Egy könyvből filmet készíteni sosem egyszerű. Képi világot társítani egy olyan történethez, ami addig csak az emberek képzeletében létezett, kifejezetten nehéz, és sokszor nem is sül el jól. Persze előfordul az is, hogy pont a film lesz az, ami miatt az emberek megismerik a könyvet. De mitől lesz egy adaptáció sikeres? Ha közel áll ahhoz, amit korábban elképzeltünk? Ha teljesen más, mint ahogy mi fejben megalkottuk? Van olyan könyv, amit nem lehet megfilmesíteni?

Általában egy könyv születik meg előbb, és csak utána forgatnak belőle filmet. A tetovált lány, a Büszkeség és balítélet, a Visszatérő; vagy hogy a magyarokat nézzük, Szabó Magdától Az Ajtó, Dragomán Györgytől A fehér király − a sor irgalmatlanul hosszú. És ezek mind híres regények voltak, mielőtt a vászonra kerültek volna. 

Fordítva is működik

Természetesen az is előfordult, hogy egy film készült el előbb, és csak utána lett belőle olvasmány. Ilyen a Csillagok háborúja, az E. T. és a Holt költők társasága is.

Gondoljunk csak Milos Forman Száll a kakukk fészkére című filmjére, amit Ken Kesey azonos című írásából készített; Stanley Kubrick Mechanikus narancs című művére, ami Anthony Burgess 1962-es Gépnarancs nevezetű irományából adaptálódott, vagy Jonathan Demme 1991-es A bárányok hallgatnak című kultikus filmjére, amihez Thomas Harris három évvel korábban megjelent kötete szolgált alapul. Volt olyan, hogy már a könyv is népszerű volt, a belőle készült film pedig csak tovább emelte a már korábbi sikert. Tökéletes példa erre A Gyűrűk Ura-sorozat és a Harry Potter-filmek.

Vannak olyan könyvek, amiket viszont nem filmesítettek még meg. A főleg hölgyeknek szóló írások közül jó példa Becca Fitzpatrick Csitt, Csitt című regénye,amit 2012-ben már megpróbáltak életre kelteni,

2021-ben a Paramount+ streamingszolgáltató bejelentette, hogy 2022-ben tervezik a leforgatását, de ez azóta sem történt meg. C. J. Roberts Fogoly a sötétben című könyvének adaptációját 2019-ben szerették volna bemutatni, ám nem volt elég pénz a projekt megvalósításához.

James Dashner könyveiből például szelektáltak a filmkészítők. Az útvesztő-könyvek közül a lényegesebbek helyet kaptak a mozivásznon, az író két előzménytörténetét viszont nem filmesítették meg, és nem is tervezik.

Nem idegen az ipartól, hogy a korábban már bemutatott filmeket újra feldolgozzák. A franciák például az ezredik bőrt húzzák le idén a Monte Cristo grófjáról. Készült már belőle sorozat és nagyjátékfilm 1934-ben, 1975-ben, 1979-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2023-ban is, de idén is lesz belőle premier.  

Ráadásul sokszor új értelmet és körítést kapnak a történetek. Don Quijote utódja például egy biciklin tér vissza három képzeletbeli nyúl barátjával a szintén idén érkező Giants of la Mancha animációs alkotásban.

Márquez jó húzás volt

Gabriel García Márquez Száz év magány című ikonikus regénye 1967-ben jelent meg, és elképesztő népszerűségnek örvend azóta is, több mint 50 millió példányban adták ki szerte a világon, és 46 nyelvre fordították le. 

Ám ahogy utolsó, befejezetlen írását is kiadták Márquez fiai − az író végakarata ellenére −, úgy az utódok a filmjogokról is másként döntöttek, mint apjuk. Az már biztos, hogy a Netflix jó lóra tett, ugyanis a sorozat előzetesét is több mint 700 ezer ember látta három nap alatt.

A Port.hu lehozta a széria szinopszisát, amit így lehet összefoglalni: 

• Az unokatestvérek, José Arcadio Buendía és Úrsula Iguarán szüleik akarata ellenére összeházasodnak, és új otthont keresve hosszú útra indulnak falujukat hátrahagyva. Útjuk egy utópisztikus város megalapításában csúcsosodik ki, amelyet Macondónak keresztelnek. A települést és a Buendía család hét generációját az őrület, lehetetlen szerelmek, egy véres háború, na meg a szörnyű átoktól való félelem gyötri, és végül száz év magányra kárhoztatja őket.

A Szerelem a kolera idején amerikai filmdráma is az író nevéhez kötődik, ami Javier Bardem főszereplésével 2007-ben került a mozikba. 

Marquezen túl, ha nem is nagyregényből, de Magyarországon is készül egy nagyobb vállalás, ugyanis Fazakas Péter rendezésében jövőre bemutatásra kerül a Csehov színművéből készülő Ványa bácsi. A Magyar Nemzeti Filmintézet 295 millió forinttal támogatta a produkciót. A filmben szerepelni fog Szervét Tibor, Görög László, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga is. A fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozás forgatása nyáron kezdődik, és a tervek szerint januárban kerül bemutatásra.