Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- vlagyimir putyin
- orosz-ukrán-konfliktus
- háború
- tévé
- comedy central
- south park
- paródia
- beszólás
Putyint alázza a South Park legújabb része
További Cinematrix cikkek
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
- Szívbe markoló animációs film érkezik a mozikba
1997-es premierje óta a South Park beírta magát a történelembe, az idén már a 25. évadát taposó produkció készítőpárosa, Matt Stone és Trey Parker ugyanis tökélyre fejlesztették a modern társadalom és a minket éppen foglalkoztató problémák kifigurázását. Naphosszat lehetne rajta vitatkozni, hogy ezt a műfajt a Family Guy vagy A Simpson család jobban csinálja-e, de hogy a South Park ironizál a legdurvábban a valósággal, az biztos.
A húszperces sorozat 2019-ben jelentkezett utoljára rendes évaddal, a járvány alatt két különkiadásnak és két tévéfilmnek örülhettek mindössze a rajongók. Ezek is elég merészek voltak, az egyikben például arra utaltak az írók, hogy a Covid–19-nek sosem lesz vége, és még évtizedek múlva is a vírus árnyékában él majd az emberiség, csak épp high-tech körülmények között.
A South Park 25. évada február elején indult el, és nem kellett sokat várni, a március 2-án bemutatott negyedik epizódban máris olyat húztak a készítők, ami beszédtémát szolgáltatott nemcsak a nézőknek, hanem a világsajtónak is.
A Los Angeles Times, a Hollywood Reporter és más vezető amerikai lapok harsogják címlapjukon, hogy
a South Park szerint Putyin azért szállta meg Ukrajnát, mert a múltban ragadt őskövület, és folyton irritált, mert öregkorára impotens lett.
A Back to the Cold War című epizódban Mr. Mackey, South Park általános iskolájának tanácsadója bombariadót gyakoroltat a gyerekekkel, és annyira belelovalja magát a nosztalgiába, hogy szinte teljesen megőrül. Szerencsére az anyukája lenyugtatja, és közli vele, hogy az öregedést méltósággal érdemes tűrni, a hidegháború amúgyis a múlté. A végén Mr. Mackey tart egy nagy könnyes beszédet, amelyben kijelenti, hogy el kell fogadni, ha az embernek már nem áll fel, majd hirtelen a sorozat Putyint mutatja, aki csak lemondóan bólint, és annyit mond, hogy „Da!”.
Az epizódban többször szóba kerül a harmadik világháború lehetősége, és Putyint konkrétan elmeháborodottként ábrázolják a sorozatban. A South Park készítői szerint annyira elmentek már otthonról Oroszország vezetőjének, hogy félmeztelenül táncol nyugati zenére az irodájában, és amikor a tábornokai rányitnak, és nagyot csodálkoznak, akkor sem hagyja abba.
A South Parkról érdemes tudni, hogy ahelyett, hogy teljes évadokat készítenének el egyszerre belőle, Trey Parker és Matt Stone hatnapos munkarendben dolgoznak. Heti jelleggel írják, veszik fel a hangot, és animálják Los Angelesben az új részeket. Nyilvánvaló, hogy a South Parknak nem lenne akkora ereje, és aktualitása még két és fél évtized elteltével is,
ha az alkotók nem tudnának szinte azonnal reagálni olyan, a világot megrengető eseményekre, mint az orosz–ukrán háború.
Az új South Park nemcsak Putyinba száll bele amúgy, kapunk némi komcsizást is, és egy gyerekeknek szervezett póniversenyt, ami úgyszintén elég csúnyán elfajul.
Ezzel a Comedy Central sorozata az első, ahol reflektálnak az orosz–ukrán háborúra, de valószínűleg nem az utolsó alkalomról van szó, amikor a film és tévéipar hozzányúl a témához. Más csatornáknak és stúdióknak érthető módon több időbe telik majd, hogy akár dokumentarista, akár fikciós eszközökkel hozzányúljanak egy olyan nemzettragédiához, mint amit az ukránok most átélnek.
Vajon egyszer a valóság groteszkebb lesz, mint egy South Park-rész? Még nem tartunk ott, de közelítünk afelé.