A Tőrbe ejtve hatalmas siker volt 2019-ben, a mozipénztáraknál 312 millió dollár fölött kaszált, 40 milliós büdzséje ellenében, emellett minden létező filmes díjátadón jelölték, az Amerikai Filmintézet éves Top10-es listájára is felkerült, a streamingszolgáltatók tehát nem csoda, hogy egymást taposva licitáltak a folytatásra. Végül az Amazon Prime-ot és az Apple-t megelőzve a Netflix lett a befutó, akik 469 millió dollárt tapsoltak el azért, hogy Rian Johnson nekik csinálja meg a következő két részt. Az a Rian Johnson, akit nem sokkal korábban a nézők még a pokol legmélyebb bugyraiba kívántak, hogy ott szenvedjen. Aki csak egy kicsit járatos a filmvilágban, az tudhatja, hogy az emberek haragját a szakember a Star Wars VIII: Az utolsó Jedikkel vívta ki, amely a többség szerint egy iszonyú nagy zsákutcának bizonyult. Mondjuk, ez az új trilógiára úgy összességében is elmondható volt, de mindegy.

A Tőrbe ejtve első része nem találta fel a spanyolviaszt, az új Poirot-filmekhez hasonlóan világsztárokkal megtömött szereplőgárdát vonultatott fel, és egy kedvelhetetlen gazdag családot, akik között gyilkos rejtőzött – mégis a whodunnit műfaj rajongói csak úgy repültek rá erre a filmre. Rian Johnson ráérzett a dologra, a Tőrbe ejtve csavaros forgatókönyve gondoskodott róla, hogy senki se tudja könnyen kitalálni, kinek tapad vér a kezéhez, és csak a hab volt a tortán, hogy Daniel Craig főszereplésével egy nagyon kedvelhető magánnyomozót ismerhettünk meg, Benoit Blanc személyében.

Örömmel, és némiképp meglepve jelenthetjük, hogy a folytatás, a Netflixen december 23-án bemutatott Tőrbe ejtve – Az üveghagyma picit sem kapaszkodik az első filmbe. Erre manapság nincs túl sok példa, de a Netflix új krimije tényleg nem tipikus második rész: azonkívül, hogy a detektív összekötő kapocsként van jelen benne, megállja a helyét önmagában, és a sztori, ha lehet, még fordulatosabb és több vargabetűt ír le a játékidő alatt, mint amire a legvadabb álmainkban számítottunk.

A történet középpontjában ezúttal egy baráti társaság áll, akik nem kifejezés, hogy igazi ficsúrok. Van köztük kiégett szupermodell, a primadonna Birdie (Kate Hudson) személyében, egy Duke nevű (Dave Bautista) kigyúrt gamer és a hátán felkapaszkodni próbáló barátnője, Whiskey (Madelyn Cline), de a WandaVízióban zseniális Kathryn Hahn-féle politikusnő, Claire is élményszámba megy, a rejtélyfaktort pedig Janelle Monáe Andije garantálja, aki láthatóan nagyon morcos, de csak idővel derül ki, hogy pontosan miért. Őket köti össze a techmilliárdos Miles Bron (Edward Norton), aki elinvitálja a bagázst a privát szigetére „ki a gyilkost?” játszani. Persze mindenki megy, a koronavírus-járvány alatti unalom miatt nem kell kétszer kérni – ráadásul valahogy a képbe keveredik a híres nyomozó, Benoit Blanc, akiről senki sem tudja, ki hívta meg, mégis betoppan.

Talán ennyiből is látszik, hogy a Tőrbe ejtve – Az üveghagyma rejtélyesen és ködösen indul, de ahogy haladunk előre, meglepően kreatívan adagolja nekünk az új infókat. A két és fél órás játékidő felénél eljutunk odáig, hogy a kicsinyes karaktereket már mi is legszívesebben egy kiskanál vízbe belefojtanánk, a feszültség a képernyőn keresztül ránk is átsugárzik. Nem semmi húzás azonban Johnsontól, amit muszáj kiemelni, hogy

A film nagyjából 60 percet követően kvázi újraindul, és egy teljesen másik nézőpontból látjuk az eseményeket és a karaktereket. Na, és jövünk rá a nagy titokra: nem egy, hanem két gyilkosság kinyomozása is nyomja a detektív vállát.

Rian Johnson képes volt úgy megújítani ezt a franchise-t a második részére, hogy kénytelenek vagyunk megemelni nem létező kalapunkat előtte. Nem csak a gyilkosságok váratlanok, hanem úgy összességében kapunk egy olyan krimit, aminek a végkimenetelét az első félórát követően egyszerűen képtelenség kiszámolni,

Kell a sikerhez Daniel Craig karizmája is természetesen, aki az első filmhez képest jóval központibb szerepet kap, de hozzá kell tenni, hogy a show-t két másik színész csúnyán ellopja a detektív elől: mégpedig a főgenya, a haverjait dróton rángató, Milest alakító Edward Norton, és nem nagy meglepetésre Kate Hudson, akinek valami förtelmesen jól áll az öregedésével nehezen megbirkózó egykori címlaplány szerepe. Kiegészítőként a többiek sem rosszak, és Rian Johnson nagyon odafigyel arra, hogy senkiről se érezzük, hogy papírmasé figura lenne: erre a legjobb példa Whiskey, akit simán elkönyvelünk golddiggerként, aki bárkivel összefekszik, közben meg a valóság jóval komplexebb, és ő maga is sokszínűbb, mint elsőre tűnik.

Ugyanez a Tőrbe ejtve folytatásáról is elmondható, amely az első filmhez képest nagyobb, szebb, látványosabb és szerintünk sokkal élvezhetőbb. Míg a 2019-es sztori nagyjából egy 7/10-es szint volt, addig ez jóval fentebb van, megkockáztatnánk, hogy idén a legszebb karácsonyi ajándékot a Netflixtől kaptuk, Rian Johnson alkotását legszívesebben becsomagolnánk, masnit kötnénk rá, és odatennénk a feldíszített fenyőfa alá.

9/10

A Tőrbe ejtve – Az üveghagyma szinkronnal és magyar felirattal elérhető a Netflixen.