Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- tévé
- film
- hbo max
- streaming
- ajánló
- mark wahlberg
- mel gibson
- megtörtént-esetek
- kritika
- vallás
- katolikus
Százas zsepi nélkül senki ne üljön neki ennek az új filmnek
További Cinematrix cikkek
- Adrien Brody étkezési zavarokkal és PTSD-vel küzdött az egyik legismertebb szerepe után
- Matt Damon és Zendaya is ott lesz Christopher Nolan Odüsszeiájában
- Johnny Depp lánya sem menti meg a sírból visszarángatott vámpírfilmet
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
Mark Wahlberg jó sok mindent csinált már hollywoodi pályafutása alatt: a saját maga és haverjai élete által inspirált sorozatot, Törtetők címmel, hülyéskedett egy káromkodó, folyton kanos plüssmacival a Ted 1-ben és 2-ben, és hogy színes legyen az összkép, még a Transformersbe is beszállt, hogy hatalmas robotok társaságában harcoljon a Föld védelméért. A színész mostanra kezd kissé kizúgni az A-listás sztárok sorából, de még mindig van benne spiritusz: bizonyítja ezt a Stu atya című új film is, amelyet január 29-én tett közzé az HBO Max, és egyike lett a közelmúlt legmeghatóbb, valós eseményeken alapuló produkcióinak.
A főszereplő A harcos című, 2010-es filmje után immár másodszorra bújik egy megviselt bokszoló bőrébe. Ezúttal egy amatőr ökölvívóról, bizonyos Stuart Longról van szó, aki annak ellenére, hogy a sportágban már korosabbnak számít, még mindig nagy kedvvel csinálja ezt az egészet. Persze csak addig a pontig, hogy az orvosa majdhogynem eltiltja a ringbéli pofozkodástól, arra hivatkozva: egyértelmű, hogy a szervezete nem bírja már a megterhelést. Ekkor jön el az a pont, hogy Stuart elkezdi keresni a helyét a világban. Először Los Angelesbe megy, hogy az Álomgyárban próbáljon szerencsét, de végül egészen más irányt vesz az útja, ami elég komoly megrázkódtatásokkal van teli.
Az ehhez hasonló megváltástörténeteket nagyon szeretjük.
Többnyire egy jól sikerült casting el tudja vinni a hátán az egészet. Mark Wahlberg szokatlan választásnak tűnhet, pedig ő szíve-lelke a filmnek, aki dollármilliókat költött az elkészülésére, valamint jó sok kutatómunkát végzett, bíborosokat, papokat és egykori barátokat kikérdezve, hogy Stuart pálfordulását hitelesen bemutassa. A filmnek az első fele különösen jól működik, Wahlbergnek rettenetesen jól áll a sokat káromkodó, heves rosszfiú karaktere, aki előbb üt, és csak aztán kérdez. Na, és persze a hírnevet, a sikert, a nőket kergeti...
Utóbbi, mármint a csajozás viszi először templomba a fickót, hogy aztán egy baleset teljesen megváltoztassa a gondolkodását, és közelebb kerüljön Istenhez. Az áhított papi reverenda azonban nem jön könnyen Stuartnak, először elhajtják, majd amikor nagy nehezen maguk közé engedik a katolikusok, még egy nagy pofon éri a főhőst:
gyógyíthatatlan betegségben szenved.
Stu atya leépülése elég komolyan képen vágja az embert, és néha nem hisszük el, hogy Wahlberg mit eljátszik ezekben a jelenetekben. Lehet, hogy volt már a színész jobb, mint itt... de meghatóbb, az biztos nem. A forgatókönyvíró mondjuk végezhetett volna ügyesebb munkát, a vallásos szövegek itt-ott inkább propagandának és maníros maszlagnak tűnnek, és a hátunk borsódzik ezektől a bénán megírt mondatoktól. Ugyanakkor a filmnek az üzenete mindenféle vallásosság nélkül befogadható és univerzális: küzdjünk, akkor is, ha már minden reménytelennek tűnik.
Sablonos egy kicsit, mégis működik a film. Mark Wahlberg minden tehetségét bevetve izzad vért ezért, a saját testi egészségét sem kockáztatva. Tudni kell ugyanis, hogy a főszereplő több mint 13 kilót szedett fel magára, totál pufi lett azért, hogy hitelesen el tudja játszani az ALS-ben szenvedő katolikus papot. Nemcsak ő, hanem Mel Gibson is figyelemre méltó a filmben, akinek a megítélése egy ideje nem a legjobb, de a balhés, a családját magára hagyó, öngyűlölő apaként szintén egy remekül eltalált választás.
Ember legyen a talpán, aki nem könnyezi meg sűrűn a Stu atyát, amely egy ízléses, megtérést bemutató dráma lett. Ilyet se kapunk mostanában túl sokat, így értékeljük az ebben az irányban tett próbálkozásokat is. A legjobb az ebben a filmben, hogy nem csak a vallásosoknak szánták: bárki inspirálódhat a látottakból, amelyet kissé meglepő módon hagytak ki az Oscar-jelölések közül.
A fényképezést tekintve a Stu atya követelné magának a nagyvásznat, így kissé fáj a szívünk, hogy hazai mozis premiert végül nem kapott ez a film, amely nemcsak a főszereplő morális talpra állásával foglalkozik, hanem a szereplők, Mark Wahlberg és Mel Gibson részéről is valami hasonlót láthatunk. Mindkét sztár látott már szebb napokat, és a Stu atyában pont azokat a szebb napokat idézik fel, amikor még állva tapsolt nekik a közönség, és a szakma is leborult előttük. Wahlberg és Gibson bizonyítják, hogy nem felejtettek el színészkedni, csak meg kell adni nekik az esélyt, hogy bizonyítsanak.
7,5/10
A Stu atya szinkronnal és magyar felirattal elérhető az HBO Maxon.