Ritkán van lehetőségünk fiatal, magyar filmesek kisfilmjeit megnézni, viszont most a Budapesti Metropolitan Egyetem fesztiváldíjas filmjeit bárki megtekintheti 2022. március 3-tól 12-ig. A METUSCOPE Online Filmszemle felületén animációs és élőszereplős filmek várják a nézőket az elmúlt évekből. Most ezekből szemeztünk egy párat. 

Az animációk közül a Danse Macabre című film egy rajzolt kortárstánc-előadás, míg a Cannes-i Filmfesztiválon is megfordult WireLess stop-motion animáció mutat be egy érdekes „drótvilágot”. Mindkettő művészfilm jellegű, azonban az oldalon többféle műfajban láthatók animációs filmek. A 2015-ös Hey Deer! című gyerekfilm több nemzetközi filmes díjat is megnyert, és szerepelt a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) is. A mese elképesztően aranyos, és még egy váratlan csavar is van a végén.

Az élőszereplős kisfilmek között mindenféle műfajjal találkozhatunk. Családi drámák, coming-of-age sztorik és még disztópiák is szerepelnek a kínálatban. A produkciókban ismert és feltörekvő színészek is szerepelnek, az általam megtekintett filmekben mindenki kiválóan játszik.

Magyar sorsok

Makláry Eszter Kata című filmje a 2017-es sikerprodukcióra, a Lady Birdre emlékeztetett. A viharos és toxikus anya–lánya kapcsolat ábrázolása fájdalmasan életszerű. Csoma Sándor, akit sokan a Magasságok és mélységek című első nagyjátékfilmje miatt ismernek, több kisfilmjével is felkerült az online platformra. A Telep egy több ezer magyart érintő helyzetet tár elénk, míg a Tabula Rasa a kilencvenes évek Erdélyében kialakuló fiatal szerelmet mutatja be. Szintén erősen társadalomkritikus a Tetemrehívás című krimi Pálinkás Barbara rendezésében. A rendőri korrupció és a fenyegetések kereszttüzében álló nyomozó története egészen megdöbbentő.

A disztópikus filmek között a 2019-es A narancs útlevél egy percig nem próbálja titkolni, hogy a jelenlegi politikai helyzettel foglalkozik. A „soranyaság” kifejezéstől a hideg futkosott a hátamon, a szülés helyett civil szakmát választók sterilizálása pedig csak hab volt a tortán. Fazekas Gyöngyi kisfilmjének hangulata és a vége szívszorító, de mégis reményt ad. A másik, szintén rendszerkritikus disztópia, a Frekvencia egy olyan világot mutat be, ahol a zenélés és a hangszerbirtoklás illegális. Venczel Zsolt alkotásának témája nem kifejezetten a magyar társadalomra irányul, hiszen elég sok helyen el tudjuk képzelni a kreativitás kiölését.

Családi tragédiák

Honti Arián Ezt már megbeszéltük című 2021-es produkciója sokkoló. A film két mostohatestvér kapcsolatát mutatja be. Az apuka biológiai lánya kegyetlenül viselkedik újdonsült mostohatestvérével, ennek pedig veszélyes következményei lesznek. Az alkotás sötét világítása és a két gyerekszereplő kiváló alakítása hátborzongatóan valóságossá teszik a történetet.

Végül pedig személyes kedvencként kiemelném a Hegek című alkotást. Vidovics Ádám kisfilmje a családi erőszakról és a múltbéli traumák elengedéséről szól. A főszereplő Sárát alakító Réti Adrienn alakítása hiteles és mindenki számára átérezhető. A történet fontossága tagadhatatlan, a rendező pedig jól fogta meg a jelenséget.

Ha valaki érdeklődik a magyar kisfilmek iránt, akkor érdemes beregisztrálni az oldalra, hiszen az említetteken kívül még rengeteg alkotás megnézhető, mind animáció, mind kisfilm kategóriában. A felület átlátható, egy apró hibája, hogy a feliratokat nem lehet beállítani, és nem is készült minden filmhez. Reméljük ezek után több filmes iskola is hasonló módon elérhetővé teszi tanítványai vizsga- és diplomamunkáját, hiszen ezek a fiatal alkotók megérdemlik a platformot.