Ez a film annyira bosszantó, hogy legszívesebben megdobálnánk a vetítővásznat
További Cinematrix cikkek
- Kegyetlenül megdolgoztatta az agytekervényeinket Hugh Grant új vallásos thrillerje
- Az új Dűne-sorozat pont arról szól, amitől napjainkban a legjobban rettegünk
- Maradj csak szenvedő, irányítható és gyermek
- Ryan Reynolds felesége miatt újraforgatták a Deadpool & Rozsomák végét
- Jeff Goldblum fiai már kitalálták, mit szeretnének örökölni apjuk 40 millió dolláros vagyonából
Vajon a jó vagy a rossz dokumentumfilmek ismérve, hogy a néző negyedóránként emlékezteti magát: ez bizony nem fiktív és misztikus detektívtörtét, hanem nagyon is a valóság. A gulspangi rejtély azonban annyira bizarr, annyira abszurd és annyira művi, hogy csak fogjuk a fejünket – nem pont ezt várnánk egy dokumentumfilmtől. A filmet a jelenleg zajló BIDF (Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál) keretében láttuk.
Maria Fredriksson filmje egy rejtélyes családi történet mélyére igyekszik jutni, ám ahogy halad előre a sztori, nemhogy megoldásokat kapnánk, de egyre több kérdés merül fel – a nézőben és a főszereplőkben egyaránt.
Testvéri kötelék
A norvég nővérek, Kari és May annyira vallásosak, hogy a körülöttük zajló történéseket általában isteni jelként értelmezik. May meglátogatja Karit Svédországban, és elhatározza, hogy vesz egy lakást a környéken. A választása egy olyan házra esik, amelyben egy rejtélyes festményt találnak.
Amikor a vételre kerül a sor, megdöbbentő dolog történik: az eladó kiköpött mása idősebb – már halott – nővérüknek, Astridnak, aki harminc évvel korábban öngyilkos lett. Ami még ennél is szokatlanabb, hogy Olaug, a lakás eladója korábban a Lita becenevet használta, ugyanazt, mint Kari és May elhunyt nővére.
Maria Fredriksson rendezőnő mindhárom testvér bizalmasa, valamint a váratlan rokonsághoz való eltérő hozzáállások krónikása lesz. A rendező első nagyjátékfilmje tehát egy szerencsés véletlen, a hit, a társadalmi megosztottság, a családi kötelékek és a személyes identitás döbbenetes és jól felépített masszája.
A nővérek látszólag örömmel vágnak bele a filmezésbe, ám ahogy telik az idő – és jobban megismerik egymást –, egyre inkább negatívak és távolságtartók lesznek, valamint a rendezőnővel sem egyenesek, mintha mindannyian titkolni akarnák a történteket. Homokba dugják a fejüket, ezért Fredriksson kérdőre is vonja őket.
Furcsaságok sora
A családfát nem a rendezőnő kutatta, így sok a kérdőjel, ráadásul rengeteg érdekes dolog is rejtve marad, hiszen a nővéreken kívül a család többi tagjáról nem igazán esik említés.
A felbukkant nővér ráadásul nemcsak az öngyilkossági történetet kérdőjelezi meg, hanem a kezébe veszi az irányítást, és fenekestül felforgatja húgai életét. A nyomozás egyszerre tanulságos és nyugtalanító, de még ennél is nehezebben megy az osztály- és habitusbéli különbségek áthidalása…
A kezdeti izgalom hamar alábbhagy, és inkább frusztrációt meg ellenszenvet vált ki a szereplőkből.
A történet vége pedig annyira bosszantó, hogy a néző legszívesebben megdobálná a vetítővásznat – kár, hogy erre nincs lehetősége.
A gullspangi rejtélyt Magyarország legnagyobb presztízsű és látogatószámú független filmfesztiválján, a jelenleg zajló BIDF-en vetítik, február 1-jén Szegeden, február 3-án Székesfehérváron látható.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.