A Maga a pokolnak nemcsak a címe nem túl figyelemfelkeltő vagy emlékezetes, de az április 25-től a mozikban vetített új akciófilm előzetese is valami elképesztően középszerűre sikerült. Tudjuk, mert a nagyvásznon az elmúlt hetekben jó sokszor láttuk lepörögni azt a 2 perces kedvcsinálót, amely alapján – Russell Crowe ide vagy oda – egyszerű, streamingre illő néznivalónak tűnt ez a produkció. Pedig valójában a Maga a pokol több mint korrekt lett, főleg ahhoz képest, hogy ha megnézzük a címszereplő közelmúltbeli szerepvállalásait… olyan ZS-kategóriát súroló alkotások sorakoznak köztük, mint A pápa ördögűzője, a Pókerarc, vagy esetleg a 2017-es A múmia.

Az akciófilm sztorija nagyjából úgy ejt bele minket a mély vízbe, mint a legfiatalabb Hemsworth-tesó, a Liam Hemsworth által játszott JJ Kinney-t, aki zöldfülű drónkoordinátorként találja magát egy igen harcedzett csapatban. Társai, John Sweet főtörzsőrmester (Milo Ventimiglia), Abell őrmester (Luke Hemsworth), és Bishop őrmester (Ricky Whittle) a Delta Force legjobb kimenekítői, ez a küldetés is arról szól, hogy a Fülöp-szigetek dzsungeleiből élve kihozzanak egy CIA-kémet. Igen ám, de a barátságtalan dzsumbujban még barátságtalanabb terroristák jelentenek állandó veszélyt. Nagy szerencse tehát, hogy az osztagnak rendelkezésére áll a Russell Crowe által alakított Grimm Reaper (kacc-kacc), aki halálos pontossággal támogatja a katonákat, távvezérelt drónokat irányítva, amelyek egy gombnyomásra dobják a bombát, ha kell.

Meglepően jól indul a Maga a pokol, erős és emlékezetes párbeszédekkel. Kezdjük ott, hogy a veterán katonák nagyon elmés beszólásokkal szívják az újonc Kinney vérét, és bár Liam Hemsworth a rokonságából egyértelműen a legügyetlenebb színész, itt pont kapóra jön az ügyetlensége, hiszen egy botladozó újoncot kell hoznia. Talán nem nagy spoiler, hogy a küldetés rosszul sül el, a csapat nagy része meghal, amikor a terroristák RPG-kkel és nehéztüzérséggel csapnak oda nekik. Kinney pedig egyedül marad a zord környezetben, egyedül Reaper segítségére számítva.

Ha Liam Hemsworthre azt mondtuk, hogy jól áll neki ez a szerep, akkor ugyanez Russell Crowe-ra halmozottan igaz, aki egy cinikus, önfejű, néha toxikus öregedő-túlsúlyos fickót alakít. És a 60 éves sztár bizony lubickol a feladatban, pofátlanul jól érzi magát Reaper egyenruhájába bújva, a feletteseivel állandó verbális csatákat vívva, na és persze az exfeleségeiről nosztalgiázva.

Aki látott már életében legalább egy modern, katonás akciófilmet, az nem nagyon fog meglepődni a Maga a pokol fordulatain. Meghalt, de mégse halt meg, jön a felmentősereg, de mégse… a forgatókönyvírók, David Friegrio és William Eubank a jól bevált húzásokra, mondjuk ki, a zsáner kliséire támaszkodtak tehát, miközben a klaviatúrát ütlegelték. Még jó, hogy a casting így sikerült, és a beszólások, párbeszédek, humorizálások nagy része ül, mert ha csak a mentőakció fordulatosnak szánt, de igazából elég kiszámítható történetének kellett volna elvinnie a filmet, akkor elvérzett volna.

A Maga a pokol egyébként helyenként iszonyúan véres, szó szerint hullanak a fejek, golyók szaggatják a testeket, és úgy robbannak a gránátok, rakéták és egyéb detonátorok, mintha valami alacsonyabb költségvetésű, elvadult Michael Bay-filmet néznénk. A cselekmény is nagyjából úgy ül le kábé a kétharmadánál, mint egy átlag Bay-filmben szokott, de ekkor újfent aktivizálja magát Russell Crowe és valamelyest megmenti a nagy finálét. A nagy öreg még arra is képes, hogy a filmbe érzelmi töltetet vigyen, és bár Liam Hemsworth magányos katonájáért is szorítunk, a legtöbb izgalmat és szórakoztató pillanatot mégis a Gladiátor egykori sztárja hozza magával. Pedig tényleg csak fülessel ül egy kis szobában egy képernyő előtt a színész. Ja, meg van egy jelenete, amikor elmegy bevásárolni, és összesen ennyi akció fűződik hozzá.

Elképzelhető, hogy a rendező, William Eubank is látta a 2013-ban bemutatott, A túlélő című akciófilmet, amelyben Mark Walhberg került nagyon hasonló szituációba. Peter Berg egy-két fokkal jobban csinálta ezt a katonás-túlélősdit, de a Maga a pokol se marad el sokkal tőle, lélek ebbe a próbálkozásba is szorult.

Ami a Maga a pokolt illeti, pozitívan csalódtunk a filmben, persze benne van a pakliban, hogy moderált elvárásokkal ültünk be rá. Ahhoz képest, hogy a Netflix saját gyártásokra jellemző, pusztító igénytelenségére számítottunk, egy nagyon korrekt néznivalóra leltünk. Pár jobban eltalált dialógusnak, az erejükön felül teljesítő színészeknek, és némi vérgőzös dzsungelháborúnak lehet örülni ebben a nagyjából 120 perces játékidőben. Második rész nem valószínű, hogy lesz belőle, nem is kell, de popcorn és kóla mellé tökéletes. Igazi oldschoolra szabott akcióélmény, de annak a maga egyszerűségében tényleg ütős.

7/10

A Maga a pokol szinkronnal látható a magyar mozikban.