Jó hír, hogy idén karácsonykor nem kell huszonnyolcadjára megnézni A muzsika hangját, az Abigélt, a Reszkessetek, betörők!-et és a Sissit, mert lesz hazai alternatíva arra, hogy ünnepi hangulatba ringassuk magunkat. November 25-én kerül a mozikba ugyanis az első egész estés karácsonyi film, amelyből még annak ellenére sem mutathatunk fel egyetlen valamirevaló darabot sem, hogy az angolszász országokban ennek a műfajnak régóta komoly hagyományai vannak. 

Az alkotók a környező országokban korábban ráeszméltek arra, hogy az Igazából szerelem sikerét meglovagolva érdemes előállni valamilyen saját karácsonyi történettel. Így tettek a csehek, a lengyelek – utóbbiak produkciója pedig olyan sikeres lett, hogy mára trilógiává érett. A témához mi csak most nyúlunk, a film elkészítéséhez Tiszeker Dániel vette a bátorságot.

„Esetünkben az sztori onnan indul, hogy egy tűzoltó meg akarja kérni a barátnője kezét, romantikusan, emelőkocsival meg is érkezik a helyszínre, a második emeletre, majd azzal szembesül, hogy a szerelme egy másik férfival tölti az estét. A látottak traumatizálják, kiszédül a kosárból, és ugyan nem hal meg, de tériszonyos lesz, lefokozzák, a negatív spirál végén pedig bekerül egy karácsonyi vásárba, ahol tűzvédelmi ellenőrként betlehemi előadást kell felügyelnie, aminél nincs megalázóbb, főleg ha az ember hős tűzoltónak készül” – meséli a rendező.

A globális felmelegedés a filmipart is utolérte

A film alapkulisszája egy karácsonyi vásár, itt zajlanak az események. Mivel a forgatás idején nem esett hó, a Várkert Bazárban megépített díszlet kárpótolta a stábot és fogja a nézőket a premier után. Itt a stáb meleg fényekkel operáló vásári forgataggal igyekezett megidézni az ünnepi hangulatot. Mivel a pandémia miatt elmaradtak a vásárok, nem forgathattak sem a Vörösmarty téren, sem a Bazilikánál, saját kulisszához kellett nyúlniuk az alkotóknak. Tiszeker Dániel szerint az épített díszlet és az így nyitott műteremmé váló Várkert Bazár adja meg a film nagyprodukciós hangulatát. A forgatás a helyszínen tizennyolc napig tartott mínusz húsz fokban, mégis verőfényes napsütésben. Magyarán nem a karácsonyi hangulatnak állt a zászló, amin bizonyos stratégiai pontokon a hóágyú beüzemelése segített átlendülni.

Hogy a rendező honnan vette a bátorságot, hogy karácsonyi filmhez nyúljon, ami nehéz műfaj – a fentiekből is látszik –, azt mondta:

A hiánypótlás és a műfaj komplexitása tetszett. A karácsony speciális ünnep, mindenki életében jelen van, vallástól, országtól, kultúrától függetlenül, ezért meglehetősen különös a viszonyunk vele. Ekkor van a legtöbb lánykérés, de ekkor történik a legtöbb öngyilkosság is. Közönségfilmet akartam, ami amellett hogy vicces és megható, tanulsága is van.

A rendező javára írhatjuk, hogy nem az angolszász műfajra épített, azaz nem onnan csente el az alapelemeket: a filmben van betlehemes játék, az étel nem pulyka, hanem töltött káposzta, az édesség pedig  inkább mézeskalács, semmint karácsonyi puding. A film olyan értelemben sem az angolszász hagyományokat követi, hogy nem jómódú családokkal történnek a kalamajkák, hanem hétköznapi karakterekkel, a tűzoltóval és az alsós tanító nénivel, ami Tiszeker szerint még a csodába ágyazva is valóságérzetet ad a nézőnek.

Ami nem maradhatott ki a filmből, az természetesen a romantikus szál és a cuki gyerek. Míg a főszerepeket most még kevésbé ismert színészek viszik, Ötvös András, illetve Zsigmond Emőke, a mellékszerepekben tapasztaltabb sztárok csillognak. A leleményes vállalkozó, aki mindent elad a kínai bóvlikból, maga Scherer Péter, míg a gesztenyeárus Szerednyei Béla mesebeli figurája Dickens Karácsonyi énekét idézi. Rajtuk kívül felvonul még a mellékszerepekben Pokorny Lia, Hernádi Judit, Szabó-Kimmel Tamás; a film így kerül balanszba. A nagy és erős karakterek nem veszik el egymástól, ahogy a főszereplőktől sem a reflektorfényt. 

A film további erénye, hogy zeneszerzőjének sikerült megnyerni a nemzetközi szinten is elismert Balázs Ádámot. A zene egyébként szintén kemény dió egy karácsonyi filmben, hiszen nehéz a kliséket, a giccses hatást elkerülni vagy a Jingle Bellst kiváltani mással. Itt van erre törekvés: a Nagykarácsonyban felcsendülnek magyar előadók számai , de Balázs Ádám írt egy kórusművet gyerekhangokra, amely akár karácsonyi sláger lehet.  Ennek a dalnak az elemei köszönnek vissza a filmben különböző hangszerekkel, főleg vonósokkal és fagottal. Utóbbi azért fontos, mert arról a tévémaci ugrik be, ezzel pedig minden magyarban bekapcsol a meseeffektus, ami egy karácsonyi film esetén korántsem mellékes.