Huszonhat külföldi fesztiválon szerepelt, ennek a felén pedig díjat is bezsebelt a Post Mortem, az első magyar horror, pedig csak tizennyolc fesztivál versenyprogramjában vett részt. Finoman fogalmazva is remek arány, így nem csoda, hogy hatalmas várakozás előzi meg a hazai premiert, amelynek időpontja végre körvonalazódott: október 28-tól várják a hazai mozik a borzongani vágyókat.

A filmet Bergendy Péter rendezte, aki már 2004-ben elrabolta a magyar nézők szívét Hámori Gabriellával a kamerája előtt, az Állítsátok meg Terézanyut! című filmmel. Majd összedobott egy nemzetközi viszonylatban is kiváló alkotást, az önmagát is megkérdőjelező kommunista rendszer egy szeletét ragadta ki A vizsga című filmben. Ennek a produkciónak a folytatása lesz A játszma, amely sokunk örömére szintén októberben kerül a hazai mozikba. Aki az első részt kihagyta, ne csüggedjen, a Netflixen megnézheti, rögtön a Trezor című filmmel karöltve, amelyet szintén Bergendy Péter jegyez.

A romantikus vígjáték, történelmi dráma és thriller után most a horror műfajában próbálta ki magát a Balázs Béla-díjas filmrendező. Magyarországon ez az a műfaj, amelynek létezését előszeretettel felejtik el az alkotók, így merész választás volt ehhez nyúlni. Ez már önmagában is elég lenne ahhoz, hogy borzongani vágyó tömegek rohamozzák meg a hazai mozikat, de a tény, hogy ez az alkotás milyen szép fesztiválkarriert futott be az elmúlt hónapokban, csak fokozza az izgalmat és az érdeklődést.

A film világpremierje a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon volt, azóta huszonhat filmszemlén próbálta ki magát a szakma és a közönség előtt. Legutóbb a Pármai Nemzetközi Zenei Filmfesztiválon, amelyen a legjobb filmnek járó Violetta d’Argento díjat kapta meg.

Nagyon jó érzés, hogy a vezető európai fantasztikus- és horrorfilmfesztiválokra eljutottunk a Post Mortemmel. Számomra a díjakon túl a legnagyobb siker talán az volt, hogy Londonban a világ egyik leghíresebb mozijában, a Cineworld Empire, Leicester Square moziban vetítették a filmet a világ egyik legmenőbb horrorseregszemléjén, a FrightFesten. És a spanyol, portugál, olasz közönség és kritikusok után még az angolok is forró vérrel lelkendeztek. A járvány miatt sajnos csak két fesztiválra juthattam el. A szlovén Ljutomerben olyan volt, mintha a Rocky Horror Picture Show meglehetősen fura figurái közé cseppentem volna, a svájci Neuchâtelben pedig egészen érdekes élmény volt, ahogy a közönség a film közben megtapsolta, amikor az egyik szereplő hőstettet hajt végre. Remélem, a hazai közönség is szeretni fogja a Post Mortemet, mert mégiscsak nekik készítettük

– mesélte az Indexnek Bergendy Péter.

A történet 1918 fagyos telére kalauzol bennünket, ahol Tomás, a fiatal vándorfotós (Klem Viktor) abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében. Egy tízéves kislány (Hais Fruzsina) hívására eljut egy kis faluba, ahol szokatlanul sok munkája akad, és egyre több természetfeletti jelenséggel találkozik. A kísértetek közölni akarnak vele valamit, és ő elhatározza, hogy kideríti, mi a céljuk. De veszélyes terepen jár: minden rossz mozdulat egy új, az előzőnél is vadabb támadást vált ki.

A post mortem fotók készítése a XIX. században az egész nyugati féltekén elterjedt volt, sőt még az 1930-as évekből is maradtak fenn ilyen fotók, amelyek az utolsó emléket őrizik meg az elhunytról – többnyire az elhunyt családja körében.

A különleges hangulatú, a hazai filmekben ritka digitális látványelemeket is felhasználó első magyar horrorfilm 524 snittjében van számítógépes trükk. Ezek Benyó Zoltán VFX supervisor vezetésével tíz hónapig készültek öt számítógép-animációs stúdióban. Hámori Dániel maszkmester a forgatás előtt fél évvel kezdte el a film speciális maszkjait megalkotni, amelyekhez igazi deformálódott arcok és torzulások adták az ihletet.

A forgatás során minden főszereplőnek volt kaszkadőr dublőre, ők végezték Kósa László kaszkadőrszakértő irányításával a veszélyes jeleneteket. A Post Mortem kaszkadőrei olyan amerikai sorozatokban és filmekben is dolgoztak, mint a Trónok harca vagy a Bosszúállók: Ultron kora. A kísértetek és egyes halottak mozgásait Egon Schiele rajzai inspirálták, egyes halottpózokat pedig különféle műalkotások ihlették: köztük Munkácsy Mihály, Csók István vagy Francis Bacon festményei, Robert Capa ikonikus fotója és Bernini egyik szobra.

A filmben a kísértetek megalkotásához Hellebrandt Gábor, a film kreatív producerének speciális mozgását használták fel a trükkösök, a halottakat pedig kortárs táncosok és néptáncosok alakítják, mert ők fegyelmezetten tudnak bánni a testükkel, ezért a halottak akaratlan, esetleges mozgásait is jobban létre tudták hozni.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, négy Magyar Mozgókép díjjal kitüntetett horrorfilm főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina, mellettük Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, Ladányi Andrea és Reviczky Gábor láthatóak a vásznon. A képekért Nagy András, a vágásért Király István, a hangért Balázs Gábor felel, a díszleteket Hujber Balázs, a jelmezeket Breckl János tervezte, a zenét Pacsay Attila szerezte. A forgatókönyvíró Zánkay Piros, a történet Bergendy Péter rendező és Hellebrandt Gábor kreatív producer munkája. A Post Mortem október 28-án kerül a hazai mozikba, az InterCom forgalmazásában.