A Hulunál valakinek nagyon izgatják a fantáziáját a botrányhősök, a streamingszolgáltató idén mutatott be egy új tévésorozatot Pamela Anderson szexbotrányáról, de feldolgozták annak az amerikai lánynak a sztoriját is, aki öngyilkosságra vette rá a legjobb barátját.

A Mike rögtön a premierje előtt csúnya botrányt okozott, amikor kiderült, hogy az 56 éves sportoló nem adott rá engedélyt, hogy az életét fiktív sorozat formájában feldolgozzák. A nehézsúlyú világbajnok a közösségi médiában fakadt ki a Hulura: azt írta, meglopták, és egyetlen dollárt sem fizettek neki a jogokért.

Ezt innen, Magyarországról nem fogjuk tudni megmondani, hogy kinek van igaza. Nem is akarunk állást foglalni. Helyette inkább belenéztünk, hogy mégis milyen lett a Mike, amelyet idehaza a Disney+ mutatott be szeptember 8-án. Nyilván nem vártuk tőle, hogy olyan klasszikushoz felérjen, mint a Rocky, de a látottak alapján igenis baromi szórakoztató lett az első két epizód. Annyira, hogy simán rá mernénk sütni a kihagyhatatlan szót a Mike-ra.

Mike Tysont lehetetlen bárki mással összekeverni, gondoljunk csak a bokszoló tetovált arcára, aranyfogára, hatalmas termetére, vagy éppen arra a 90-es évekbeli esetre, amikor nagy riválisa, Evander Holyfield füléből leharapott egy darabot a sportoló. A sorozatban természetesen nagy hangsúly kerül a ringre, a meccsekre, arra, hogy tizenévesen már micsoda menetelésbe kezdett ez a szupertehetség.

Mindazonáltal, a Mike ennél jóval mélyebbre ás egyszerre, és rengeteget foglalkozik azzal, hogy mégis honnan indult el a kiütéseiről híres, és vetélytársai által rettegett Tyson. Nem volt egyszerű menet, az biztos.

Ezért visszamegyünk Mike Tyson gyerekkorába, és szinte hihetetlen látni, hogy egy túlsúlyos, már akkor is pösze, gyáva kisfiúnak indult a főszereplő, akiről az orvosa elég nyersen kijelentette, hogy debil. Innentől Tyson anyja is arra számított, hogy semmi nem lesz a kis srácból.

Kissé ironikus, hogy hősünk a bokszra komolyabb szinten 13 éves tinédzserként talált rá a sitten ülve, ahonnan aztán nem volt megállás. Annak ellenére, hogy Tyson életét nem kerülték el a tragédiák, hiszen legjobb barátai, az anyja, és első komoly edzője sem láthatták a diadalmenetét… a nyomorból feltört ökölvívó megállíthatatlanná vált.

A Mike-kal kapcsolatban a kritikusok megjegyezték, olyan, mintha egy Wikipédia-cikket nézne az ember megfilmesítve a tévében. Mi kézzel-lábbal tiltakozunk ez ellen a kijelentés ellen, a Hulu produkciója legalább olyan pofátlan, felháborító és irtó szórakoztató lett, mint annak idején a Margot Robbie főszereplésével készített Én, Tonya volt. Nem véletlenül hasonlítjuk egymáshoz a két produkciót, hiszen mindkettőt Craig Gillespie jegyezte direktorként, a készítő jellegzetes stílusa pedig a Mike esetében is könnyen felismerhető.

A bokszmeccsek izgalmasak és látványosak, még ha nem is tartanak sokáig, mert karrierje elején Mike Tyson mindenkit pár másodpercen belül kiüt a fenébe. Az ember jókat röhög a ringen belül és kívül is állandóan balhézó, őrjöngő főhősön, és tátott szájjal nézzük, hogy Trevante Rhodes-on mennyire látszik, hogy ez a meló neki színtiszta élvezet volt. Ritka jó casting a színész, akinek a tehetségéről korábban a 2016-os, Oscar-díjas Moonlight című filmben is megbizonyosodtunk, ahol Chiront alakította.

A Mike egy rövid, de velős sorozat. Az epizódok 30 perc környékén mozognak, és pont ennek köszönhetően semennyi üresjárat nincsen bennük. Pörög az egész, a dráma és a humor jó arányban lett elosztva benne, és a 70-es, 80-as évek hangulatát jól megidézi az ennek megfelelően retró fényképezés. Na, és persze a sorozatból a rapzenék és a keménykedés sem marad ki, elvégre egy brooklyni srácról van itt szó.

Ritka alkalom, amikor sikerül belefutnunk egy élvezetes sportsorozatba, de a Mike bizony az lett. Tipikusan abból a fajtából, amihez odakészíti az ember a popcornt és a kólát, leül, kikapcsolja az agyát, és élvezi a hullámvasutat.

9/10

A Mike magyar felirattal elérhető a Disney+-on.