A világháborúkról szóló filmek és sorozatok számomra ritkán érdekesek, ha csupán a csaták és a hadviselés módozati kerülnek előtérbe. Azonban egyszer-egyszer előkerül olyan produkció, amely izgalmas, és éppen azért, mert előtérbe kerülnek a „névtelen hősök” történetei.

A Netflix új francia sorozata, a Nők a fronton is ilyen. Azt mutatja be, hogy az első világháborúban mennyire fontos szerepük volt azoknak a nőknek,

Nők, eltitkolt viszonyok

A sorozat története 1914-ben, Franciaországban játszódik. Négy különböző nőről szól. Sorsuk összefonódik a háború miatt. A főszereplő

• Marguerite (Audrey Fleurot) titokzatos, párizsi prostituált,
• Suzanne (Camille Lou) gyilkosság miatt körözött ápolónő,
• Agnes (Julie De Bona) a kórházzá alakított kolostor főapácája,
• Caroline (Sofia Essaïdi) férje besorozása után kénytelen átvenni a családi gyár vezetését.

A háború idején útjaik találkoznak, eltitkolt viszonyok kerülnek felszínre, és közösen segítik a közeli fronton harcoló katonákat.

A nyolcrészes produkció minden szempontból igényes. A helyszínek és díszletek tökéletesek, a jelmezek korhűek, a sminkesek munkája példaértékű.

A zene és a vágás gyönyörűen illeszkedik a jelenetekhez és a főszereplők érzelmeihez. A sorozat egyetlen hibája, hogy vontatottan indul, és a cselekmény olykor belassul.

Ennek ellenére nincs olyan történetszál vagy jelenet, amelyre azt mondanánk, hogy mehet a kukába, hiszen minden apró mozdulat fontos, nem lehetne a nyolc részből kevesebbet csinálni.

Ezen a fronton semmi sem tabu

A Nők a fronton ma is releváns történetszálakat is bemutat. Olyan tabutémákat feszeget, mint

• az egyházon belüli szexuális zaklatás,
• a cölibátus megtörése,
• az abortusz és
• az örökösödési problémák.

Azt mondjuk hozzá kell tenni, hogy a férfi szereplők jellemzően agresszívek és ellenszenvesek, ez pedig a hitelesség szempontjából megkérdőjelezhető.

Ám ha azt nézzük, hogy a sorozat női szempontból készült, akkor a fizikai és mentális abúzusok ténye mind a négy karakter esetében elképzelhető. Persze akadnak nőket segítő férfi karakterek is, de érezhető, hogy a produkció társadalmi háttere a kirekesztő, patriarchális rendszer.

A színészi alakítások jók, ám nem kiemelkedők. Audrey Fleurot (Életrevalók, Engrenages) jól hozza az aggódó anya szerepét, de gyakran inkább melodramatikus, mint hiteles. Sofia Essaïdi (Overdose, Aïcha) talán a legkevésbé erős a négy főszereplő közül, viszont Julie De Bona (A dicsőség arcai, Made in China) és Camille Lou (Elkényeztetett kölykök, Prométhée) tökéletes a szerepére.

A férfi színészek közül Yannick Choirat és Vincent Rottiers (Renoir, Ördögök) emelkedik ki. A Skam France-sorozat miatt nemzetközileg is ismert Maxence Danet-Fauvel számomra meglepő ismerős arc volt, alakítása azonban nem nyűgözött le.

A sorozat olyan szempontból mutatja be az első világháborút, ahogy eddig nem igazán láttunk. Érdekes francia szemszögből követni az eseményeket, másrészt azt is láthatjuk, hogyan lesznek teherautókból mentőautók, prostituáltakból mentősök, apácákból ápolók.

A produkcióba azért egy-két csatajelenet is bekerült, így ezt a sorozatot azok is élvezettel nézhetik, akik szeretik, ha egy háborús filmben lőnek. A sok pörgős amerikai sorozat után ez sokaknak egészen biztosan lassú lesz, de akit érdekel a nők világháborúban betöltött szerepe, annak kötelező.

7/10