felkaptam a fejem az első előzeteseknél, hogy mekkora hülyeség az alapsztori: az eredeti őslényparkot – valószínűleg szeizmológusok megkérdezése nélkül – olyan szigetre telepítették, amit a rajta levő vulkán bármikor el tud pusztítani, ezért hőseink visszamennek, hogy megmentsék a dínókat, főleg kis barátjukat, a kék hátú velociraptort.

Trevorrow megmaradt forgatókönyvírónak, és csatlakozott hozzá állandó tettestársa, Derek Connolly is, de ezúttal nem vált arannyá, amihez értek. A sztorinak már a felütése is erőltetett, de később, főleg a – már nem a szigeten játszódó, merészen zárt térre váltó – második óra kezdetével egyre zavaróbbá válik a narratíva görcsölése. A széteső dramaturgia, aminek egyetlen célja, hogy valahogy összefűzze a PG-13 korhatár-kategóriára kalibrált, cgi-nehéz akciójeleneteket. Az egydimenziós karakterek és a régi, eleve nem túl bonyolult szereplők leegyszerűsítése. Az, hogy a dínópark leggyakoribb állata továbbra is a Deusexmachinasaurus. A hisztérikus kacajra késztető logikátlanságok, amiket még egy csak dvd-re készülő film is szégyenkezve vállalna fel. A Jurassic World: Bukott birodalom tipikusan az a film, amiről kijőve röhögve vagy bosszankodva lehet sorolni az irracionális baromságokat, amíg a parkolóba nem érünk. Aztán még a kocsiban is, hazáig. És még kicsit otthon is. Meg másnap reggelinél.

Ezzel az alappal nincs sok esélye Chris Prattnek (aki amúgy sem egy színészóriás) és Bryce Dallas Howardnak. A Jurassic Worldben még jól működő párosuk elszürkül a folytatásban, a vagány dínószakértő és az üzleties üzemeltetési főnök mostanra Dínók Elől Menekülő Ember #1 és Dínók Elől Menekülő Ember #2 lett. A gonoszok annyira jelentéktelenek és sablonosak, hogy le sem írom a nevüket, a Ian Malcolmot alakító Jeff Goldblum pedig csak két rövidke jelenetet kap (de azért jó hosszan mutatták a trailerben).

Egyedül a rendezésben akadnak kiemelkedő részek. Juan Antonio Bayonát eddig főleg A lehetetlen című, a 2004-es thaiföldi cunamiról készült filmje és a tavalyelőtti Szólít a szörny révén ismerhettük. A Bukott birodalmat érezhetően a producerek elvárásai mentén rakta össze, és ezzel a teherrel nehéz markáns saját stílusjegyeket mutatni, de így is akad néhány szépen komponált jelenet, amiért jár az elismerés. A szkriptből viszont Bayona sem tud énekes halottat csinálni, a film második felében pedig már az is gáncsot vet neki, hogy a cselekmény horror felé kacsintgatása lehetetlen vállalkozás ilyen korhatár-kategória mellett.

A Jurassic World: Fallen Kingdom filmnek ügyetlen, mint egy T-rex a mellső végtagjaival, de így is borítékolható a siker. Van egy erős előzménye, több korosztályt is érdekelhet, jó időben jött ki ahhoz, hogy a nyár blockbustere legyen, jelentős riválisa pedig nem nagyon akad (Solo elszomorodik). Jöhet tehát egy-két év múlva a hatodik rész, aztán egy harmadik trilógia, gondolom. Ian Malcolm elborzadó ábrázata vagyok.