Szájpecekkel, bőrruhában, ostorral szórakoztat a Netflix sorozata
További Cinematrix cikkek
- Ha nem ez a film nyeri jövőre az Oscart, kukába az egész gálával
- A magyar nő nem talált apát a gyermekének, végül egy meleg orosz férfitól kért segítséget
- Meghalt Alan Rachins, a Dharma és Greg színésze
- A legrosszabb rémálmunkat kelti életre a Netflix új thrillerje
- Itt a bejelentés a Warnertől, mozivásznakra költözik a Trónok harca
Megérkezett a Bonding, azaz a Barátság perverziókkal második évada a Netflixre. A készítők szerencsére hozták az előző évad színvonalát, sőt, emeltek is rajta.
Dominának lenni könnyebb, mint önmagunknak?
Kellemes színfoltja volt 2019 tavaszán a Netflixnek a Bonding, Barátság perverziókkal című sorozata. Mivel a platform lényegéből adódóan nem kell kínosan ügyelni rá, hogy minden családbarát legyen, így szerencsére elfér a kínálatban olyan sorozat is, ahol abszurdabb köntösbe bújtatva mutatnak meg érdekes életszituációban élő, de teljesen átlagos problémákkal küzdő embereket.
Az első évadban megismertük Tiffanyt (Zoe Levin), aki napközben pszichiáternek tanul az egyetemen, éjjel pedig magára ölti a szexi bőrszerkói egyikét, hogy férfiak titkos vágyainak eleget téve keresse meg tanulmányaira a betevőt. Ebbe az üzletbe szervezi be régi legjobb barátját, akivel bár a suli alatt sülve-főve együtt voltak, pár éve semmit sem tudnak egymásról.
Barátja, Peter (Brendan Scannell) meleg fiú, aki a stand-up comedy műfajában vágyik a kiteljesedésre, és ennek útján pont a bűnbarlangban tett látogatásai viszik előre, mert megalkotja az álcaként szolgáló személyiségét, Cartert.
A történet ott ért véget, hogy a két jóbarát meggondolatlanul elment egy címre, aminek nem néztek eléggé utána, veszélybe sodorva magukat.
A második évad szépen építi a történetet. Bár már az elsőben is nagy szerepet játszott a személyiségfejlődés és az emberi lélek boncolgatása, a folytatásban erre rátettek még egy lapáttal. A furcsa szexhelyzetek háttérbe szorultak,
de a sorozat humora ugyanolyan szórakoztató az abszurd, egymást lepisilős jelenetek nélkül is. bár a pingvinjelmezes kéjelgés ebben az évadban sem marad el.
Érdekes a két jóbarát karaktere közötti párhuzam, amit már az első évadban elkezdtek felépíteni, de itt bontakozott ki igazán a lényeg: ahogy Peter elkezdi építeni Cartert, ezzel kialakítva egy hamis személyiséget, úgy építi le párhuzamosan Mistress May a saját maga által húzott falait, hogy teret adjon az igazi Tiffanynak.
Tiff pedig azért, hogy visszakerülhessen a szakmába, újraveszi a domina lét alapjait. Mestere pedig, aki anno látott benne valamit, ennek az egész munkának egy új aspektusát világítja meg a nézők és a lány számára.
Kiderül még több részlet arról, hogy a két barátnak miért szakadt meg a kapcsolata a gimnázium után, és az is, hogy az alá-fölé rendelt szerepeket az emberek nem csak a hálószobában, de az életben is sokszor önként öntik magukra.
Újfent érdekes dilemmákat kapunk a barátságukat illetően, de az íróknak most még inkább sikerült olyan szituációkba rakni a karaktereket, amiktől igazán valóságosnak tűnnek. Nem jónak vagy rossznak, csak embernek.
A barátság mellett kapcsolati konfliktusokba is bőven belemennek, szintén tanulságosan és valódin ábrázolva őket. Talán a harmadik évadban a családi szálaké lesz a főszerep.
A Bonding, Barátság perverziókkal kifejezetten vicces és élvezetes sorozat, ami megnevetteti az embereket, és rengeteg gondolkodni valót nyújt, talán többet is, mint várható lenne 8 darab 20 perces epizódtól.
Pont ezért, bár maga az évad rövidebb, mint pár Tarantino-film, érdemes nem egyben végignézni. Akkor több esélyt adunk magunknak rá, hogy a szórakozás mellett beengedjük a mélyebb gondolatokat is.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.