Ismét megbuktak a Szellemirtók a magyar mozikban
További Cinematrix cikkek
- Legendás romantikus filmdráma világába rántja vissza a nézőket egy új sorozat
- Még egy gyomorrontás is jobb a Netflix új horrorfilmjénél
- Saoirse Ronan rettentően bánja, hogy elbukott egy Harry Potter szerepet
- Ez a film magával ragadó tiszteletadás a női testiségnek és önmegvalósításnak
- Durván alulteljesített a Joker 2 a kasszáknál, nem áll jól a Warner szénája
Az eredeti Szellemirtók, melyet 1984-ben mutattak be, óriási siker volt a kasszáknál, és a szakma is leborult az Ivan Reitman által rendezett alkotás előtt. A legtöbben Bill Murray alakítását dicsérték, ám a második rész után éppen a Peter Venkmant alakító színész állt annak az útjába, hogy az 1989-es második felvonást követően trilógiává bővüljön a franchise. Aztán 2014-ben sajnos az Egon Spenglerként megismert Harold Ramis elhunyt, így egy női szereplős reboot érkezett, amit a legtöbben szívesen elfelejtenének.
Nem véletlen tehát, hogy a Szellemirtók – Az örökség a nőiesített újragondolást figyelmen kívül hagyta, és inkább azt célozta be, hogy új szereplőkkel folytassa az első két filmet. A november 19-én bemutatott produkció sokat akar markolni: megszólítja az eredeti Szellemirtók rajongókat azzal, hogy felülteti őket a nosztalgiavonatra, és egy csomó olyan dolgot visszahoznak, amik ott voltak láthatóak. Emellett pedig a Steven Spielberg-filmek stílusát megidézve kicsit a Stranger Things kisvárosi környezetét és retro-hangulatát felhasználva a fiatalabbakat is igyekeznek a készítők bevonzani a mozikba.
Az új Szellemirtók rendezője, Jason Reitman apjától vette át ezt a projektet, így családban maradt a filmsorozat. Ennek megfelelően az író-rendező nagy tisztelettel áll az eredeti filmekhez. A történet arról szól, hogy az egyedülálló családanya, Callie (Carrie Coon) a kislányával és a fiával együtt kénytelen vidékre, egy Summerville nevű isten háta mögötti kisvárosba költözni, ahol a világ által bolondnak tartott apja élt egyedül egy farmon. Nincs könnyű dolga a csonka családnak a beilleszkedéssel, az öreg miatt mindenki megbélyegzi őket, és azt sem segít, hogy Phoebe (Mckenna Grace) elképesztően okos, de nagyon visszahúzódó, Trevor (Finn Wolfhard) pedig egy nagyszájú tinédzser srác, akiben tombolnak a hormonok és még egy 70-es évekből előrángatott kajáldába is szívesen elmegy gürcölni, csak hogy felcsípje a lányt, aki tetszik neki.
A két gyerekszínész, Mckenna Grace és a Stranger Thingsben is főszereplő Finn Wolfhard simán elviszik a hátukon a történet első felét. Ők ketten külön-külön utat járnak be, próbálnak összebarátkozni másokkal, eközben pedig olyan furcsa figurákba botlanak, mint a dumagép Podcast (Logan Kim) és a nyári iskolában tanító Gary Grooberson (Paul Rudd), aki titokban a régi Szellemirtók rajongója, és olyan kultfilmekkel fárasztja a tanítványait, mint a Cujo és Gyerekjáték.
A Szellemirtók – Az örökség első órája rettenetesen jó, ahogy előkerül az első protonágyú, ahogy szirénázva végigszántanak a kölykök a kisvárost lezúzva, miközben egy falánk szellemet kergetnek az Ecto-1-gyel...
garantáljuk, hogy ezek a jelenetek sokakat erőteljes nosztalgiával töltenek el, és mosolyogva nézi majd a többség a múltidézést.
A helyszín, és az alaphangulat hiába egy Stranger Things-másolat, jól áll az ifjú Szellemirtóknak ez a kisvárosi báj. A későbbiekben azonban egyre kétségbeesettebben kezd el a film ragaszkodni a múlthoz, és a produkció második órája átcsap erőszakos múltidézésbe. Visszarángatnak az 1984-es filmből főgonoszokat, egy csomó jól ismert szellemet, és az alapprobléma is ugyanaz. Csak épp New York felhőkarcolói helyett a hegyek közt és egy tágas réten zajlik az ütközet az emberek és a másvilág között.
A női Szellemirtókat azért nem vette be az emberek gyomra, mert túl drasztikus irányváltással próbálkoztak,
a Szellemirtók – Az örökség pedig biztonsági játékot játszik, ami a finálét sajnos agyonveri.
Ha valaki kíváncsi rá, eláruljuk, hogy igen, az öreg Szellemirtók is felbukkannak a filmben, de azt már nem mondjuk meg, hogy hogyan és miként, nem rontanánk el senkinek az élményt.
A Szellemirtók – Az örökség azoknak kiváló néznivaló, akik bolondultak az első két filmért, vagy szeretik a Stranger Thingst, mert ezt a kettőt alaposan megidézik Reitmanék. A többieknek egy közepesnél picit jobb film marad ez, ami semmi extrát nem tartalmaz.
A film az USA-ban és Kanadában november 21-ig a becslésekhez képest jobban teljesített, és 44 millió dollárt szedett össze a pénztáraknál. A Szellemirtók – Az örökség így világszerte 60 milliónál jár. Hazánkban viszont a nyitóhétvégéjén alig több mint 17 ezren ültek be rá. Ez a női főszereplős reboot 2016-os eredményeit kevéssel, 3600 fővel múlja felül, ami ugyancsak gyenge eredmény volt anno, ahhoz képest, hogy egy ilyen kultikus franchise-ról van szó. Elképzelhető, hogy a Szellemirtók idehaza már nem működik annyira jól, ezt pedig tetézheti, hogy a koronavírus-járvány újabb hulláma miatt visszahozták a mozikban is a kötelező maszkviselést.