Nem kellett sokat várnunk, hogy egyre több film a pandémia időszakába helyezze el történetét. Az utolsó rítus című horrorfilm már 2020-ban ezt vette alapul, akkor még a tilalmak miatt a Zoom platformját használták fel. A Netflix sikeres krimije, a Tőrbe ejtve – Az üveghagyma szintén a pandémia alatt játszódik, most pedig a Blumhouse Productions és a Peacock új, Sick című slasher horror filmjében is a karantén közben gyilkolásszák a fiatalokat.

2020. április 3.

273 880 bejelentett covidos beteg, a számok rohamosan nőnek.

42 állam rendelt el kijárási tilalmat.

Az ország 97 százaléka karantén alatt van.

Így indul a film, amitől egyből The Last of Us-féle apokaliptikus disztópiahangulata lesz az embernek, pedig csak a valóságot írja le. A film két egyetemista főszereplője együtt vonul el egyikük családi nyaralójába, hogy ott töltsék a kijárási tilalmat. Míg Miri (Bethlehem Million) kifejezetten fél a vírustól, addig barátnője, Parker (Gideon Adlon) előző este még egy random sráccal smárolt egy buliban. A lányok szinte nyaralásnak fogják fel a karantént, amikor Parker exe, DJ (Dylan Sprayberry) megjelenik. Ez azonban még semmi ahhoz képest, hogy a fiatalokra kegyetlen, maszkos gyilkosok vadásznak.

A Sick annyira tinihorror, amennyire csak lehet, ami nem meglepő, hiszen a Sikoly-filmek és a Tudom, mit tettél tavaly nyáron írója, Kevin Williamson készítette a forgatókönyvet. A Blumhouse Productions amúgy is folyamatosan ontja magából a filmeket, legutóbb a kritikusok által dicsért M3GAN árasztotta el az internetet. A siker ellenére a stúdió tud nagyon jó és elképesztően rossz alkotásokat is kihozni, a Sick pedig valahol a kettő között helyezkedik el.

Viccet csinál a Covidból?

A film nagy előnye, hogy a főszereplőink nem komplett idióták, és képesek okos döntéseket hozni. Ez persze alap lenne, ha nem tini slasher horrorról lenne szó, ahol az esetek nagy százalékában idegességünkben ordítunk a tévénk felé, mert annyira inkompetensek a karakterek. A lányok mindent megtesznek, hogy túléljék az éjszakát, Miri még DIY-sínt is készít a törött lábának. A home invasion (szereplők otthonába betörő gyilkosok) produkciók egyik fő eleme, hogy gyakran nem tudjuk, hol vannak a gyilkosok, ez pedig a hatalmas nyaralóban tényleg hiteles. A korábban csak producerként tevékenykedő John Hyams rendezésének köszönhetően pedig a film az utolsó negyedóráig tartja a feszültséget.

A Sick dialógusai nem a legerősebbek, de nem is ez a legnagyobb probléma a produkcióval, hanem a gyilkosok. Egészen a film végéig izgalmas azon gondolkodni, hogy vajon kik lehetnek, és miért akarják megölni a fiatalokat, de mikor kiderül az indíték, kicsit kipukkad a film feszültsége. Egyrészt nem üt akkorát, mint vártam, másrészt enyhén ízléstelen.

Ez pedig sokaknál joggal kiütheti a biztosítékot. Számomra inkább kellemetlen volt, mint felháborító.

A színészek kifejezetten jól bánnak a klisés szövegkönyvvel. Gideon Adlon (Szűzőrség, A Társadalom) és Bethlehem Million (Flatbush Misdemeanors) fiatal színésznőknek simán elhisszük, hogy legjobb barátnők, még úgy is, hogy nagyon különbözik a felfogásuk. Mindkettőjüket szívesen látnám még horrorfilmben. A Teen Wolf – Farkasbőrben című sorozatból ismert Dylan Sprayberry jól hozza a féltékeny exet, és Jane Adams (A boldogságtól ordítani, Egy makulátlan elme örök ragyogása) alakítása is rengeteget ad hozzá a karakteréhez.

A Sick pont beleillik az „egyszer nézős” kategóriába. Nagy megfejtések nincsenek, de a tinihorror kritériumainak teljesen jól megfelel a film. Közben pedig egészen furcsa ilyen módon visszatekinteni 2020 második felére, a kijárási tilalomra, a folyamatos maszkviselésre, hiszen gyakran elfelejtjük, hogy mennyi embert érintett – és érint a mai napig – a pandémia.

5/10