Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- tévé
- sorozat
- a 3-test-probléma
- sci-fi
- kritika
- irodalom
- regény
- adaptáció
- trónok harca
- dráma
- vérengzés
- liu cixin
- összefoglaló
- ajánló
- tv
Háromszor is lesokkolt minket a Netflix új sci-fi sorozata
További Cinematrix cikkek
- Adrien Brody étkezési zavarokkal és PTSD-vel küzdött az egyik legismertebb szerepe után
- Matt Damon és Zendaya is ott lesz Christopher Nolan Odüsszeiájában
- Johnny Depp lánya sem menti meg a sírból visszarángatott vámpírfilmet
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
Liu Cixin igazi magnum opust teremtett, amikor megírta sci-fi regénytrilógiáját, A háromtest-problémát és annak folytatásait, A sötét erdőt és A halál végét. Bár a Tencent egészen jól sikerült 30 részes adaptációt készített belőle Three-Body címmel, annak híre csak egy szűkebb kört ért el. Ezért is fogadtuk örömmel, amikor kiderült, hogy a Netflix saját sorozatos feldolgozáson ügyködik, arra a David Benioffra és D. B. Weissre bízva a munka oroszlánrészét, akik a Trónok harcával többé-kevésbé már bizonyították: ők otthon vannak a nehéz alapanyagok tévéképernyőre való átültetésében. A március 21-én közzétett A 3-test-probléma, ahogy korábbi cikkünkben megkritizáltuk, biztató évadkezdést produkált, a pilot azonban annyira csak kapargatta a felszínt, hogy ildomosnak tűnt, a nyolc részt végignézve is megemlékezzünk a látottakról.
A 3-test-probléma bizonyos tekintetből új korszakot nyithat a high concept sci-fik zsánerén belül, elvégre az alkotók a mindössze 8 órás játékidő alatt úgy pörgették a cselekményt, hogy a revelációk láttán nem győztük kapkodni a fejünket. Ráadásul a Netflix új sci-fije talán az első példa arra, amikor a VR-szemüveget mint technológiai vívmányt sikerült az íróknak értelmesen és izgalmasan beépíteniük; ez a sztoriszál megkerülhetetlen maradt, és zseniálisan vitte előre a szériát. Ehhez kapcsolódott az első olyan fordulat, amely a hirtelenségével fel és meg tudott rázni bennünket,
azaz hogy: az űrlények már a spájzban vannak, és igaz, hogy 400 év múlva, de az emberiség arra számíthat, hogy invázióba kezdenek.
Ha ez a széria a kétezres évek elején készül, minden bizonnyal rengeteget, az akkori léptékkel számolva akár 20-25 epizódot kellett volna várnunk, hogy valami hasonlóan súlyosat be merjenek dobni. Addig csak ment volna a maszatolás és az időhúzás. Mondjuk A 3-test-problémának jól állt volna, ha picit bővebbre, 10-12 részesre veszik az első évadot, és a könyvek által művelt tudományos aspektust is előtérbe helyezik Benioffék, de ezen utólag már nem lehet javítani. A hard sci-fihez nem szokott szemeknek és füleknek persze nem árt könnyen elérhetővé tenni egy ilyen feldolgozást, így kerülhettek ennyire előtérbe a sűrűn szappanoperázó fiatal tudósok Auggie (Eiza González) vezetésével, akik először azon törték a fejüket, mi ez az egész, később pedig a világvége megakadályozásán kezdtek közös erővel dolgozni.
Ami a castingot illeti: Eiza González teljes mellényúlás maradt. A színésznő képtelen volt a nanotechnológiában áttörést elérő nagy koponyát rendesen eljátszani. Ráadásul az általunk a kezdetektől kedvelt John Bradley karakterével, Jack Rooney-val is húztak egy Ned Starkot az alkotók, akit idejekorán kiírtak. Nagy szerencse, hogy a haldokló Will (Alex Sharp) kálváriája ennyire emberközelire sikerült – azért a Lana del Rey-számért jár a piros pont –, illetve a nagy öregek, vagyis Benedict Wong életunt zsaruja, Liam Cunningham szociopata Wade-je, Jonathan Pryce vakon hívő Mike Evanse, és az inváziót beindító Ye Wenjie (Rosalind Chao) is valami elképesztő, amit műveltek. Más szinten mozogtak, mint a fiatal szereplők – kivéve Saul Durand figuráját, akiből Jovan Adepo épp az évadzáróban hozott ki olyan mélységeket, amire nem számítottunk.
Ami a váratlanságot illeti: A 3-test-problémának a kisebb meghökkentések mellett bőven akadt eldurrantásra váró puskapora. Abban a bizonyos ötödik epizódban olyan felkavaró eseménysort, egy nagyon véres merényletet tárt elénk David Benioff és D. B. Weiss párosa, amit nem lenne túlkapás a Vörös Nász sokkfaktorához hasonlítani. Elképesztően véres és elkeseredett húzás volt ez az emberiség részéről, amelyért önmagában megérte leforgatni a sorozatot, és amelyet a kínai verzió, a Tencent-féle Three-Body se mert ebben a formában bevállalni…
A hajó nanotech-kel való szétszabdalása nemcsak azért ütött akkorát, mert elképesztően véres volt, hanem mert a készítők nem rettentek meg attól, hogy beleálljanak: ebben a jelenetsorban egy csomó ártatlan gyerek ugyancsak meghalt. Grafikus volt, S ahogy ezt az egészet tálalták, úgy szakadtak darabokra a testek, hogy George R. R. Megirigyelte ezt a mészárlást, ha látta.
A sorozat látványvilága a borzalmasan festő CGI-majomtól és pár kisebb mellényúlástól, például a rehidratációtól eltekintve egészen filmes igényességű lett. Első évadok terén ez volt a Netflix eddigi legdrágább produkciója, epizódonként 20 millió dollárt költöttek rá, ami elképesztő. A VR-világban látottak, és ahogy megvalósították a különböző korszakokat, indokolttá is tették a nagy költést. Bár A 3-test-problémát szépen nézik, cikkünk írásának pillanatában globálisan ez a legnépszerűbb angol nyelvű sorozat a maga 115 millió megtekintett órájával, a magas költség lehet az, ami a Netflixet gondolkozásra kényszerítheti. Hogy van-e nekik annyi a pénztárcában, hogy a későbbi, még grandiózusabb eseményeket is korrektül feldolgozzák. Úgy, hogy ne érződjön a folytatás Zs kategóriás, gagyi science fictionnek.
Márpedig az első évad végére a cselekmény elkezdett tényleg nagy léptékűvé válni. Nemcsak a sophonokra gondolunk, hanem Will sorsára is, és arra, hogy
az egyik főszereplő levágott fejét, egészen pontosan az agyát küldték ki az űrbe, hogy atomrobbanásokkal felgyorsítva eljuttassák a san tikhez, abban reménykedve, hogy az űrlények VALAHOGY majd újraépítik a fickót, aki így kémkedhet nekik.
Igen, néha a Netflix szériája elégé weird sci-fibe kezdett hajlani, ami abszolút örömteli. Talán mondani se kell, hogy mennyire hiánypótló, tévében ritkán látható alműfajról van szó. David Benioff és alkotótársa, D. B. Weiss bátran álltak bele ebbe az aspektusba is, és bár a finálé utolsó jelenete épp a visszafogottabbak közé tartozott, nagyon ült, ahogy Benedict Wong nyomozója a bogaras hasonlatával némi optimizmust csempészett ebbe a paranoid sci-fi thrillerbe.
Összefoglalva
- A san tik hirtelen inváziója, és a tény, hogy a Föld megszállása jelenleg is zajlik.
- A panamai merénylet és a hajó brutális elpusztítása high-tech eszközökkel.
- Az egyik karakter agyának az űrbe kilövése.
Három olyan mozzanat A 3-test-problémában, amelyek önmagában is örökre beleírják az emlékezetünkbe a sorozatot, és nem lenne csoda, ha a kíváncsiság által vezérelve most egy csomóan be akarnák szerezni a könyveket is.
A Netflix szériájának, bár maradtak gyerekbetegségei (például a gyatra dialógusai és néhány rosszul eljátszott karakter), mégis egy olyan néznivalóvá nőtte ki magát, ami a popcorn jellegre való törekvése mellett az 50-60 perces epizódok alatt váratlanul nagy mennyiségben dobálta be a hatásos fordulatokat.
Kár, hogy nem lett belőle új Lost, de nagyon közel került A 3-test-probléma ehhez a bravúrhoz, és ha a második évadot berendeli a Netflix, a készítőkben simán ott lehet a potenciál, hogy kijavítsák az eddigi problémákat. Akár azzal, hogy a már meglévő társ-forgatókönyvírókon felül felvesznek valaki olyat a csapatba, aki nemcsak összességében tud jól adaptálni, hanem tehetsége is van a részletekbe menő íráshoz.
7/10
A 3-test-probléma szinkronnal és magyar felirattal nézhető meg a Netflixen.