Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- mozi
- jennifer lawrence
- vígjáték
- humor
- 18 plusz
- felnőtteknek
- vetkőzés
- szexkomédia
- sony
- ajánló
- kritika
Jennifer Lawrence új vígjátéka annyira gátlástalan, hogy mi szégyelljük magunkat
További Cinematrix cikkek
- Adrien Brody étkezési zavarokkal és PTSD-vel küzdött az egyik legismertebb szerepe után
- Matt Damon és Zendaya is ott lesz Christopher Nolan Odüsszeiájában
- Johnny Depp lánya sem menti meg a sírból visszarángatott vámpírfilmet
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
Senkivel és semmivel nem lehet viccelni manapság, mert rögtön sértődés a vége? A vígjáték műfaj emiatt halálra van ítélve? Jennifer Lawrence új filmje, a Barátnőt felveszünk (No Hard Feelings) látványosan mutat egy hatalmas fityiszt a mai hollywoodi trendeknek, felidézve a 2000-es évek elejét, amikor még a szexkomédiák nagy lendülettel futottak, és olyan felháborítóan vicces, mára kultikusnak számító alkotásokon nevethettünk szörnyülködve a moziban, mint a Superbad, az Eurotúra, a Szextúra, de a legjobbak listájához simán hozzácsaphatnánk még a Szüzet szüntesst és a 40 éves szüzet vagy Judd Apatow bármelyik más művét.
A Barátnőt felveszünk az aranykort idézi meg, amikor a készítők mindenbe és mindenkibe beleálltak, és ha arról volt szó, a meztelenkedést is túltolták egy-két jó poén kedvéért.
Jennifer Lawrence-ről eddig is tudtuk, hogy vagány nő, de még így is meglepődtünk egy picit, hogy Az éhezők viadala-filmsorozat egykori Katnisse, a magát szuperhősként az X-Menben kipróbáló és a Napos oldalban könnyfakasztóan drámázó sztár mindent, de tényleg mindent bevállalt a magyar mozikban június 22-e óta vetített új filmjében – konkrétan odáig elment, hogy anyaszült meztelenül bunyózzon egy tengerparti jelenetben.
De ne szaladjunk ennyire előre. A történet középpontjában egy 32 éves Uber-sofőr és pincérnő, Maddie (Jennifer Lawrence) áll, akinek az élete kicsit sem nevezhető összeszedettnek, hiszen hősnőnk megállíthatatlanul halad az anyagi csőd felé, kocsiját lefoglalják, és fennáll a veszélye annak is, hogy házát elveszti. Utóbbi elkerülése érdekében persze vezetnie kell, autó nélkül viszont a dolog nehezen megvalósítható. Mit tesz tehát szegény kétségbeesett lány? Válaszol egy szexhirdetésre, amelyet egy hasonlóan kétségbeesett házaspár, Laird (Matthew Broderick) és neje, Allison (Laura Benanti) adnak fel. És hogy mi a feladat? Egy olyan menő csajt keresnek fiuknak, Percynek (Andrew Barth Feldman), aki segít a még szűz, folyton a gép előtt görnyedő, teszetosza srácnak kibújnia a tojáshéjból, ami még mindig a fenekén van.
A kulcsszó a megtévesztés, Jennifer Lawrence karaktere a testi-lelki bájait egyaránt beveti azért, hogy a mit sem sejtő fiút behálózza. Eközben mi természetesen meggörnyedünk a nevetéstől, annyira lehetetlen helyzetekbe kerül a páros, Percy egy felszedhetetlen fajankó, aki akkor se tudna kielégíteni egy nőt, ha az élete múlna rajta. Szerencsére a rendezőnek, Gene Stupnitskynek nagy tapasztalata van már a humor műfaján belül, az NBC-féle The Office mellett dolgozott a fanyar humorú Hello Ladies című HBO-komédián és a 2019-es, egészen emlékezetes Jó srácokon is.
Ennek megfelelően a Barátnőt felveszünk kicsit sem píszí poénjai úgy 90 százalékban simán betalálnak, sokszor még meg is hökkenünk egy-két tapló beszóláson és merész fizikai humoron. Egyértelműen kiemelkedik utóbbiak közül a már említett, meztelenül verekedős jelenet, ami váratlanul erőszakos és persze ruhátlan, de akad a filmben még egy bunyó, amitől egész egyszerűen félrenyeltük a kólánkat, annyira vicces és hatásos lett.
A film első fele lenyűgöző, ki voltunk már éhezve egy vérbeli, felnőtteknek szánt vígjátékra.
Nagy kár, hogy a lendület, illetve a Jennifer Lawrence és Andrew Barth Feldman között építgetett kémia nem tart ki a végéig. Pedig remek, hogy a színésznő a valóságban is 32 éves, és a szerepe szerint is annyi, és az általa célba vett srác iszonyúan fiatalnak tűnik, így a korkülönbséggel való humorizálás megbízhatóan betalál. Ámde onnantól kezdve, hogy megtörténik a nagy fordulat, amit bárki ki tud számolni, aki legalább két hasonló szexkomédiát látott életében, valahogy leül az egész, és már csak azt várjuk, hogy fussák le az írók a kötelező köröket, és hadd mehessünk haza. Bizonyos szempontból a forgatókönyv bántóan kiszámítható, és a befejezés is inkább rossz szájízt hagy maga után, mint kellemeset. Csupán azért, mert ezerszer láttunk ilyet.
Az első 40-45 percet így se veheti el tőlünk senki, és abból kiindulva, hogy más nézők is hangosan nevettek sokáig, azt szűrtük le, hogy igenis van igény ehhez hasonló, bevállalós vígjátékokra, és a megfelelő közönséget bőven tudják szórakoztatni a látottak. Nem azt mondjuk, a leleplezés után is el-elcsattan egy-egy jó beszólás, onnantól tényleg saját árnyékává válik a Barátnőt felveszünk.
Ahogy az elején írtuk, az amerikai vígjátékok az elmúlt pár évben kihalófélbe kerültek, pont ezért drukkolunk Jennifer Lawrence újdonságának, hogy találjon be, hozzon jó számokat a pénztáraknál, mert nagyon unalmas már, hogy folyton éjsötét drámákat és olyan thrillereket kell néznünk, amelyek lehoznak bennünket az életről. Igenis nevetnénk, igenis vicceljenek bármivel, mi aztán nem sértődünk meg, sőt... értékeljük a bátorságot. A Barátnőt felveszünk lehet, hogy ha 2005-ben kerül vászonra, nem kapott volna tőlünk ennyire megengedő pontszámot, így viszont számunkra a nyár egyik pozitív csalódása.
A végszó nem lehet más, mint hogy több szexkomédiát a moziba!
6,5/10
A Barátnőt felveszünk jelenleg is látható a magyar mozikban.