Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- spanyol
- tévé
- streaming
- hbo max
- képregény
- sorozat
- irodalom
- adaptáció
- történelem
- amerika kapitány
- marvel
- kémkedés
- kritika
- pilot
- ajánló
Szédületes ez az új akciósorozat, mégsem beszél róla senki
További Cinematrix cikkek
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
- Szívbe markoló animációs film érkezik a mozikba
A García című új spanyol szériát, amely október 28-án mutatkozott be első két epizódjával, az HBO Max úgy harangozta be mint az egyik legütősebb újdonságuk, amely a 2022-es évben várható. Pontosan ezért döbbentünk meg azon, hogy napokkal azt követően, hogy az HBO Maxra felkerült a széria, nem nagyon találtunk nemzetközi vagy magyar véleményeket róla. Dühítő, mert folyton panaszkodunk amiatt, hogy manapság a tévés palettán alig vannak már izgalmas akciósorozatok, és amikor végre jön egy, akkor az a hype hiánya miatt észrevétlenül elmegy egy csomó olyan potenciális néző mellett, aki nagyon élvezné.
A történet elején Antoniával (Veki Velilla), egy fiatal újságírónővel ismerkedünk meg, akinek épp lejár a gyakornoki időszaka egy neves madridi lapnál. Ilyenkor jönne az optimális esetben, hogy a pályakezdőnek munkát ajánlanak, ám Antonia afféle szorgos kiskatona inkább, aki mindent parancsra teljesít, ahelyett hogy izgalmas témákkal bombázná főnökeit. A feltörekvő zsurnalisztával közli is az egyik veterán munkatárs: itt az ideje összeszednie magát, és hozni valami ütős sztorit, különben tényleg pakolhat, és viszlát.
Antonia komolyan veszi a tanácsot, olyannyira, hogy a véletlen közjátékának köszönhetően felébreszt egy García (Francisco Ortiz) nevű szuperkémet a hibernációból, akit amúgy kábé hatvan évvel korábban tettek be a hűtőbe.
Erről, mármint a jégbe fagyasztás miértjéről az elején semmi nem derül ki, ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy a mindig elegáns, összezavarodott fickó nagyon nem találja a helyét az új jelenben. García semmit sem ért a XXI. századból, csak annyi világos számára, hogy egykori nemezisei a nyomában vannak, és mindenáron ki akarják őt nyírni.
Nem csoda, ha valakinek a fenti sorokat olvasva az Amerika Kapitány alapvetése jut eszébe. AGarcía is valami ilyesmi... Az eredetsztorinál bekerülnek a képbe a nácik, a főhősnek emberfeletti ereje van, na meg egy Peggy Carterhez hasonló, rég nem látott szerelme és egy anno jóban-rosszban mellette küzdő, Bucky-szerű jobbkeze, akiket visszasír. De legalább a szuperhősgúnyát kihagyták a képletből, nem? Téves feltételezés. Garcia folyton elegáns öltönyben flangál, így bizonyos szempontból ez is stimmel.
Minden párhuzam ellenére azért van, amit a García híres elődökre való csimpaszkodás nélkül is jól csinál. A verekedős és üldözős jelenetek sokkal földhözragadtabbak egy átlagos Marvel-blockbusterhez képest, ami felüdülés a szuperhősfilmektől megfáradt szemnek. A flashbackek, amelyek a lefagyasztás előtti időket mutatják, ügyes, fekete-fehér körítésben kerülnek elénk, így nagy a vizuális kontraszt a sorozat két idősíkja között. És amúgy is, aGarcía fénypontja, amikor a régimódi kém rácsodálkozik a modern Spanyolországra. Arra, hogy a suhancok a metrón az öreg néninek nem akarják átadni a helyüket, hogy micsoda őrült hely egy pláza, és persze hogy nem mindenki fiú, akinek rövid haja van, és nem mindenki lány, akinek hosszú.
A főszereplők jól működnek együtt, míg a huszonéves, fura apjával lakó Antonia egy igazi energiabomba, aki mindig futásra és robbanásra kész, addig García egy megfontolt profi. Helyenként nemcsak az Amerika Kapitány jutott eszünkbe egyébként erről a képregény-adaptációról, hanem mintha James Bondot és Austin Powerst is belegyúrták volna a szériába – előbbit a kémes téma és a főcím, utóbbit főképp a picit ütődött humora miatt mondjuk.
Közel sem tökéletes azért az HBO Max új spanyol sorozata, bőven van mibe belekötnünk. Először is a történelmi és politikai háttér zavaros, ezek a szálak nincsenek jól kibontva, és aki nem annyira járatos Spanyolországban, annak a körítés szinte érthetetlen lesz. Nagy kár érte, mert európai akciósorozatot tényleg ritkán kapunk, erre dobálóznak olyan nevekkel és ideákkal, mint Francisco Franco és a fasizmus, de a kontextusban nem helyezik el. Hanyag a forgatókönyv, az az igazság, és az első két epizódra bőven ráfért volna a vágás is, bizonyos unalmasabb beszélgetős jeleneteket, amelyeknek az égvilágon semmi értelmük nem volt, a vágóasztalon kellett volna hagyniuk a készítőknek. A háttérben van ráadásul valami merénylet is, egy elnökjelölté, de az is úgy elszáll az ember feje mellett, hogy félelmetes.
Mindezt leszámítva aGarcía egy meglepően élvezetes akciósorozat, amely popcornnal és kólával simán lecsúszik.
Nem váltja meg a világot, ellenben innen-onnan másolt koncepciója ellenére néha igenis üt és meglep: például a második rész végén a nagy csavart soha nem találtuk volna ki előre. Daráltuk volna tovább innentől a sorozatot, csakhogy a folytatás majd minden pénteken jön az HBO Maxra. Ha van itt olyan, aki nem tudta letenni A nagy pénzrablást, és a kardjába dőlt, amikor a spanyol bankrablók elbúcsúztak, annak jó pótlék lehet a Garcia. Temperamentumos, és bár komolyan veszi magát, mégis van benne egy jó adagnyi irónia és lazaság, így egy őszi borongós délutánon jólesik nézni ezt az egész kémesdit.
7/10
A García szinkronnal és magyar felirattal elérhető az HBO Maxon.