A Terminátor-franchise a második rész után olyan lett, mint az a vár a Gyalog galoppban, amit a király mocsárra épített, aztán elsüllyedt. Felhúzta megint, az is elsüllyedt, de nem adta fel, épített egy harmadikat. Az leégett, összedőlt, aztán süllyedt el. De a legújabb még áll.

A könyörtelen gyilkológépes, minimál költségvetésből forgatott első rész és a második, igazi blockbusternek számító film után a producerek bármivel is próbálkoztak, nem volt benne köszönet.

• A Terminator 3 (A gépek lázadása) (2003) egy tisztességesen összerakott film volt, de a főgonosz terminátort hozó Kristanna Loken nem volt elég ijesztő, a John Connort alakító Nick Stah meg elég jó. (433 m dollár bevétel)
• A negyedik film (Megváltás) (2009) a szereposztáson nem spórolt, Christian Bale, Sam Worthington, Anton Yelchin, Moon Bloodgood, Bryce Dallas Howard, Common, Michael Ironside és Helena Bonham Carter lábon eladna tulajdonképpen bármit. Csak éppen ez a film szakított javarészt mindennel, amit a rajongók szerettek a franchise-ban és a jövőre koncentrált, nem kevés Mad Max beütéssel, és csak ótvaros CGI-Arnoldra futotta a készítőknek. (371 m dollár)
• Az ötödik fim (Genysis) 2015-ben került mozikba, megint erős szereposztással (Arnold Schwarzenegger, Jason Clarke, Emilia Clarke, Jai Courtney, J. K. Simmons, Matt Smith, Lee Byung-hun) és Sarah Connorral a történet középpontjában. 440 milliót termelt, amivel a második a franchise-on belül, bár ettől nem lett azért jó film.

Szóval innen kellett folytatnia a Sötét végzetnek, ami 2015-ben még a negyedik közvetlen folytatása lett volna, de a kínaiak miatt nem lett, mert az ottani piactól várt 150 millió nem jött be a Paramount kasszájába. A film ugyanis (most tessék megkapaszkodni), a 440 milliós összbevétel ellenére sem érte el a nullszaldót, legalábbis papíron. Elkezdődött a kötélhúzás és a hiszti, Emilia Clarke 2016-ban bejelentette, hogy nem lesz többé Sarah Connor, James Cameron pedig szépen csendben jelezte, hogy az 1984-es jogok visszakerülnek hozzá, és

A Sötét végzet tehát az előző három film történéseit teljesen figyelmen kívül hagyva folytatja az eredeti történet vonalát, Sarah Connor megakadályozta az apokalipszist, és minden rendben van a világban, pl. Mexikóvárosban, ahol Dani Ramos autógyári munkásnak egy kedd reggel az a legnagyobb baja, hogy a kurva robotok miatt az öccse elveszíti a munkáját. Aztán a futószalag mellett megjelenik a gépiesen mosolygó apja, kezében egy 45-össel és fejbe akarja lőni, de az utolsó pillanatban egy colos, széles vállú szőkenő úgy vágja bele a fatert a fényezőüzem tíz centi vastag acéllal borított ajtajába, hogy az behorpad. Dani meg csak néz maga elé csészealj nagyságú szemekkel, mintha akkor hallgatta volna végig DJ Jeszy okfejtését a fideszes aktivista csajok nemi életéről egy podcastban. Nem sokáig van lehetősége a sokk kényelmes melegében lebegni, mert Grace (Mackenzie Davis) magával rángatja azzal a felkiáltással, hogy ha élni akar, akkor vele megy, de sietve.

Ezzel nyit a Sötét végzet, illetve van egy rendes nyitójelenet is, de azt most nem spoilerezzük el. Tim Miller (Deadpool) az első félóra végéig egy másodpercnyi szusszanást sem hagy a nézőnek, Dani, az öccse és Grace együtt menekül hol gyalog, hol valami szakadt furgonnal, nyomukban egy Rev-9-es Terminátor, ami azt a nagy truvájt tudja, hogy a folyékony fémből(?) kovácsolt(??) külső borítása(???), ha kell, leválik a fémvázról, így kvázi két gyilkológépet kapunk egy áráért, és így elég esélytelen ellene még az a Grace is, aki egyfajta kiborg, felturbózott ember, de olyan, aki megsérülhet, vérzik, elfárad, satöbbi. Még mielőtt a félórás autós üldözés végén a Gabriel Luna alakította robot darabokra téphetné Grace-t és védenceit, megjelenik az oridzsinál Sarah Connor (Linda Hamilton) és sztoikus nyugalommal ártalmatlanítja a gépet, legalábbis egy időre.

Ez a film úgy reboot vagy remake, hogy James Cameron effektíve nem újraforgattatta az első két Terminátort, csak kiszedte belőlük a kedvenc jeleneteit és motívumait, ezeket letette Tim Miller elé, és közölte, hogy na akkor ezek köré tessen felépíteni egy filmet, aminek tök véletlenül itt is van a kész vázlata, szívesen. A Sötét végzet pont annyira Cameron filmje, mint Milleré, ezért kerültek bele olyan, a régi rajongóknak szóló ki- és beszólások, amikkel a franchise-ba 1991, a T2 után beszálló nézők nem feltétlenül tudnak mit kezdeni, de hálistennek ezek közül csak pár zavaró. Nemcsak nekem, Linda Hamilton és Tim Miller is nyilvánosan szólt be Cameronnak egy-két túlspilázott dologért.

A felépítésében, drámai csúcspontjaiban és tempójában mindenképpen a T2-re hajazó film az 1984-es elsőből is merített ugyan, de sokkal kevesebbet, viszont sikerült úgy megmaradnia viccesnek, hogy nem lett sem debil, sem olyan túltolt ökörség, mint az első Deadpool, de Schwarzenegger remek egysorosokat kapott, és hálistennek a Hasta la vista...bébi színvonalát sikerült túlszárnyalni. A film egy klasszikus road movie, pont olyan, mint a T2 volt. Látványvilágában annál fejlettebb, de nem feltétlenül jobb megoldásokkal operál, viszont

Egy vágó ráfért volna persze, a 128 perces játékidőből húszat simán le kellett volna faragni, és ez az a film, amiben a néző szembesül azzal, amivel Cameron is pár éve: ez a folyékony fém Terminátor papíron zseniális ötlet volt, de megvalósítani nagyobb szívás, mint hiteles filmet forgatni a JFK elleni merényletről. A trükk 1991-ben észbontó volt, 2019-ben viszont nagyon gagyi, a fémvázról való leszakadás és visszaépülés elbírt volna még pár munkaórát, és akkor a saját szabályrendszerét folyamatosan felrúgó gonosz Terminátort még nem is említettem, pedig nagyon kéne. (Miért nem nyújtja meg magát végtelen hosszúra?)

Luna nem elég fajsúlyos a gyilkológép szerepéhez, nincs meg benne az a kisugárzás, ami Robert Patrickban vagy Schwarzeneggerben igen. Hamilton a megrogyott, alkoholba és terminátorlikvidálásba menekülő kőkemény nőt nagyszerűen hozza, Schwarzeneggerrel közös jeleneteik remekül sikerültek. Reyesnek van pár jó jelenete, de ez nekem kevés volt, Mackenzie Davis viszont állati szuggesztív és hiteles ebben a szerepben is, őt a Halt And Catch Fire című sorozat óta imádom, remélem kap még jó szerepeket, mert nagyon tehetséges.

és pont annyira újít meg egy már bejáratott franchise-t, hogy a régi rajongók se háborogjanak. Csak éppen nem világos, miért is készült el, mert azon túl, hogy a lojalitás és az önfeláldozás szép dolog, semmi olyasmit nem mond és mutat, amire akár egy nappal később is emlékeznénk.