A Netflixen thrillerekkel Dunát lehetne rekeszteni, ám a legtöbb megmarad bántóan középszerűnek. Időnként azért jön egy-egy kiemelkedőbb darab, mint az Ozark, a Clickbait vagy a Ratched, de az utóbbiak kisebbségben vannak sajnos. Az arányt talán némiképp javítja az Azt hittem, ismerlek (Pieces of Her) című új, nyolcrészes széria, amely március 4-én debütált idehaza, és hirtelen a Netflix napi top 10-es listájának élére ugrott.

A történet egy anya–lánya párosról, a 911-es segélyvonalnál dolgozó Andyről (Bella Heathcote) és anyjáról, Lauráról (Toni Collette) szól, aki túlélte a rákot, beszédterapeutaként segíti épp veterán katonák visszailleszkedését a társadalomba, úgy összességében pedig a világ legátlagosabb nőjének tűnik. Az Azt hittem, ismerlek kissé lagymatag tempóban kezd, épp azért hat annyira sokkolóan, ami Andy rögtönzött szülinapozásán történik.

A Laura és Andy által közösen elköltött ebéd ugyanis váratlan fordulatot vesz az étteremben, amikor felbukkan egy pisztolyos férfi, aki több embert is megöl, mielőtt Laura teljes hidegvérrel ártalmatlanítja.

Nemcsak a lánya, hanem a rendőrök és az egész világ ledermed az asszony hirtelen bekapcsoló, gyilkos ösztönétől. A róla készített videó felkapottá is válik az interneten, és kisvártatva fény derül rá, hogy Toni Collette karaktere nem éppen az, akinek addig mutatta magát. Ezt követően Andy megkezdi anyja múltjának feltérképezését, ami több titkot rejt, mint azt a 911-es operátor legrosszabb álmában sejtette volna.

A Netflix új thrillersorozata első ránézésre nagyon olcsónak néz ki, a fényképezés bántja a szemet, a forgatókönyv tempója is egyenetlen, így akad vele bőven gond. Ráadásul a színészi játékokban is látványos különbségek mutatkoznak, Bella Heathcote ugyanis látványosan szenved a korábban az Örökségben és a Tőrbe ejtve című whodunnit-filmben is játszó Toni Collette mellett, akivel egyszerűen képtelen a fiatal színésznő tartani a tempót.

De a fordulatok végig ütnek, legfőképp Toni Collette-nek köszönhetően, aki egymaga viszi el a hátán a show-t. Élményszámba megy a színésznő játéka, miatta lehetséges, hogy ez az amúgy néha ügyetlenül összerakott thriller mégis megállja a helyét és irtó szórakoztató tud lenni.

Mi – ízlések és pofonok – simán elképzelhetőnek tartjuk, hogy a thrillersorozatot lesz, aki a Netflix gagyi produkciói közé sorolja majd. Egy dolog biztos, hogy a hasonszőrű A kémnő visszatér legfőképp azért nem tudott a középszerűség mocsarából kilépni, mert ott nem volt látható a szereplőgárdában egy, az itteni főszereplőhöz hasonló kaliberű színésznő.

Az Azt hittem, ismerlek kicsit olyan, mint egy Harlan Coben-adaptáció, de nem annyira bántóan gagyi. Az éttermi lövöldözés durván szíven üti az embert, és szerencsére nem ez az egyetlen csavar, ami kiválóan működik a szériában. A későbbiekben a flashback-szálat mondjuk csak azért tudjuk megbocsátani, mert Laura szigorú apjának szerepében a Lostban látott régi kedvencünk, Terry O'Quinn is visszatérő színész. Ezt leszámítva hatalmas időhúzás az egész, és ha Heathcote játékáról azt mondtuk, hogy nem nyerte el a tetszésünket, akkor a fiatal Laurát alakító Jessica Bardenre ez hatványozottan igaz.

A Netflix új thrillerje sok sebből vérzik, ha szétszedjük darabjaira, és úgy vizsgáljuk. En bloc viszont igazi „guilty pleasure”, vagyis bűnös élvezet. Merthogy a sztori csavaros és misztikus, öröm felfedezni és a végére járni a titkoknak... A tempó, ahogy haladunk előre, szerencsére sokat gyorsul. Ennél a műfajnál kicsit sem hátrányos a dolog.

A végére arra jöttünk rá, hogy Toni Collette-et akkor is szívesen néznénk a tévében, ha arról szólna az egész, hogy a színésznő a telefonkönyvet olvassa fel nekünk. Reméljük, a közeljövőben több lehetőséget ad neki Hollywood, mert zsigeri tehetsége van ehhez a mesterséghez.

Az Azt hittem, ismerlek szinkronnal és magyar felirattal elérhető a Netflixen.