Egyre élesebb Magyarországon a streamingháború, és a brutális kínálatot elnézve a Netflixnél izzadhatnak is, mi lesz akkor, ha az emberek rájönnek, hogy elég volt a többségükben középszerű produkciókból, és inkább átvándorolnak a Disney+-ra Star Warst, Marvel-sorozatokat és Pixar-filmeket nézni. A temérdek animációs tartalom mellett a Disney+ kínálatában ráadásul olyan, kifejezetten a felnőtt közönséget célzó újdonságok várnak, mint a Pam és Tommy, az American Horror Stories, de jól ismert, modern klasszikusok közül is lehet válogatni, mint a Lost, az Így jártam anyátokkal, a The Walking Dead és az Alien-franchise.

Egészen pár héttel ezelőttig úgy voltam vele, hogy A szupercsapat Mr. T által játszott Rosszfiújához hasonlóan engem maximum akkor raknak fel repülőgépre, ha kiütnek gyógyszerrel vagy leütnek ököllel. Így még engem is váratlanul ért, amikor igent mondtam a Disney által felkínált lehetőségre, és azon kaptam magam, hogy már úton is vagyok egy néhány újságíróból és egy rakatnyi influenszerből álló társaság részeként. A Bécsbe tartó járat még nem is volt annyira vészes, ám az onnan – gyors átszállást követően – Varsóba tartó gép olyan viharba került, hogy a fedélzeten az emberek sikítoztak, halálfélelmük volt, és az egyik, közelemben ülő kolléga azt magyarázta, hogy ennyire durva leszállásban még életében nem volt része, pedig igen sűrűn repül ide-oda. Ilyen az én szerencsém, na.

Aztán a lengyel fővárosban viszonylag nagy forgalomban és még mindig ítéletidőben vitt a busz minket a negyvenöt emeletes hotelbe. Én a harmincnegyediket nyertem meg, a kilátás nem volt pocsék, maradjunk annyiban. Június 13-án, hétfőn a délutánt viszont még mindig kábán, zúgó fejjel töltöttem, és még az se tudatosult bennem, hogy a teljes belga fociválogatott szembejött velem a folyosón, akik azért érkeztek, hogy a Nemzetek Ligájában megmérkőzzenek a lengyelekkel. 1–0-ra nyertek amúgy a vendégek Michy Batshuayi góljával, ha valakit érdekel, de lemaradt róla.

Este hét órakor startolt a Disney+ megnyitó eseménye minikoncerttel, amelyet egy, csak erre az alkalomra összeverődött, híres lengyel zenészekből álló banda adott. Ez a negyvenöt perces fellépés jó kis zúzda volt, részben a Peter Jackson által rendezett The Beatles: Get Back című dokumentumfilm-szériához kapcsolódott, részben pedig jól megalapozott a hangulatnak. Mint kiderült a következő percekben, magát a helyszínt, a Norblin Factory nevű komplexum egyik emeletét tematikusan rendezték be. Nem is akármilyen igényességgel, nekünk marhára tetszett az egész.

Isten hozott a geekparadicsomban

A mozgólépcsővel felérve rögtön figyelmesek lettünk arra, hogy egy kirakat mögött C–3PO, R2–D2, és Yoda mester makettjei sorakoznak, és ahogy beljebb kerültünk, még jobban elmerültünk a geekparadicsomban. Nem túlzás, megtaláltuk Amerika Kapitány pajzsát, amelynek örökléséért A Sólyom és A tél katonája első évadában ment a küzdelem, Steve Rogers visszavonulása után. Nyilvánvalóan sokan álltak meg mellette pózolni, mert a replika rettenetesen jól mutatott.

Belefutottunk strázsáló rohamosztagosokba, az Alien-filmek kultikus szörnyetegébe, egy xenomorphba, de megcsodáltuk a The Walking Deadet reklámozó házfalat is, amelynek ablakai mögött zombikezek csápoltak. A Disney a realityműfaj rajongóit sem hagyta cserben, kapott egy nagyon fancy luxusszobát a The Kardashians, rettenetesen menő volt az Alice Csodaországban őrült világát megidéző, a valóságot felforgató helyiség is. Rengeteg ilyen tematikus szoba volt például a Jégvarázsnak és a Holdlovagnak szentelve, mindkettő nyilván teli volt tükrökkel, aki látta a filmet és a sorozatot, érti is, hogy miért.

A Marvel-sorozatok közül bepillanthattunk még Wanda Maximoff és Vízió házába, de kicsit odébb sétálva egyszerű, de iszonyúan hangulatos karácsonyi díszlet elevenítette meg a Sólyomszemet. Egészen meglepő, de az animációs szekció még a Star Warsnál is jóval nagyobb hangsúlyt kapott a rendezvényen, együtt lehetett fotózkodni a Szörny Rt. barátságos bestiáival, a Toy Story cowboybabájának, Woodynak be lehetett költözni a dobozába, illetve jót mosolyogtunk azon is, hogy kiállítottak egy piros Vespát, amely a Luca című szívfacsaró mesében volt a két főszereplő tizenéves szörnyfiú vágyálma. Sajnos nem lehetett beröccenteni, pedig mentünk volna pár kört azzal a gyönyörű mocival.

A rendezvényen, amely azt volt hivatott ünnepelni, hogy a Disney+ végre egy csomó európai országban, köztük Lengyelországban és Magyarországon is elindult, tényleg lépten-nyomon valami filmes vagy sorozatos relikviába lehetett botlani. Itt egy karbonitba zárt Han Solo raboskodott, amott a Szörnyella csicsás kosztümjei sorakoztak... Mindenki megtalálta azt a sarkot, ahol komfortosan érezte magát.

A megközelítőleg 340 fős rendezvényen részt vett a Disney+ közép- és kelet-európai régiójának vezetője, Przemek Pluta, a kelet-európai régió alelnöke, Edyta Pytlewska-Mele, illetve a kommunikációs igazgató, Marta Szafranska, akik egy nagy kék gombot nyomtak meg közösen – ez szimbolizálta a Disney+ startját.

Minket persze hogy a Star Wars- és a Marvel-tematikájú szobák érdekeltek legjobban, de minden egyes referenciára úgy kaptuk fel a fejünket, mint a mostanra megboldogult (?) Amerika Kapitány. Még a másnap hajnali fél 6-os kelés és a három óránál hosszabb várakozás a bécsi tranzitban sem vette el az életkedvünket, utóbbi esetben mondjuk sokat segített egy jó sajtburesz meg a jó társaság.

Illetve azon is örömködtünk egy nagyot, hogy az inkognitóban lévő Palvin Barbit és fiúját, a Disney Channel-sztárként indult Dylan Sprouse-t felismertük. A magyar modell tényleg nagyon elbújt: Marvel-filmekbe illő álcája, vagyis napszemüvege és kínai melegítője úgy elrejtette, hogy a csapatból egyedül én ismertem fel őket. Sprouse-nak köszönhetően tehát végül találkoztunk Disney-sztárral, de csak spontán. Hát ez is valami.