- Kultúr
- Cinematrix
- pete davidson
- tévé
- sorozat
- streaming
- peacock
- szitkom
- humor
- önéletrajz
- stand-up
- ajánló
- kritika
Fetrengtünk a röhögéstől, annyira vicces ez az új sorozat
További Cinematrix cikkek
- Az új Dűne-sorozat pont arról szól, amitől napjainkban a legjobban rettegünk
- Maradj csak szenvedő, irányítható és gyermek
- Ryan Reynolds felesége miatt újraforgatták a Deadpool & Rozsomák végét
- Jeff Goldblum fiai már kitalálták, mit szeretnének örökölni apjuk 40 millió dolláros vagyonából
- „A csók egy baromság” – Ridley Scott cáfolta Denzel Washington állításait
Manapság egyre több olyan véleményt olvasni, hogy annyira eluralkodott a világon a „píszí”, hogy 2023-ban még a Jóbarátok se készülhetne el. Való igaz, a vígjátékok műfaja szenved attól, hogy semmivel nem lehet úgy viccelni, hogy valaki ne sértődjön meg rajta: tabuk lettek a rendőrviccek, a szőke nős viccek, és a jó ég irgalmazzon bárkinek, aki csak iróniából szájára veszi az LMBTQ-t, mert rögtön kitör a botrány. Gondoljunk csak bele, átmenne-e most bármilyen stúdiónál a Trópusi vihar című 2008-as film, ahol Robert Downey Jr. színes bőrű katonaként humorizál? Ugye, hogy nem?
Épp ezért hiánypótlóak az olyan sorozatok, mint a május 4-én a Peacock nevű streamingszolgáltatón bemutatott Bupkis, amelyet Pete Davidson a saját életéről mintázott. A Bupkis azzal, hogy fiktív elemekkel átitatott önéletrajzi szitkom, olyan nagy elődök örökébe lép, mint a Louis C. K. nevéhez fűződő Louie vagy a Larry David-féle Curb Your Enthusiasm, de akár a Dave-et és a Ramyt is emlegethetnénk a közelmúltból, amelyek hasonló csapásvonalon haladtak, Lily Dicky rapper és Ramy Youssef muszlim stand-upos saját élettapasztalatait a képernyőre ültetve. Ezeket a produkciókat összeköti, hogy a készítők mind önmagukból inspirálódtak, és legyen bármennyire érzékeny napjainkban az amerikai álomgyár, ez az egy dolog legalább még nem sért senkit, amikor valaki saját magán élcelődik.
Úgy nézel ki, mint akinek valami súlyos betegsége van, csak még nem tud róla
– hangzott el a 2020-as Staten Island királya című filmben, amely a Bupkis című friss szitkomhoz hasonlóan Pete Davidson tragédiákkal és szomorúsággal nyakon öntött, de azért valamelyest optimista és vicces hétköznapjain alapult. Az idézett mondatból is látszik, hogy a komikus soha nem fogta vissza magát önostorozás terén, és ebből a szempontból az új sorozata sem hasal el. A Bupkis iszonyúan önreflexív, és bár nem derül ki belőle, hogy a nem megszokott külsővel rendelkező, még a 30-at sem betöltött író-humorista miképp szedett fel az elmúlt években olyan celebnőket, mint a popsztár Ariana Grande, a realityhősnő Kim Kardashian vagy éppen a szupermodell Emily Ratajkowski, egy meglepően őszinte hangvételű darabról van szó.
A Bupkis az a fajta sorozat, amin az embernek patakokban folynak a könnyei a röhögéstől, Pete Davidson karaktere ugyanis a lehető leggroteszkebb helyzetekbe kerül a 8 részes évad során. Van, amikor az anyja nyit rá, miközben VR-pornót nézve maszturbál, máskor a haldokló nagyapjának szerez prostit, vagy épp egy elvakult, őt az interneten vegzáló trollnak ered bosszúszomjasan a nyomába. Van itt minden,
a polgárpukkasztást tekintve a Peacock sorozata még egy Californicationhöz is simán felér, pont olyan prosztó és felháborító az egész, mintha 2010 környékén csinálták volna.
Hogy a széria ennyire működőképesnek bizonyul, annak is köszönhető, hogy a keményebb témákat sem kerüli meg Pete Davidson a Bupkisban, külön részt szentel élete azon időszakának, amikor gyerekként elvesztette tűzoltóként dolgozó apját, aki a 9/11-es terrormerényletekben halt meg teljes osztagával együtt. A második részben, amely egy flashback, 7 évesen láthatjuk, Preston Brodrick alakításában Pete-et, a szerepe szerint apja halálát fájlaló gyerekszínész pedig nagyon csúnyán ellopja a show-t. Egyszerűen tökéletesen idézi meg a főszereplő gesztusait és helyenként bántó, őszinte, a saját családját sem kímélő humorát.
A színészgárda amúgy a Bupkisban látványosan brillírozik, a nagypapa bőrébe bújó Joe Pesci mintha soha nem ment volna nyugdíjba, és még egy mini Boardwalk Empire-reuniont is kapunk, hiszen a macsóálom megtestesítője, Bobby Cannavale és az ezúttal papi csuhát magára öltő Steve Buscemi is feltűnnek az első évadban. Mondjuk, nem csak ők, cameókból van bőven, a Bupkisban vendégeskedik Jon Stuart mellett Machine Gun Kelly, Al Gore és egy csomóan mások.
Pete Davidson sorozatába egy szempontból lehet belekötni: még annyira se áll össze koherens sztorivá az egész, mint anno a Staten Island királya esetében láttuk. Tényleg inkább csak életképeket kapunk a humorista sajátos stílusában tálalva, szeleteket, amelyekből kiderül, hogy ez a drogfüggőségével is küszködő, az anyjával élő és a hírnév átkaival is megismerkedő művész igenis egy kedvelhető, jó fej ember. Csak éppen a külseje miatt sokan eleve leírják Pete Davidsont, vagy aki a bulvárlapokból fogyasztja a híreket, az a Saturday Night Live-ból elindult stand-upossal a botrányos magánélete miatt teszi meg ugyanezt.
Aki bírja a szekunder szégyenérzetet gyomorral, és a tabudöntögető poénkodást sem veti meg, az simán repüljön rá a Bupkisra, nem fogja megbánni.
Angoltudás mondjuk nem árt hozzá, mert idehaza még nem elérhető a szitkom, ha jön, akkor valószínűleg a SkyShowtime-on fog debütálni. Utóbbit nagyon reméljük, mert nem örülnénk, ha rejtett kincs maradna a Bupkis.