Az észak-amerikai mozipénztárakban nem kezdett rosszul a Star Wars harmadik trilógiájának befejező epizódja, a Skywalker kora, bár a 40 millió dolláros csütörtök esti nyitóbevétel valamivel elmarad a saga előző két részének hasonló adatától – Az ébredő erő 57 milliót, Az utolsó jedik 45 milliót hozott. Ez azonban még így nagyon jó számnak minősül, minden idők ötödik legmagasabb csütörtöki nyitóbevételének számít. 

Egy másik adat viszont elgondolkodtathatja a Disney vezetőit: Kínában a Skywalker kora kifejezetten  gyengén indított , sőt a negyedik helyre szorult vissza a helyi blockbusterek mögött. Az első három napban a film mindössze 6 millió dollárt tudott összeszedni, márpedig a kínai piac ma már egyre fontosabb a stúdióknak, mivel a bevétel növekvő arányban származik a világ legnépesebb, gyorsan gazdagodó országából. Csakhogy pont a Csillagok háborúját övező viszonylagos közömbösség mutatja, hogy Kínában egyáltalán nem lehet mindent automatikusan eladni, amit a mindeddig egyeduralkodó nyugati (amerikai) popkultúra előállít. A Maoyan online jegyértékesítő becslése szerint a Skywalker kora várhatóan csak 17,8 millió dollárt fog Kínában megtermelni, ami nagyságrendekkel gyengébb eredmény az első két epizód teljesítményénél (42,5, illetve 124 millió dollár). 

És már ezek a filmek sem taroltak igazán nagyot. Ennek az a fő oka, hogy

1977-ben, amikor az Egy új remény az egész nyugati világban rabul ejtette a mozinézőket, Kína éppen egy évvel volt Mao halála után, még tartott a kulturális forradalom utóhatása, és szó sem lehetett arról, hogy egy ilyen dekadens nyugati filmmel hagyják megmérgezni a kommunista kínai mozinézők lelkét. Az eredeti trilógiát csak 2015-ben, a Sanghaji Nemzetközi Filmfesztivál alkalmából mutatták be Kínában, de ez nyilván nem válthatott már ki olyan hatást, mint a maga idejében, legfeljebb történelmi kuriózumként érdekelhette az erre fogékonyakat.

A 2000-es évekbeli előzménytrilógia filmjei viszont futottak a kínai mozikban, viszont pont emiatt a kínai nézők számára teljesen érthetetlen a történetvezetés, hiszen kimaradt nekik a Skywalker-saga egész közepe. És amikor nyugaton a nézők majd elolvadtak Carrie Fisher, Mark Hamill és Harrison Ford felbukkanásától, Kínában nem értették, miért olyan nagy dolog ezeket az idős embereket újra látni űrhajók és lövöldöző rohamosztagosok között. Az ébredő erőnek a kínai nézők még megadták az esélyt, de a következő filmeknek már egyre kevésbé.

És hogy mit néznek a Csillagok háborúja helyett ezen a héten Kínában? Egy helyi franchise, az Ip Man negyedik részét, ami egy legendás kínai harcművész, Bruce Lee mestere, Jíp Man életéről szól, és valós történet alapján készült. Nem meglepő módon ezeket a filmeket Magyarországon be sem mutatták.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!