Százszor inkább ez, mint még egy Mamma mia
További Cinematrix cikkek
- Kegyetlenül megdolgoztatta az agytekervényeinket Hugh Grant új vallásos thrillerje
- Az új Dűne-sorozat pont arról szól, amitől napjainkban a legjobban rettegünk
- Maradj csak szenvedő, irányítható és gyermek
- Ryan Reynolds felesége miatt újraforgatták a Deadpool & Rozsomák végét
- Jeff Goldblum fiai már kitalálták, mit szeretnének örökölni apjuk 40 millió dolláros vagyonából
Nem hiszem, hogy ne lett volna ember, akinek ne fordult volna meg a fejében a negyedik Csillag születik filmről, hogy ezt mégis minek? Hogy három verzió ugyanarról a sztoriról talán még hollywoodi mértékkel mérve is elégnek mondható. Oké, az 1937-es eredetit Janet Gaynor és Fredric March főszereplésével valószínűleg kevesen látták. Az ötvenes években készült verzió Judy Garlanddal már jóval ismertebb, a hetvenes évek Csillag születik-je viszont mostani moziba járóknak is ismerős lehet. Ebben a harmadik, Barbra Streisand-féle változatban annyi újítás történt, hogy a filmsztárok világából a rockzene közegébe helyezték a sztorit. Ezt a mostani film is megtartotta, itt is zenészek a főhőseink.
Bradley Cooper valamiért iszonyatosan akarta ezt a filmet.
Onnantól kezdve, hogy kiderült, Clint Eastwood visszalép, és az eredetileg csak főszereplőnek kinézett színész megpróbálkozhat a rendezéssel. Hiába próbálták lebeszélni róla (még Eddie Vedder, a Pearl Jam frontembere is, akiről részben mintázta a karakterét), hiába jött rá lassan össze a pénz, hiába találta meg nehezen a női főszereplőt. Iszonyatosan akarta, és hogy miért, az már az első feltűnésekor Jackson Maine szerepében világos lesz.
A Csillag születik a forgatókönyv- és dalíró, főszereplő, rendező és producer Cooper hiúság projektje, de nem a rossz értelemben. (Érdekes, hogy a Csillag születik előző verzióját mint Barbra Streisand hiúság projektjét szokták emlegetni, csak annak a filmnek Barbra bizonyítási vágya egyáltalán nem tett jót.) Cooper viszont nagyszerű a kiégett rocksztár, Jackson Maine bőrében. Annyira sokféle, annyival több, mint amit ez a szerep első blikkre kínál: furcsa, zavart, összetört, vonzó, visszataszító, kedves, nagylelkű, irigy és kicsinyes egyszerre. De főleg egy nagyon szerethető karakter. (Ami bármennyire is hajlamosak erről elfelejtkezni a rendezők, egyáltalán nem árt egy filmnek.)
Amikor először látjuk, egy koncert után indul valahova, vedel, és vedelni akar a továbbiakban is. Így téved le abba a bárba, ahol a transzvesztita előadók mellett egy nő, az amúgy pincérnőként dolgozó Ally (Lady Gaga) is fellép. Jackson az első percben kiszúrja, hogy óriási tehetséget lát, és rövid úton kideríti, hogy Ally nemcsak énekesnő, hanem dalszerzőként is kiváló. Minden erejével azon van, hogy támogassa a lányt, hogy elhitesse vele, amit valójában, a lelke mélyén ő is pontosan tud: hogy erre született. Egymásba szeretnek, de ahogy Ally egyre nagyobb sztár lesz, Jackson úgy süllyed egyre mélyebbre. Alkoholizmusa, hanyatló karrierje, borzalmas gyerekkorának emlékei és mindaz, ami Allyvel történik, egyre durvább súllyal nehezedik rá.
Nemcsak fura, hanem így utólag egyenesen képtelen ötletnek tűnik, hogy Ally szerepére eredetileg Beyoncét nézték ki.
A Csillag születik legnagyobb ereje ugyanis Cooper és Lady Gaga kettőse, az, hogy a románcuk minden irracionális és (kezdetben) meseszerű fordulata ellenére elhisszük nekik, hogy szenvedélyesen szeretik egymást. Úgy néznek egymásra, úgy érnek egymáshoz, úgy beszélnek egymással, hogy egy percig se legyen kétségünk, itt a nagybetűs szerelmet látjuk.
Ennyire imádják
IMDb: 8,7
Rotten Tomatoes: 95%
Metacritic: 88
Index: 7/10
Ráadásul a film erősen reflektál a Lady Gaga jelenségre. Ahogy haladunk előre a történetben, ahogy a rockból egyre inkább pop lesz, úgy közeledünk ahhoz, akit Lady Gagaként ismerünk. De nemcsak Lady Gaga, hanem általában minden női popsztár karrierjének dilemmái előkerülnek onnan kezdve, hogy lehet-e sikeres egy nem szabályos szépségű nő a showbizniszben, odáig, hogy meddig kompromisszum és mikortól önfeladás stílust váltani a sikerért. Ezek a kérdések, ahogy az alkoholizmus vagy a gyerekkori traumák témája is inkább említés szintjén maradnak, a nagy románc és a dalok mellett kitárgyalásukra nemigen jut idő.
A felszínességet és közhelyes megoldásokat (ilyenek azért akadnak bőven) azonban mindig ellensúlyozzák az erős jelenetek, például a pár legkomolyabb veszekedése, ahol parádésan felépítve kerülnek elő az egyre súlyosabb genyóságok. Az erősségek között egyértelműen ott vannak a film zenés részei. Lady Gaga és Cooper más zenészek bevonásával közösen írták a dalokat, melyek egy részét valódi koncerteken, fesztiválokon élőben rögzítették. (Például a 2017-es Coachellán forgattak, ahol Lady Gaga headlinerként lépett fel.) Ez baromi jót tett a Csillag születik-nek, az ember szinte elfelejti, hogy egy musicalt néz.
Vagyis ilyennek kéne lennie egy musicalnek 2018-ban.
A kritikusok máris Oscart emlegetnek a filmnek, a rendezőnek, a főszereplőknek. Talán egy kicsit túlzó a hype a Csillag születik körül, de százszor inkább ez, mint még egy Mamma mia.
Ne maradjon le semmiről!