A mai gyerekek már semmi mást nem csinálnak, csak az okostelefont bújják, az iPadet nyomogatják, vagy éppen addig fortnite-oznak, amíg be nem vérzik a szemük. Sokszor halljuk ezt a vádat, meg azt is, hogy régen minden jobb volt. Az HBO GO-n november 25-én debütált a 8 bites karácsony (8-Bit Christmas) című új film, amelyben Patrick Harris alakít egy olyan családapát, aki a hisztis kislányának mond el egy tanulságos mesét a saját gyerekkorából.

Az alapsztoriról sokaknak rögtön az Így jártam anyátokkal című szitkom juthat eszükbe, a 8 bites karácsony azonban nem egy romantikus sztori. Inkább arra próbál emlékeztetni, hogy a régebbi generációk sem voltak a mostaninál jobbak.

1988-ban vagy 89-ben járunk... mindegy, valamikor a 80-as évek végén, a fiatal Jake Doyle (Winslow Fegley) pedig a fél karját odaadná azért, hogy karácsonykor egy Nintendo Entertainment System várja a fa alatt. A gyerekek teljesen meg vannak őrülve a konzolért, képesek könyörögni is a környéken élő gazdag gyereknek, hogy engedje be őket a házába egy kicsit NES-ezni. Jake-nek annyira tetszik a kütyü, hogy még a szülei – őket June Diane Raphael és Steve Zahn játsszák, egyébként nagyszerűen – fülét is ezzel rágja nonstop. Amikor viszont róluk kiderül, hogy az ördögtől valónak tartják a videójátékokat, a kissrác fogja magát, és alternatív megoldást keres.

A 8 bites karácsonyon dőlni lehet a röhögéstől néha, ez legfőképp annak köszönhető, hogy a felnőtt Jake (vagyis Neil Patrick Harris) nem túl megbízható narrátor, az általa előadott sztori pedig teli van pontatlanságokkal, és túlzásokkal. Ennek köszönhetően a készítők bármit megúsznak, például, hogy a főszereplő kisgyerekhez beszél a plázában kihelyezett NES. De azon se húzzuk fel túlzottan a szemöldökünket, hogy Jake túlkoros iskolatársa, Josh Jagorski (Cyrus Arnold) olyan, mint egy nyáladzó ork A Gyűrűk Urából.

A film nem túl hosszú, mindössze másfél órás, a játékidő nagy része pedig arra koncentrál, hogy Jake minden áron meg akarja szerezni álmai konzolját. Azt, hogy a főhős végül hozzájut-e, és miképp, nem áruljuk el, hiszen ez a kérdés az, ami elsőre berántja az embert a képernyő elé. Ha mélyebbre ásunk azonban, valami olyasmit találunk, amit

Ez az üzenet, a család fontossága olyan váratlanul okos kibontást kap, hogy a végén a csattanónál valószínűleg sokaknak előkerül majd a zsebkendő, hogy bőgjenek egy nagyot a nagy fordulaton, amit mi sem láttunk jönni.

Michael Dowse rendezéséből, amely eredetileg az HBO Maxon debütált, valószínűleg nem lesz olyan karácsonyi klasszikus, mint a Reszkessetek, betörők!-ből, de ettől még egy nagyon kellemes, vicces néznivaló. Egy olyan film, amiből elsőre nem néznénk ki, hogy lelke lesz, de a mondanivalója miatt érdemes lehet évente egyszer leporolni majd, és újranézni.

A 8 bites karácsony nem csak azoknak szól, akik megőrülnek a Stranger Things által felhype-olt 80-as évek hangulatáért. Egy kicsit megszólítja ez a történet a gamereket is, és biztos lesznek olyanok, akik Neil Patrick Harris személye miatt ülnek le a tévé elé, de végül azért maradnak a végéig, mert ritka az efféle egyszerű, de nagyszerű családi történet.

A 8 bites karácsony az HBO GO-n magyar felirattal elérhető.